Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

462 Legrégibb birtokosa a gyarmati Massel nemzetiség volt. 1363. I. Lajos Gyarmati Massel János jószágait Gilet Miklós nádorispán fiainak adományozza. 1380. Gyarmathy Lőrinc; 1410. Báthori István és Benedek; 1420. és 1436-ban pedig a Báthori, Mathuznay és Rozsályi Kun nemzetségek birták. 1519. a Báthoriak megszakadás esetén Rozgonyi Istvánt gyarmati uradalmukban is örökösül fo gadják. 1520. birtokában Rozsályi Kun János, Péter és Pál királyi adománynyal megerősíttetnek. 1524. Drágffy János a gyarmati rész-jószágba beiktattatik. 1609. Gyarmathy Pálnak nemes udvarhelyet; 1628. Jósa Mihálynak 1 telket; 1629. Gyarmathy Tamásnak szintén 1 telket; 1633. Bethlen Istvánnak és Péternek rész-jószágot adományoz benne a király. 1810-ben a Báthori-'Rákóczi-féle jószágokat a gf. Károlyiak birták; egyéb birtokosai voltak : Schulerné Kállay Erzsébet, Gulácsy, Tatay, Ilosvay , Mándy, Bakó , Kardos, Kalydy, Fábián , Kézy, Bartha , Korponay, Becsky, Ajtay, Csoknyay ós más nemesek, mely utóbbiak 254 házzal voltak, mig a város öszszes házainak száma 315-öt tett.*) Most is szintén e családok Gyarmat főbirtokosai a Jékeyek- és Gacsályiakkal együtt. (Szirmay Szatmárvárm. Esm. II. k. 231. lap.) Gyarmat Nagy-Gyarmat-, Kis-Gyarmat- és Tömösvárra oszlik, mely utóbbi a város délnyugoti részében van s egy hajdan erődített kastélyról vette nevét, melyet földdel tömött bástyáiról neveztek el „Tömött"-, aztán „Tömösvárnak." Ez hajdan A Báthoriaké volt s mintegy 5345 • öl területet foglalt el és bár a földsáncok már lehúzvák, a környező vizárkok helye ma is látszik. Fehérgyarmat viszontagságairól keveset tudunk. Az 1565-ben a szomszédjában Kisarnál táborozó Schwendi Lázár és Haszszán basa sergei, az egész vármegyét elpusztító Basta hordái s később a Szamosközre kicsapó szatmári német várőrség s végre a kuruc csatározások alkalmasint Gyarmatot sem hagyták érintetlenül; mint szintén a pestis és más járványok, valamint a gyakori árvizek sem kim élték, úgy magát a várost, mint határait. Ez *) 1810-ben még esak 10 zsidó volt Gyarmaton; most pedig nagy számmal vannak és zsinagógájok is van.