Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

576 154. lap.) A reformáció alkalmasint Beregből hóditá meg, hova a nép vásárokra járt; legalább erre mutat azon körülmény, hogy Kölese mint anyaegyház, filiájával Fiilesddel a beregi egyházmegyéhez csatlakozott. Egykor népes egyház lehetett; mert már 1593. a tanitói hivatal is külön van választva a papitól. Pártfogói a Kölcseycsalád és ennek utódi voltak. Múltjáról különben valamivel többet tudunk, mint szomszédinak, noha a beregi egyházmegye jegyzőkönyvei időközönként leginkább csak a házassági s válópereket jegyezték fel innen, 1610— 1712-ig. Fejetlenséggel Kölesében ugyan nem találkozunk ; de az egykor hitbuzgó Kölcsey-utódokra — hidegségük s a népre is bénitólag ható közönyösségük miatt — sokszor van panasz. Az 1810-et előzőleg importált tót jobbágyok több mint 50 éven át jogokért zaklatták a reform, egyházat; a nélkül azonban, hogy a joggal járó kötelességet is viselni akarták volna! A ref. egyház sok méltányosságot tanúsított irántuk; több izben jóakaratú tömörülést ajánlott nekik, saját hitvallásuk teljes épségben hagyásának biztositásával: mind hasztalan! Bár a ref. lelkész szolgálatával éltek, de azért a törvényes stólán kivül egyebet fizetni a ref. lelkésznek, vagy az egyház egyéb terheiben résztvenni nem akartak. 1862-ben önálló egyházzá lettek, s hangya szorgalmuk s országszerte kéregetésükből szerzett pénzen már közel 40 hold földet szereztek, tégla-templomot s paplak és iskolát építettek. Az idősebb reform, egyház pedig, különösen a forradalom óta, mintegy dermesztő álomban zsibbadozott; azonban most felébredve, ifjú lelkésze buzgalma s egy lelkes gondnok nemes igyekezete folytán igyekszik menekülni a terhektől s kipótolni mulasztásait. III. Az egyes lelkészekés hivataloskodásuk alatti események. A kölesei ref. papok névsora csak 1590 óta van meg; de ez idő óta is — kivált eleinte — nagyon hézagosan. 1) 1590. Keresztury Máté; 1593. jun. 10. hivatalát veszti; mert egyházmegyei tilalom ellenére a csengeri zsinaton megjelent. 2) 1595. jun. 18. Kállay Menyhért igazolja magát, Csekey Máté gyermekének keresztelése alkalmával elkövetett valami tilalomellenes tényeért. 3) 1597-ben a kölesei papot — neve nincs feljegyezve, —