Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

556 nevű plebánusa 4 garast és 40 dénárt fizet pápai sexen­nalis dézma gyanánt. 1333-ban Péter nevű 4 garast. 1334. ismét Barnabás 2 dénárt. 1332-ben az ugocsai, 1333-ban a szatmári rém. kath. esperességhez tartozik. (Schematismus cleri Szatmariens. 43. lap.) Reformáltatása — mint Drágffy birtoknak — egyenesen Drágffy Gáspárnak tulajdonitható. 1545-ben már teljesen el volt szakítva a kath. egyháztól; 1567 és még inkább 1570 körül a kálvin-féle irány hive volt. Lampe E. P. s a Bélteki Usual. Matriculája mint a szatmári ref. egy­házmegye egyik anyaegyházát emiitik; azonban 1670— 1720-ig az egyházmegye közjegyzőkönyveiben házassági és válópereinél alig van egyéb említve. Mint anyaegyház­nak filiája is volt: Darnó. Benne e.-m. gyűlések is tartat­tak; igy 1681., 1684., 1694-ben stb. Az 1709-iki pestis, majd az 1717-iki tatárjárás megnéptelenité. 1725-ben csak 8 gazda és 3 zsellér találtatott benne. 1776-ban félig; 1791-ben pedig teljesen elvált tőle Darnó. II. Az egyes lelkészek s hivataloskodásuk alatti események. Az 1697 előtti lelkészekről nincse­nek adataink. 1) 1697. Vári N. István. 2) 1717 után Németi Mihály. 3) 1722—26. Hodosi Miklós lévita. 4) 1726—28. Thury János rendes pap. 5) 1728—30. Bá­nyay Mihály. 6) 1730. Almásy János tanácsbiró. 7) 1731. Harsányi János. 8) 1732—1736. Bányay Mihály. 9) 1736—40. Solti Gergely. 10) 1740—45. Vári János, ki 1744-ben az egyháztól legalább 3 db. földjének megszán ­tását kérte. 11) 1745—49. ismét Solti Gergely, kit a vizitáció megintett 1746., hogy a hétköznapi biblia olva­sást s a templomi katekhizálást el ne mulaszsza. 12) 1749—53. Fülei Sámuel, kit 1753-ra nem marasztottak; de maga sem maradt, mert az épületekre semmi gond; sokat Ígérnek, keveset teljesítenek. 13) 1753—60. Vida István. 14) 1760. Kovács István. 15) 1761—64. Baróthi István, kit egy töredék 1764-re nem akart marasztani, sőt a templomba sem járt, mely miatt azt a vizitáció ex­kommunikálta. 16) 1764. Aszalai János, kinek fizetése l/ 3-át mind Namény, mind Darnó el akarta vonni s ezért nem maradt. 17) 1765—71. Arday István. 1772—75. nincs szó Naményról a Jerémiás egyházlátogatási j.-köny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom