Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)

Németh Péter Gergely - Honti Szilvia - Költő László - Magyar Kálmán - M. Aradi Csilla - Molnár István: Mit rejt Somogyország földje?

JUBILEUMI KÖTET Középkori egyházi emlékek Somogy megyében A 19. század végén meginduló kutatások javarészt a Balaton-partra koncentrálód­tak. Rómer Flóris, Békefi Rémig és Kuzsinszky Bálint gyűjtötték össze először a kö­zépkori templomokra, várakra vonatkozó adatokat, derítették fel a helyszíneket. Míg művészettörténeti értelemben Genthon István nyomán már 1951 óta képet alkothatunk Somogy középkori templomairól, addig az első jelentősebb, az egész megyére kiterjedő régészeti szempontú számbavétel csak 1964-ben született meg Kocztur Éva tollából. Nagyobb léptékű építészeti szempontú kutatásokat, alaprajzi felméréseket Szigetvári György, Guzsik Tamás és Kozák Károly végzett a területen. A felmenő középkori részletekkel rendelkező templomokról készült szűkszavú fény­képalbum, Horváth Zoltán György és Gondos Béla munkája a közelmúltban jelent meg. Koppány Tibor a művészettörténeti és régészeti adatok mellett a forrásanyag összegyűjtésére is vállalkozott. A 70-es évektől meginduló településtörténeti-topo­gráfiai kutatást Somogy megye földrajzi neveinek összegyűjtésével néhány földraj­zi jellegű kiadvány is segítette. Két, a régészeti és irodalmi adatokat is egybegyűjtő, nagyobb területet felölelő településtörténeti feldolgozás született Müller Róbert és Jankovich Bésán Dénes tollából, míg a Kaposvár környéki topográfiai rekonstrukciót - csak írásos adatok feldolgozásával - Györffy György kísérelte meg elvégezni. Ezek mellett számtalan, egy-egy településre kiterjedő helytörténeti munka is született. A török pusztítások ellenére mind a mai napig számos középkori eredetű mű­emléktemplommal büszkélkedhet a megye, elég ha csak azandocsi kegytemplom későgótikus szentélyére, a törökkoppányi, balatonberényi, balatonszemesi, teleki, szenyéri, Buzsák-fehérkápolnai templomokra, vagy a kőröshegyi volt ferences ko­lostor egyházára gondolunk. Sok esetben az eredeti középkori templomot átépí­tették, bővítették, vagy belefoglalták a későbbi épületbe, néhány esetben a temp­lom csak romjaiban maradt fenn: Balatonlelle-Rádpuszta, Hács-Béndekpuszta, Balatonboglár, Ádánd-Hetye, Somogyszentpál-Varjaskér, Balatonszabadi, Somogy- vámos, a somogyvári és zselicszentjakabi bencés apátságok. Más egyházakat a régészek ásója nyomán azonosíthatunk. A somogyvári ben­cés apátság modernkori feltárását Bakay Kornél végezte. A másik, szintén fon­tos és korai bencés monostor, Zselicszentjakab feltárását Nagy Emese vezette. Az egyes templomok régészeti kutatása az 1950-1960-as évektől, a fonyódi, a hács- béndeki és a Balatonlelle-rádpusztai romok feltárásával indult meg. A még álló egy­házak esetében a kutatásokat az akkori nevén Országos Műemléki Felügyelőség (későbbi nevén ÁMRK, ma KÖH, KÖSZ) szakemberei végezték (Valter llona-Erdei Ferenc - Somogyvámos, Szenyér, Teleki, B. Bernhard Lilla-Lukács Zsuzsa - Buzsák- Fehérkápolna, Szőcsény, Lengyeltóti, Maróczy Erzsébet - Lábod-Hosszúfalu, So- mogyszil, Mernye, Dercsényi Balázs - Balatonszemes, Gergelyffy András - Marcali, legutóbb pedig Gere László - Gige, Gyugy és Bozóky Lajos - Gadány), de a régé­szeti feltárások területén a Múzeum régészei is egyre nagyobb szerephez jutottak (Draveczky Balázs-Müller Róbert - Denna, Pogányszentpéter pálos kolostor, Sági Károly - Főnyed, Vörs). Az 1970-es évektől kezdve több évtizedes kutatómunkát A balatonberényi templom déli kapuja Faragott kő a kisberényi templomból A Nagyatád-bodvicai románkori körtemplom alapja 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom