Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

GELLÉR KATALIN: A rombolás démonától a „femme fatale"-ig. Zichy Mihály és Félicien Rops

Somogyi Múzeumok Közleményei 18: 327-335 Kaposvár, 2008 A rombolás démonától a „femme fatale"-ig Zichy Mihály és Félicien Rops GELLER KATALIN Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézet H-1014 Budapest, Uri u. 62., Hungary, e-mail: gekati@arthist.mta.hu GELLER, K.: From the demon of destruction to „femme fatale". Mihály Zichy and Félicien Rops. Abstract: Among Hungarian painters it was Mihály Zichy who could first approach the decadent woman image of the end of the century, probably inspired partly by Rops and by the onset of symbolist art. Just like in his later erotic art, his paintings, too, reflected his preference for realistic visualisation, at the same time laying emphasis on theatric elements and moralism. In his works that were painted in Paris or shortly afterwards, one can feel - despite the growing dominance of realistic approach - the effect of woman as a figure of demonic power. Keywords: Mihály Zichy, Félicien Rops, „femme fatale", Théophile Gautier, romantic horror, eroticism, Breviárium eroticum, French symbolism Zichy bár hosszú évtizedekig cári szolgálatban dolgozott, közvetlen kapcsolatot tartott fenn kortársaival, mindenekelőtt német és belga művészekkel. Az 1858ban Oroszországba látogató francia író és kritikus, Théophile Gautier lelkes méltatásának köszönhetően nevét megismerték Párizsban is.

1 Gautier-t a romantikus horror körébe tartozó műveivel, Sírrablók című (1858) munkájával nyerte meg.

2 A francia írót vonzották a drámai, fantasztikus művek, kedvelte Bürger Lenore-ját, Shakespeare Machbethjét, Goethe Faustját, Hoffmann és Nodier novelláit, s lelkesedett a groteszk és a triviális témák iránt is.

3 Az „elbűvölő és elegáns" Zichy - Gautier lánya, Judith nevezte így - csak francia pártfogója halála után, 1874-ben telepedett le Párizsban, ahol Gautier családja és baráti köre szeretettel és lelkesen fogadta.

4 Nekik köszönhetően gyorsan beilleszkedett a késő-romantikus és jobbára akadémikus festők és szobrászok alkotta művésztársaságba, amely ekkor még hírneve 1 Gautier a Journal de Petersbourg-ban írt Zichyről, cikkét Párizsban a l'Artiste-ban is közölte. 2 A Sírásók Gautier hagyatékának 1873-as árverésén is felbukkant. Agnès de Noblet: Un univers d'artistes. Autour de Théophile et de Judith Gautier. Dictionnaire. L'Harmattan, Paris, Budapest, Torino, 2003, 470. 3 Serge Fauchereau: Théophile Gautier. Dossier de Lettres Nouvelles Collection, Edition Denoël, Paris, 1972, 40-41.1. 4 Judith Gautier-t idézi Agnès de Noblet: Un univers d'artistes... id. mű, 470. csúcsán állt, de lassan háttérbe szorult az impreszszionista és szimbolista művészet képviselői mögött. A belga mesterek közül is elsősorban az akadémikus és történeti festőket, például a patetikus előadásmódjáról ismert Louis Gallait (1810-1887) és Emile Wauters (1846-1933) műveit kedvelte.

5 Tagja volt a belga akvarellisták egyesületének, s Párizsba költözését követő évben már Belgiumban is járt. A Franciaországban élő belga művészek közül Devigne szobrásszal, Edouard Jean Conrad Hamman-nal (1819-1888) és Félicien Rops-szal (1833-1898) is kapcsolatban állt.

6 Lázár Béla szerint elsősorban a nagy francia illusztrátort, Gustave Doré-t (1832-1883) érezte rokonának, s csak másodsorban Rops-ot.

7 A magyar szakirodalmon kívül André Salmon (1881-1969) Souvenirs sans fin című munkájában is olvasható, hogy a belga „satanikus" festővel, Félicien Rops-szal barátságot kötött.

8 Zichy még élvezhette az 1848/49-es forradalom és szabadságharc iránti szimpátia és érdeklődés számos jelét. Munkácsy Mihály is hírneve delelőjén állt. Jeles művészek utaztak Magyarországra, így Félicien Rops és a zeneszerző Armand Gouzien, aki Edouard Manet (1832-1883) Reggeli a szabadban című (1863) festményének egyik modellje volt. Felkeresték Zichy zalai műtermét is.

9 Lázár Béla szerint Zichy keltette fel Ropsban a cigányok iránti érdeklődést, ezért ment el Pestre, Szolnokra, s az Alföldre is. Idézi Rops levelét, amelyben a cigányzenéről írt, s arról hogyan fokozta egykor zenéjük Kossuth beszédeinek gyújtó hatását

10 Gautier-hez hasonlóan Zichy munkáinak fantasztikus elemei kelthették fel Rops figyelmét is. A bűn, a prostitúció ábrázolása, bár eltérő módon mindkettőjüknek kiemelt témája volt. Zichy egy hagyományos műfaj keretében maradva fogalmazta meg a testi szerelem 5 Berkovits Ilona: Zichy Mihály élete és munkássága (1827-1906). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964, 91-92. 6 Berkovits Ilona: id. mű, 86, 91. 7 Dr. Lázár Béla: Zichy Mihály élete és művészete. Athenaeum, Budapest, 1927, 70. 8 Agnès de Noblet: Un univers d'artistes... id. mű, 470. 9 Szemére hányja testvérének, hogy nem fogadta a francia vendégeket, akik között volt Laurençon képviselő is. A levelet említi: Berkovits Ilona: Zichy Mihály 87. 315-ös 10 Dr. Lázár Béla: id. mű, 70.