Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)
HORVÁTH JÁNOS: A Rippl-Rónai tanítványok. Rippl-Rónai művészetének hatása az 1910-es években Kaposváron
A hajdúböszörményi Káplár Miklós (1886-1935) is lakott a Róma Villában. A ház körüli munkáknál mindenes segítő volt. Káplár így tudta elérni, hogy a Mester közelében tanulhasson. A téli Róma-hegyi tájat ábrázoló pasztellje Rippl-Rónai stílusában készült. Az önállóvá lett, kiérlelt képeit naivnak tűnő, valójában népiesen stilizált, nagyvonalú látásmód jellemzi. Káplár a szülőföldjén közismert képeire a Hortobágy festője titulust kapta. Káplár Miklós: Téli táj Rippl-Rónai kertjéből pasztell, papír, 24*33,5 cm, RRM Kádár Béla (1877-1956) a Rippl-Rónai Ödön gyűjteményben őrzött 25 műve alapján vonható be a tanítványok körébe. A műgyűjtő testvérrel szoros kapcsolatban állt. Nem tudunk arról, hogy járt volna Kaposváron. Az 1907-1909-ig tartó stíluskeresési korszakában nagyon szép alkotásokkal folytatta Rippl-Rónai enteriőr korszakának kép típusát. 24 Kádár Béla: Enteriőr, 1910-es évek eleje pasztell, papír, 39*48 cm, magántulajdon Gergely Mariann: Melankolikus utazás. Kádár Béla. Mű-Terem Galéria, Budapest, 2002. 14. old. A Róma-villa külön korszakot jelöl ki a magyar művészetben. Az első világháború és a Rippl család felbomlása vetett véget a virágzásának. A művész mind több időt töltött távol. Budapesten a polgári közönség pasztell arckép megrendelésekkel halmozta el. Ha összeszámoljuk a helybéli emberekről festett arcképeket, néhány baráton és szomszédon kívül, szinte csak a kiterjedt Rippl rokonság tagjaival találkozunk. A családábrázolás egész galériát töltene meg. Akadnak különlegesen szép arcképek, mint a jegyző felesége, a vaskereskedő, a zsidó ügyvéd családtagjai, a Róma hegyre járó háziorvos felesége és leánykája. Vannak kávéházi karakter rajzok, de csak 1915-ig bezárólag. Derűs légkört és a szűk körű társadalmi kapcsolatokat dokumentálják. Erre az érzelmileg fontos bázisra anyagilag biztonságos életet mégsem lehetett ráépíteni. A művész és a város kapcsolatában a családi kötelék volt a legfontosabb. Ahogy kihaltak a szülők, elköltöztek a rokonok, úgy változott, egyre rövidebb lett a művész tartózkodási ideje. A tehetséges tanítványokat Rippl Párizsba irányította. Kaposváron 1923 után a mozgásba jött művészeti élet főszerepeit statiszták vették át. A kultúrpalota építése körüli, évekig húzódó, meddő szerveződés, a széthúzás sajnálatosan tipikus kaposvári jelenség. RipplRónai Ödön gyűjteménye is a kultúrpalotában kapott volna nyilvánosságot, s ezzel a Rippl-Rónai, Vaszary és Galimberti képek által Magyarországon elsőként szem előtt tarthatták volna a művészet legújabb vívmányait. A két Rippl-Rónai privát kincseinek intézményesítése magas kultúrájú folyamatosságot, egy nagy kisugárzású hagyományt teremthetett volna. A hosszú pauzákkal tűzdelt viszony Rippl-Rónai József és Kaposvár között hiteles és eltorzított mendemondák szárnyra kelését és összekeveredését eredményezte. Rippl-Rónai a főváros művészvilágában élvezhette a rangját megillető tisztelői támogatást, ott vásárolták képeit. A sorra jövő kiállítások, az állami elismerés, a kitüntetések és a jövedelem forrása mind Budapesthez kötötte. Ha 1908-ban a siker és a kényelem szeretete vezette volna, az Andrássy út valamelyik villáját vette volna meg, hogy a párizsi Munkácsy-palotában látott estélyekhez hasonló módon maga köré gyűjtse híveit. Amint láttuk, nem a nagyvárosban terjesztette ki magánbirodalmát. Döntésében a kaposvári család és az ihlető alkotó körülmény együttese játszott szerepet. A két tényező megváltozásával történt a fordulat. A pasztell arcképek korszakában, a Zorka ciklus idején már leértékelte a Róma-villát, s elcserélte volna akár egy Margit-szigetire. Lazarine, aki a birtok gazdálkodásából élt, nem engedte az eladását. A művésznek akkor már elég lett a budai műterem, ahol leülteti a modellt, ő pedig egy kicsi széken ülve, majdnem a földön pasztellezik. A Budapesten kivívott siker fénye Kaposváron zavarosan tükröződött vissza. Rippl-Rónai művészetében a szülőváros valójában nem hitt. Nem értették a képi közlés stilizálásának fokát, miértjét, a nyelvi jelentését.
