Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

555 sitás előtt, csakhogy most részben más dűlőkben.*) Nevezetesen 101 hold és 420 • öl tagositott kaszáló és szántóföld ; továbbá 53 hold s 1049 • öl százados fákkal diszlő erdő-birtok; mindezek holdját 1200 • öllel számítva. Ezen közvetlen birtokon kivül az előbbi fejezetben emiitett papi és tanitói föld-illetőség. Végül egy hold faiskola. Készpénz vagyona az egyháznak 1848 előtt csak 566 v.-forint s 15 kr. vala, 1877 előtt pedig 5561 frt. 40 kr. o. é.**) Ingóságok. 3 darab anyakönyv, 1 tanácsjegyzőkönyv, 1 gond.-számadási j.-k., 1 körleveles j.-k., 1 diarium, egyházker. s megyei jegyzőkönyvek ós egyéb nyomtatványok s a parókhiális pecsét 1833-ból. VIII. Népesség. 1801: Lelkek száma: 500. 1877: 1. sz. 771, szül. sz. 23, újházasok sz. 12, halotak sz. 26, 1801: Iskolások 41. 1877: tanköt. 6—12-ig 95, isk. járó 78, teljesen iskolázatlan 9. 33) Kis-Namény. I. A községről és egyházról általában. KisNamény fekszik Szatmárban a Szamosközön, termékeny határral. Birtak benne 1436. és 62.: Báthori András, István és Pál; 1524-ben birja Drágffy János; 1527. Dorcsányi Péter; 1585. Lónyay István; 1614. Macskásy Mihály; 1640. Némethy Pál; 1744. grf. Teleki Mihály; 1810-ben Ajtay, Becsky-, Domahidy- és Kölcsey-családok egy-egy részt. (Szirmay Sz.-v.-m. e. II. k.) A rozsályi várat (1562., 1671. stb.) ostromló s a Szamosközön táborozó különféle hadak portyázásainak, mint a szatmári német várőrség dúlásainak is nagyon ki volt téve. Ez utóbbi 1662 ben feldúlta és benne 500 frt. kárt tett. Hajdan róm. kath. egyház volt. 1332-ben Barnabás *) Az 1809-iki összeírás a Sárkány-erdejét, Valagazát, Kis-erdőt, Cserszurdéki kis erdőt, a Kisirtoványt, a Büdös-tó melletti kis erdőt emliti. A mostani dűlök nevei: Uszturó, Felsőmező, Tóbeli büdösszeg, Godaék, Csejhe. **) E pénztárból időnként több nemű adományozásokat és segélyezéseket tett az egyház; jelesen: 1852 óta a szatmári gimnáziumnak évenként 1 frt., 1859. a debreceni főiskolának 100 frt., a szigeti líceumnak 20 frt., a sályi viz által károsult egyháznak 10 frt. o. é. és minden lehető alkalommal segélyezett és segélyez egyes szűkölködő egyházakat és iskolákat.