Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

463 utóbbi közmondásossá is vált, p. szeretem, mint a gyar­matiak az árvizet stb. II. Az egyházról általában. A hitjavitás előtt Fehérgyarmat r. kathól. hely volt és parókhia. 1334-ben az ugocsai főesperességhez tartozik és Miklós nevíí papja 6 garas- és 23 dénárt fizet pápai sexennalis dézma gyanánt. A reformációval az egész népség áttérvén, megszűnt a róm. kathol. egyház s viszsza sem állt, dacára Báthori Zsófia erőszakos teraplomfoglalásának, egész 1750-ig, a midőn róm. kath. parókhia alapíttatott, miben nagy része van Klobusiczky Ferenc (legutóbb) kalocsai érseknek, ki a reform, iskola közelében fekvő kúriáját ajándékozta parókhiális helyül. A róm. kath. templom is a Klobu­siczky-család és a vallásalap költségén épült s 1816-ban szenteltetett fel. (Schematismus Cleri Szatmár. 1864. 49. és 171. lap.) A reformáció hihetőleg a Drágffy- és Ecsedi Báthori­család pártfogása alatt jutott el Gyarmatra. Előbb termé­szetesen a lutheri irány fogadtatott el; majd a helv. hit­vallástételnek az 1567 iki debreceni zsinaton lett elfoga­dása s a csengeri hitvallás keletkezése után a kálvin-féle vagy helvét irány lőn itt uralkodóvá. A fehérgyarmati reform, egyháznak nagy pártfogói voltak a Drágffy Gáspár örökösi, az ecsedi Báthoriak s a fejedelmi Bethlenek. Hogy menynyire virágzó volt a f.-gyarmati ref. egyház, megtetszik onnan, hogy az 1559-iki nagyváradi zsinaton, mely Blandrata és az unitárok ellen tartatott, négy pap jelenik meg Fehérgyarmatról, mely akkor Szamos Gyar­matnak hivatott. (Lampe E. P. 249. lap.) Ezután is az egyház részére tett adományozások a gyarmati ref. egyház virágzásáról tanúskodnak. 1668-ban egyházkerületi gyűlés is tartatott Gyarmaton, a midőn 19 lelkész avattatott föl; egyházmegyei gyűlések pedig igen sokszor voltak benne. Azonban reá is bekövetkeztek a megpróbáltatás nap­jai. Báthori Zsófia ugyanis férje — II. Rákóczi György — halála után kathólizálván, megkezdé jószágain a protes­tánsok üldözését s igy F.-Gyarmaton is. Világos ez onnan, hogy Szatmárvármegyének 1672. febr. 8. Orosziban kelt követi utasításában ez áll : „a gyarmati templomot is el­foglalták és tovább megsértették a religiót. Mindezeket t

Next

/
Oldalképek
Tartalom