Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

561 benne a tanítónak 2 szobája van; tanszobáját 1875. látták el padozat- és alkalmasabb székekkel. A tanitó melléképületei 1874. és 1875-ben készültek. Ezen épületek a templommal együtt a tűz ellen biztositva vannak. Ingatlanok. Egyházi állomány: 16 hold 1100 • "; lelkészi állomány: 4 h. 500 D

0; tanitói állomány: 5 li. 100 • mind 1600 • ölével számitva. Ingóságok. 2 db. anyakönyv, kezdve 1777. és 1839-en; egyháztanácsi és körleveles jegyzőkönyvek, alamizsnás diárium, egyházmegyei s kerületi jegyzőkönyvek s névtárak stb. s a parókhiális pecsét 1833-ból. (1875. febr. 1. ö.-ir.) VI. Népesség. 1801: Lelkek száma 355. 187 7: lelkek sz. 585, újházasok sz. 1, szülöttek sz. 20, konfirm. sz. 9, halottak sz. 16. Iskolások. 1801: Tanulók sz. 30. 1877: tanköt. 6—12-ig 56 , isk. jár 42, iskolát elhagyott 14, tanköt. 13—15-ig 20, iskolába jár 20. 34) Kisszekeres. I. A község és egyházról általában. Fekszik a Szamos-közön, termékeny határral s szép erdőséggel. Hajdan a Szekeressy-család birta, igy 1359. és 1379-ben. 1404. a Kölcsey-család, 1422. Domahidy György és László, 1460. a Károlyiak, 1515. Kende Péter, 1524. Drágffy János, 1555. a rozsályi Kunok; majd gf. Zinzendorf és Du Jardin, 1810-ben a Domahidy-, Pongrácz-, Isaák-család; aztán gf. Majláth A. s a forradalom után b. Haynau stb. birták. (Szirmay II. köt. 244. lap.) A Szamos-közön portyázó hadak- s a szatmári német várőrségtől sokat szenvedett. Ez utóbbi csak 1662-ben is 200 frtnyi kárt tett benne. 1717-ben a tatár, aztán a pestis és más járványok látogatták. Egykor kath. egyház volt. A reformáció első iránya a Drágffy Gáspár befolyása s pártfogása alatt már 1545ben el volt benne terjedve; 1567 s még inkább 1570 körül a kálvin-féle irány lön uralkodóvá. A szatmári ref. egyházmegye alakulásakor ehez csatlakozott s oda tartozik ma is. Az 1670—1720 körüli időkig leginkább vá36