Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

DÉNES ANDREA, JUHÁSZ MAGDOLNA & SALAMON-ALBERT ÉVA: A szibériai nőszirom {Iris sibirica L.) egy Dráva menti állományának változásai 2000-2007 között

Somogyi Múzeumok Közleményei 18: 7-15 Kaposvár, 2008 A szibériai nőszirom (Iris sibirica L.) egy Dráva menti állományának változásai 2000-2007 között 1 DÉNES ANDREA ,

2 JUHÁSZ MAGDOLNA & 3 SALAMON-ALBERT ÉVA 1 Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztály, H-7623 Pécs, Szabadság u. 2., Hungary, e-mail: denes.andrea@jpm.hu 2 Somogy Megyei Múzeum Természettudományi Osztály, H-7401 Kaposvár, Fő u. 10., Hungary, e-mail: juhasz@smmi.hu 3 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Biológiai Intézet, Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék, H-7624 Pécs, Ifjúság u.6., Hungary, e-mail: albert@gamma.ttk.pte.hu DÉNES A., JUHÁSZ M. & SALAMON-ALBERT É.: Population changes of Siberian Iris (Iris sibirica L) in a habitat along river Drava, between 2000-2007. Abstract: As part of biological monitoring projects in the Drava valley, the changes of an Iris sibirica population was followed between 2000-2007, applying microarea-mapping, annual shoot counts, and by counting flowering shoots. As the years proceeded, the number of clones increased as a result of propagation from seeds, and the number of shoots of the clones also showed continuous increase. The numbers and proportion of flowering shoots varied considerably among the years. Keywords: biological monitoring, population dynamics, flowering dynamics Bevezetés A tanulmányozott szibériai nőszirom állomány a Dráva folyó egykori árterületén található, a jelenlegi medertől mintegy öt kilométeres távolságban. Az áradások manapság nem érik el közvetlenül ezt a területet, hanem a széles völgyben felhalmozódott kavicsos aljzaton keresztül mozog a talajvízszint a Dráva áradásaival összefüggésben. A folyó árvizei rendszerint kora tavasszal, nyár elején és ősszel jelentkeznek, míg kisvizei nyár végén és télen szokásosak. A szibériai nőszirom populáció monitoring felmérése egy környezeti monitoring rendszer része. A vizsgálatok a Dráva folyón tervezett horvátországi (Novo Virje-i) vízerőmű Magyarországot érintő környezeti hatásainak vizsgálata céljából indultak 2000-ben (DÉNES & JUHÁSZ 2001, JUHÁSZ & DÉNES 2001, 2004, 2005, 2006, JUHÁSZ & LÓKI 2005). A tanulmányozott állomány Gyékényes település határában található, a vizsgálatok 2000 és 2007 között történtek. A somogyi Dráva-völgy felsőbb szakaszán elhelyezkedő vizsgálati terület növényföldrajzi hovatartozásának megítélése nem egységes. Korábban a DélDunántúl (Praeillyricum) flóravidékének Belső Somogy (Somogyicum) flórajárásához sorolták (BORHIDI 1958, Soó 1960); a somogyi Dráva-ártér azonban sok tekintetben szorosabb rokonságot mutat a baranyai Drávaártérrel ezért legutóbb KEVEY (2002) a somogyi és a baranyai Dráva-árteret a horvátországi Dráva-ártérrel együtt Dráva-mellék (Dravense) flórajárás néven, az Alföld (Eupannonicum) flóravidékéhez sorolja. Földrajzi helyzeténél fogva a terület az Alföld klímájához képest azonban jóval csapadékosabb; a klimatikus hatásokat tükrözi a szubatlanti és szubmediterrán flóraelemek jelentős számban való előfordulása is (JUHÁSZ 2004). A táj természetes növényzetében a talajvíz által befolyásolt erdők (Leucojo aestivi- Salicetum albae, Knautio drymeiae-Ulmetum, Paridi quadrifoliae - Alnetum, Angelico sylvestris -Alnetum, Caricielongatae-Alnetum) jellemzőek, de a tájegység fátlan vizes élőhelyekben is gazdag. Rétjei általában az évszázados legeltető állattartás eredményeként egykori ligeterdők helyén alakultak ki. Legnagyobbrészt mocsárrétek (Deschampsion caespitosae HORVATIC 1931 em Soó 1941) kisebb részben magassásrétek {Caricenion gracilis /NEUHÄUSL 1959/ OBERD et al. 1967), kiszáradó láprétek (Molinion coeruleae KOCH 1926) valamint mezofil kaszálórétek (Arrhenatherion KOCH 1926). A szibériai nőszirom (Iris sibirica L.) egy közepesnagyobb termetű, hengeres rizómával áttelelő, nyáron virágzó, gyöktörzses geofiton növény (G), üde termőhelyeken erős polikormon-képző faj. Gyökérzete vezikuláris-arbuszkuláris mikorrhizát (VAM) képez, ezért a foszforban szegény talajokon is megtalálható. Vertikális elterjedésében eurázsiai flóraelem (EUA), a növényállományokban ritka specialistaként számon tartott, védett tagja a hazai flórának (Sr, V). Termőhelyi indikációját tekintve a TB6 (szubmontán lomblevelű erdők öve), a WB8 (nedvességjelző és időszakos elárasztást tűrő), az RB8 (mészkedvelő=bazifil), az NB2 (erősen tápanyagszegény termőhelyeken), az LB8 (napfénynövény), a KB5 (szubóceánikus-szubkontinentális karakterű átmeneti faj), az SB0 (sókerülő) indikátorcsoportokba sorolt. Cönológiai preferenciáját a mezofil kaszálók és magas füvű rétek (Molinio-Arrhenatheretea) csoportjába helyezik A szibériai nőszirom részvételével kialakult vegetációállományok a bennük előforduló további számos védett növényfaj vagy az élőhelyek környezeti veszélyeztetettsége miatt szüntaxon szinten is védelemre szorulnak (HORVÁTH et al. 1995, BORHIDI & SÁNTA 1999, BOHNER et al. 2001).