Somogyi Múzeumok Közleményei 18. (Kaposvár, 2008)

KEVEY BALÁZS: A Zákányi-dombok bükkösei (Doronico austriaci-Fagetum BORHIDI & KEVEY 1996)

18 KEVEY BALÁZS növényünk hazai előfordulása csak a Zákányi-dombokra korlátozódik. Az 1950-es évektől Pócs Tamás lett Károlyi Árpád kutatótársa majd Balogh Márton is bekapcsolódott Délnyugat-Dunántúl flórájának felmérésébe. E munka eredményeként számos új faj került elő a területen (vö. KÁROLYI - Pócs 1954, 1957, 1964, 1968, 1969; KÁROLYI - Pócs BALOGH 1970, 1971, 1972, 1974; BALOGH - KÁROLYI - Pócs 1975). Közülük talán legjelentősebb a Crepis taraxacifolia, amely természetes környezetben csak itt él (KÁROLYI - Pócs 1968). Ebben az időben a Zákányi-dombokon kb. 20 - mindeddig közöletlen cönológiai felvétel is készült (Pócs ex verb.). Végül megemlítendő, hogy Károlyi Árpád cédulakatalógusából az egyszikűekre vonatkozó anyag a Berzsenyi Dániel Főiskola Növénytani Tanszékére került, ahol nemrég KOVÁCS J. A. (2005) rendezte sajtó alá. Magam - Horvát Adolf Olivér társaságában - először 1975-ben jártam a Zákányi-dombokon. Az elkövetkezendő években többször is felkerestem a területet, de a részletes felméréseket 1981 és 1984 között, 1997-ben, valamint 2000 és 2004 között végeztem. E kutatómunka során két helyen találtam rá a Magyarországon már kihaltnak vélt Dentaria trifolia-ra (KEVEY 1984, 1985). E növényt ugyanis WIERZBICKI (1920) a Keszthelyi-hegységből, BORBÁS (1897) pedig a Mecsekből közölte, de ezen előfordulásokat azóta nem sikerült megerősíteni. A Zákányi-dombokon 215 cönológiai felvételt készítettem. E felvételi anyag alapján került leírásra két - lokális elterjedésű - új asszociáció, a hármaslevelű szellőrózsás-gyertyános-tölgyes (Anemoni trifoliaeCarpinetum Borhidi et Kevey 1996) és az osztrák zergevirágos-bükkös {Doronico austriaci-Fagetum Borhidi et Kevey 1996). Eredmények Termőhelyi viszonyok, zonalitás BORHIDI (1961) klímazonális térképe szerint a Dráva balpartját szegélyező Zákányi-dombok a gyertyánostölgyes zónába tartozik. Zonális bükkösök ezért a területen nincsenek. Az eróziós völgyekben azonban, ahol lokális hűvös és párás mikroklíma uralkodik, extrazonálís állományaik megtalálhatók. A vizsgált bükkösök 140-180 m tengerszint feletti magasság mellett találhatók. Az égtáji kitettség a völgyek kanyargós vonulata miatt nem játszik feltétlen nagy szerepet, de állományaik többnyíre északnyugati és északkeleti, 5-40 fokos lejtőkön találhatók. A dombsor viszonylag kis kiterjedése ellenére az alapkőzet helyenként más és más: a legtöbb helyen lösz, vagy homokos lösz, de a patakmenti eróziós völgyekben a lösz alól néhol kavicstakaró is előbukkan. Az alapkőzetet többnyire agyagbemosódásos barna erdőtalaj fedi, amely a félnedves és az üde vízgazdálkodási fokozatba sorolható. Fiziognómia A táblázatban felhasznált 25 felvétel 1982 és 1997 között készült. A vizsgált bükkösök az állomány korától függően 22-30 m magasak, felső lombkoronaszintjük közepesen, vagy jól záródó (75-90 %). Benne a Fagus sylvatica mellett elsősorban a Carpinus betulus szokott nagyobb tömegben előfordulni, de néhol az Acer pseudoplatanus és a Tilia cordata is elérhet nagyobb borítást. Az alsó lombkoronaszint változóan fejlett. Magassága 8-17 m, borítása pedig 15-40 %. Főleg alászorult fák alkotják, elsősorban Carpinus betulus és Fagus sylvatica. A cserjeszint szintén változóan fejlett, amely elsősorban erdészeti beavatkozásokkal hozható öszszefüggésbe. Magassága 1-3 m, borítása pedig 5-45 %. Elsősorban a lombkoronaszint fáinak fiatal egyedei képezik (Acer pseudoplatanus, Carpinus betulus, Fagus sylvatica), de olykor a Staphylea pinnata is gyakoribb lehet. Az alsó cserjeszint (újulat) borítása 1-60 %. Benne a Hedera helix fáciesképző is lehet. A gyepszint borítása igen szélsőséges értékeket is mutat (10-100 %). Fáciesképző fajai a következők: Allium ursinum, Anemone nemorosa, Carex pilosa, Galeobdolon luteum. Fajkombináció A 25 cönológiai felvétel alapján a társulásban érdekes módon 16-16 konstans, szubkonstans és akcesszórikus faj szerepel az alábbiak szerint: K V: Acer pseudo-platanus, Anemone trifolia, Asarum europaeum, Carpinus betulus, Corylus avellana, Dentaria bulbifera, Dryopteris filix-mas, Fagus sylvatica, Ficaria verna, Galeobdolon luteum, Galeopsis speciosa, Hedera helix, Polygonatum multiflorum, Robinia pseudo-acacia, Rumex sanguineus, Sambucus nigra, Stellaria holostea. - K IV: Acer campestre, Aegopodium podagraria, Ajuga reptans, Aruncus sylvestris, Athyrium filixfemina, Cerasus avium, Convallaria majális, Euonymus europaea, Galium aparine, Galium odoratum, Knautia drymeia, Lathyrus vernus, Lilium martagon, Pulmonaria officinalis, Ranunculus lanuginosus, Symphytum tuberosum. - K III: Aconitum vulparia, Carex pilosa, Carex sylvatica, Castanea sativa, Circaea lutetiana, Corydalis solida, Doronicum austriacum, Dryopteris carthusiana, Geranium phaeum, Melica uniflora, Mercurialis perennis, Oxalis acetosella, Quercus petraea, Quercus robur, Tamus communis, Viola sylvestris (1. táblázat). A Zákányi-dombok bükköseiben sok szubmontán - Fagetalia jellegű - elem talál menedéket: K V: Acer pseudo-platanus, Asarum europaeum, Carpinus betulus, Dentaria bulbifera, Dryopteris filix-mas, Fagus sylvatica, Galeobdolon luteum, Galeopsis speciosa, Hedera helix, Polygonatum multiflorum, Stellaria holostea. - K IV: Aegopodium podagraria, Athyrium filix-femina, Cerasus avium, Galium odoratum, Knautia drymeia, Lathyrus vernus, Lilium martagon, Pulmonaria officinalis, Ranunculus lanuginosus, Symphytum tuberosum. -KIM: Aconitum vulparia, Carex pilosa, Carex sylvatica, Circaea lutetiana, Corydalis solida, Geranium phaeum,