Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)
KEVEY BALÁZS & CSETE SÁNDOR: A horvátországi Drávaköz gyertyános-tölgyesei (Circaeo-Carpinetum BORHIDI 2003 em. KEVEY 2006b)
Somogyi Múzeumok Közleményei 18: 31-42 Kaposvár, 2008 Â horvátországi Drávaköz gyertyános-tölgyesei (Circaeo-Carpinetum BORHIDI 2003 em. KEVEY 2006b) 1 KEVEY BALÁZS & 2 CSETE SÁNDOR 12 Pécsi Tudományegyetem, Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6. Hungary, 1 e-mail: keveyb@ttk.pte.hu 2 e-mail: scsete@ttk.pte.hu KEVEY, B. & CSETE, S.: Oak-hornbeam forests of the floodplains of the Drávaköz in Baranya county, NE-Croatia. Abstract: The phytosociological characteristics and syntaxonomy of the oak-hornbeam forests occurring along the Drávaköz in County Baranya, NE-Croatia are presented in this paper. Results of the analyses based on 20 phytosociological records show that this association (Circaeo-Carpinetum) differs from the oak-hornbeam forests in the Great Plains occurring on pebble, sandy and loess substrates in several aspects. Being more influenced by ground water, its habitat is more mesophilic, and consequently the association is extrazonal. The species composition exhibits some similarity to hardwood gallery forests (Alnion incanae), whereas the presence of some species with submediterranean distribution makes this association somewhat related to the oak-hornbeam forests (Asperulo taurinae-Carpinetum) of Mecsek floral subdistrict (Sopianicum) in Hungary. Keywords: Syntaxonomy, Dráva river, Baranya, HungarianCroatian Plains. Bevezetés A Dráva menti gyertyános-tölgyesek összehasonlítócönológiai vizsgálatát Kevey Balázs már korábban tervbe vette (vö. HORVÁT A. O. - KEVEY 1983, 1984; KEVEY 1984, 1996-1997, 1997a, 2006a, 2006b; 2007). Az eddigi tapasztalatok szerint e tájon található a legtöbb és a leginkább természetszerűnek nevezhető alföldi gyertyános-tölgyes. Jelen tanulmány a horvátországi Drávaköz gyertyános-tölgyeseinek társulási viszonyait mutatja be 20 cönológiai felvétel alapján. Anyag és módszer A felméréseket a Drávaköz két erdejében végeztük: Beli Manastir „Haljevo suma" (Pélmonostor „Háli-erdő"), Kozarac „Kozarac-Koha", vagy más néven „Őeminacka suma" (Keskend „Keskendi-erdő"). Ezek gyertyánostölgyeseiből - a Zürich-Montpellier növénycönológiai iskola (BECKING 1957) hagyományos kvadrát-módszerével - 20 cönológiai felvételt készítettünk. A felvételek táblázatos összeállítását, valamint a statisztikai számításokat (karakterfajok csoportrészesedése és csoporttömege) az „NS" számítógépes programcsomag (KEVEY - HIRMANN 2002) segítségével végeztük. E számítások módszerének részletesebb ismertetése KEVEY (1993, 1997b, 2006a) dolgozataiban megtalálható. A Drávaköz gyertyános-tölgyeseiről nemrég megjelent előzetes tanulmányunk (KEVEY - CSETE 2008) a 2007. év nyarán készült cönológiai felvételeket tartalmazza. Mivel e felmérésekből hiányzik a - gyertyános-tölgyeseknél igen fontos szerepet játszó - kora tavaszi aszpektus, ezért 2008. tavaszán ismét bejártuk a kvadrátokat, s a felvételeket kiegészítettük. A fajok esetében HORVÁTH F. et al. (1995), a társulásoknál pedig BORHIDI - KEVEY (1996), ill. BORHIDI (2003), nómenklatúráját követjük. A társulástani és a karakterfaj-statisztikai táblázatok felépítése az újabb eredményekkel (OBERDORFER 1992; MUCINA et al. 1993; BORHIDI 2003; KEVEY 2006a) módosított Soó (1980) féle cönológiai rendszerre épül. A növények cönoszisztematikai besorolásánál is elsősorban Soó (1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980) Synopsis-ára támaszkodtunk, de figyelembe vettük az újabb kutatási eredményeket is (vö. BORHIDI 1993, 1995; HORVÁTH F. et al. 1995; KEVEY 2006a). A kutatások története A baranyai Dráva-sík gyertyános-tölgyeseiről viszonylag későn vettek tudomást a kutatók. Először FEKETE - BLATTNY (1913) közölt néhány síkvidéki gyertyán lelőhelyet a Dráva síkjáról, s ezek között Pélmonostor (Beli Manastir) is szerepel. BOROS (1924) és HORVÁT A. O. (1939-1940) flóralistáiból már lehetett volna következtetni e társulás előfordulására. A gyertyános-tölgyesekre vonatkozó első konkrét utalások HORVÁT A. O. (1942) tanulmányában olvashatók. Ennek ellenére ZÓLYOMI (1968) vegetációtérképén még nincsenek feltüntetve a Dráva menti gyertyános-tölgyesek. Az Ormánságból és a Harkány-Nagynyárádi-síkról (Siklós, Borjád) az első 9 cönológiai felvételt HORVÁT A. O. (1972) közölte. A szerző táblázatára felfigyelve JAKUCS (1974) a Dráva-sík magasabban fekvő részein már a gyertyános-tölgyesben jelölte meg a potenciális vegetációt. Később HORVÁT A. O. és KEVEY (1983, 1984) elemezte az Ormánság gyertyános-tölgyeseit 20 felvételből összeállított szintetikus tabella alapján. A közelmúltban ORTMANN-AJKAI (1998) közölt 24 felvételt a Ormánság Vajszló és Páprád közötti erdőtömbből (Ormánság). Legújabban KEVEY (2006b, 2007) készített két részletes tanulmányt a somogyi és a baranyai Dráva-sík gyertyános-tölgyeseiről 50-50 felvétel alapján.
