Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

GÉGER MELINDA: Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században. A Vaszary család

A Vaszary vezetéknév írásmódja a hosszú idő alatt megváltozott. Eleinte többnyire Vaszari-ként fordul elő, de ritkán és következetlenül használták az y-os válto­zatot is. Ezzel kapcsolatban a festőművész naplója a következőket írja: „Egyszer Vaszary Kolos hercegprí­mást megkérdeztük, hogy hogyan áll a nemességünk, amire nevetve mondta: „Ha nemesek lettünk volna, nem fizettünk volna füstpénzt és nem szállásoltak volna be hozzánk katonát... Azonban a családban valaki számá­ra jogom volna a báróságot kérni". Majd hozzáteszi: „az ipszilont nevünk végén először Vaszary Kolos herceg­prímás használta, mint fiatal tanár; azelőtt csak az egy­szerű „i" járta." 8 A család Keszthelyre történő áttelepülése a XVIII. század második felében valószínűsíthető. Az 1790-es években három Vaszari tűnik fel Keszthelyen, akik élet­kori közelségük miatt valószínűleg testvérek voltak: a legidősebb, Vaszari Ferenc a müvészcsalád alapítója. Rajta kívül Vaszari István (sz. 1771?) és Vaszari Antal (sz. 1774?) nevét jegyzik a források: ez utóbbi keresztne­vét illetően eltérőek az adatok: Boronyai Teréz férjeként hol Antal, hol Ignác, hol János néven találkozunk vele. 9 A leszármazottak társadalmi státuszában a XVIII. század végére változás állt be: a jobbágysorból kinő­ve már többnyire iparos emberek voltak. Az 1700-as évek fordulóján Vaszari Ferenc szűcs mesterként keres­te kenyerét: ez a foglalkozás öröklődött a családban. AVaszaryk társadalmi státusza XIX. századra fokozato­san emelkedett: elsőként a számos egyházi szolgálatba lépő, majd a gazdálkodói pályát választók jelezték az előrehaladást. Vaszary István veszprémi esperest kö­vetően Vaszary Kolos, a későbbi hercegprímás szemé­lyében a társadalmi ranglétra legmagasabb fokát érték el, amit az 1920-30-as évekre a Vaszary család művé­szeti életben betöltött szerepe is megerősített. A generációkon át igen magas gyermeklétszám kö­vetkeztében a Vaszary családfa rendkívül szétágazó. Családonként jellemző volt a 6-7 fős gyermeklétszám, amit a XVIII—XIX. századra jellemző halandóság sem befolyásolt lényegesen. A családalapító id. Vaszary Ferenc (Keszthely, 1764? - Keszthely, 1840. július 22.) és felesége, Nyesmánszky Erzsébet (1764? - Keszthely, 1827. szept. 1.) Vaszary János, a leendő festőművész dédnagyszülei. 10 Hét gyermekük közül a második fiú, Vaszary János (sz.: 1795. júl. 17.) a somogyi Széche­nyi uradalom jószágigazgatója volt. Leszármazottainak kiterjedt családjában a gazdálkodói tevékenység domi­nált: többen köztük uradalmi tisztségviselőkként kaptak állást Vaszary Kolos érseki gazdaságában. (Az idősebb Vaszary János gyermekei közé tartozott az a Vaszary Vaszary János naplója Szépművészet, 1944. 11. sz. 311-318. o 9 Keszthelyi plébániahivatal katolikus születési anyakönyvei: 1790­1810-es évek. Vaszary Antal házassága Boronyai (Baranyai?) Te­rézzel 1800-1802 körül zajlott, és a házassági tanuk közt találjuk Vaszary Ferencet. A fiatalember kb. 25 éves ekkor, tehát születése 1774-1775 körüli időkre tehető. 75 éves korában halt meg Keszthe­lyen, 1849. augusztus 26-án. 10 id. Vaszary Ferenc születési dátumát a Tirczka családfából vettük át. János köz- és váltóügyvéd, aki az 1870-es évek elejétől folytatott ügyvédi gyakorlatot Kaposváron. 11 Míg a leg­idősebb Vaszary János a család gazdálkodói ágának, id. Vaszary Ferenc harmadik fia, Vaszary Antal (sz.: Keszthely, 1797. jún. 16.) szűcsmester a művészetek­kel kapcsolatba kerülő másik ág alapítója volt. Vaszary Kolos hercegprímás (Keszthely, 1832. február 12. - Balatonfüred, 1915. szeptember 3.) Id. Vaszary Ferenc legkisebb gyermeke, ifj. Vaszary Ferenc kimagasló egyházi karriert futott be. A családfő felesége halála után, 64 éves korában feleségül vette a 30 esztendős Bajnok Terézt. E késői házasságból született legkisebb gyermeke. Az idős apa halála után a nyolcéves gyermekről özvegy édesanyja gondoskodott. Ferenc taníttatását fel nőtt korú féltestvérei támogatták. 12 Apja nem hagyott maga után vagyont, de legkisebb fia tőle örökölte magas termetét, hitbuzgóságát, természe­tes eszét és higgadt gondolkodását. „Sportügyességé­vel kimagaslott társai közül s még inkább könyvszere­tetével, amit apjától örökölhetett, mert ő is, ha tehette, szívesen el-elolvasgatott. Jámborságra hajló lelkületé­vel már inkább anyjára ütött. Később kifejlődött benne az a nemes tulajdonság, hogy boldog-boldogtalannak szívesen adott s ezzel a régi és jómódú családfának átütő vonása verődött ki rajta. A mértéken felüli adako­zások és még inkább az elemi csapások tönkretették a tekintélyes Zsedényi famíliát, s mire felvették a Vaszary nevet, a szegénység váltott velük jegyet.™ Vaszary Ferenc a szülőváros elemi iskolájának elvégzése után ­mint jámborságával és könyvszeretetével kitűnő tanuló -egyházi támogatással a premontrei rend gimnáziumá­ban, majd 1847-től Pannonhalmán a bencés teológiai főiskolán folytatta tanulmányait. Családja olyan sze­gény volt, hogy Keszthelytől Pannonhalmáig mezítláb tette meg az utat. 1854. június 6-án fogadalmat téve lett a Szent Benedek Rend tagja, és ekkor vette fel a Kolos szerzetesi nevet. (2. ábra) Tanári pályafutását Komáromban kezdte, ahol idő­közben 1855-ben pappá szentelték. A városban alapító­ja volt a Történeti és Régészeti Egyletnek. Ezt követően öt éven keresztül Pápán, a bencések algimnáziumában tanított vallástant, latint és történelmet. Történelemórái miatt rajongtak érte a diákok, mert előadásai a bukott szabadságharc utáni esztendőkben a hazafias érzést erősítették bennük. A gimnázium igazgatójával, Füssy Tamással megindították az „Ifjúsági Plutarch" című ki­adványt, melyben az ifjúság elé példaképül történel­mi személyiségeket állítottak. 14 Tanári működésének 11 Lsd alább 12 István paloznoki esperes-plébános és József, páhoki kántortanító voltak leginkább segítőkész testvérei. 13 Meszlényi Antal: A magyar hercegprímások arcképsorozata {1707­1945) Bp. 1970. 329-330. o 14 Az 1858-1860 között megjelenő sorozatban Hunyadi János, Szilágyi Erzsébet, Mátyás király, Széchényi Ferenc, Garay János, Vörösmar­ty Mihály, a keszthelyi Georgicont alapító Festetics György is szere­pelt. Veszprém Megyei Levéltár 4846. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom