Somogyi Múzeumok Közleményei 19. Jubileumi kötet (Kaposvár, 2010)
Németh Péter Gergely - Honti Szilvia - Költő László - Magyar Kálmán - M. Aradi Csilla - Molnár István: Mit rejt Somogyország földje?
100 ÉVES A MÚZEUM Rádpuszta Pecsétgyűrű a kisberényi ásatásból A lengyeltóti templom románkori szentélye i folytatott Magyar Kálmán, melynek során főleg a királynéi és nemzetségi központok, valamint az ezekhez kapcsolódó egyházi épületek régészeti emlékeit kutatta és dolgozta fel (Babócsa, Bodrog-Bű és Segesd mellett a kőröshegyi, kürtöspusztai és balatonszabadi plébánia templom és a hedrehelyi ferences kolostor). Az ismert középkori egyházak számát gyarapította Bárdos Edithnek a Kaposvár, 61-es úti ásatása és Jankovich Besán Dénesnek a balatonboglári templomot érintő hitelesítő feltárása. Számos középkori templom régészeti kutatásában működött közre M. Aradi Csilla is (Vörs-hitelesítő ásatás, Főnyed-Gólyásfa, Rózsás Mártonnal - Barcs-Valkó, Nagyatád-Bodvica, Bajzik Annamáriával - Siójut, Molnár Istvánnal - Kisberény). Jelentős eredményeket hozott a templomerődítések jobb megértésének terén Költő László Somogysámson-marótpusztai és Belényesi Károly balatonszárszói feltárása. Az Árpád-kori templomok között jelentős szerepet játszottak a fatemplomok, amelyre írásos adataink is utalnak, régészeti azonosításuk azonban problematikus, hiszen kevés, vagy éppenséggel semmilyen nyomuk nem maradt fenn. Általában cölöpépítmények voltak sövénnyel körülfonva, tapasztva, vagy gerendatalpra állított boronaépületek. Ritka esetben temető létesülhetett körülötte. Főnyed-Gólyásfa lelőhelyen a környező sírok alapján egy 10x6 m-es, feltehetően fából épült templom helye rajzolódott ki. Ez a templom talpgerendákra épült, amelyek alá követ helyeztek, de tényleges alapozásuk nem volt. A templom falazata feltehetően boronatechnikával készült. 40 :
