Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)

Knézy Judit: Újítások a falusi közösségek táplálkozási kultúrájában Magyarországon (1920–1970) - Innovations in food culture among the rural communities of Hungary. (1920–1970)

56 KNÉZY JUDIT 1. A paraszti táplálkozás 1880-1970 közötti periódusának kezdetei A nemzetközi 5 és a magyar néprajzi szakirodalomban 6 már körvonalazott nagy táplálko­zási periódusok közül az 1880 körül kezdődő szakaszban indultak el azok a folyamatok, amelyek a 20. századi változásokat megalapozták. A 19. század utolsó harmadáig a falusi­ak táplálkozásában a köznemesek és értelmiségiek által képviselt ún. úri konyha hatása erőteljesebb volt, mint a korábban többnyire idegen eredetű polgárságé. 7 Az 1880-as évek­től már a városi, polgári példák és igények követése kezdődött el a Kárpát-medencében. A változások megállapításához az 1887-ben megjelent, országos felmérésen alapuló táplálko­zási statisztika adott támpontokat, mivel a korábbi, hagyományos táplálkozás nyersanyaga­inak arányait és táji eltéréseit még sikerült rögzítenie. 8 A 19. század végére az élelmiszer­termelés, a termékek cseréje és értékesítése lendületet vett, részben visszaszorult az önel­látás és a kiegészítő élelemszerzési módok szerepe a módosabb rétegeknél. A filoxeravész (1880-as évektől) után a szőlőterületek rekonstrukciójával a századfordulóra országszerte kialakult a homoki szőlőkultúra is. Az Alföldön kertkultúrás (szőlő- és gyümölcstermelő) tanyák 9 , a városok közvetlen környékén és távolabb is bolgárkertészek és részben magyar parasztok tevékenysége nyomán zöldségtermelő körzetek szerveződtek. Az állattenyésztés belterjesebbé vált a paraszti birtokon is. Fajtacserék különösen a fokozottabb tejtermelésre törekvő marhatenyésztésben történtek. A tarka magyar marha általánossá vált. Tejszövetke­zetek segítették a városok lakóinak és a tejiparnak tejjel való ellátását. Fokozottabb figyel­met szenteltek a sertéstartásnak is, visszaszorult a birkatartás. Alföldön szárnyasok nagy­mértékű tartása és piacra vitele is jellemző volt. 10 A paraszti birtokon a befektetéseket segí­tették elő a hitelszövetkezetek, de az értékesítéssel is többféle szervezet foglalkozott, pl. a. „Hangya" szövetkezet. A mezőgazdasági kísérletügy, képzés, az élelmiszer- illetve a kon­zervipar (1880-tól) hatalmas fejlődésnek indult. Európa hírűvé zárkózott fel a malomipar, többféle lisztet állítottak elő és megjelent a gyári sajtolt élesztő az üzletekben, melyet elein­te csak kalácsfélébe tettek a falusiak. Általában nőtt a gabonából főként a búzalisztből ké­szült ételek aránya, csökkent a másodlagos gabonafélékből, mint a köles, hajdina, készített kásás és pépes ételek szerepe, de még maradt helyük a téli étrenden. Városi tésztafélék kezdtek divatossá válni a mezővárosokban és a nagyobb falvakban. A burgonyás ételek to­vábbra is megtartották jelentőségüket. A téli időszakban a kukorica fontos kenyér-, pép- és kásanövény maradt a szegényebb rétegeknél, de bizonyos vidékeken módosabbaknál is, főként Erdélyben. 11 A húsfogyasztásban a sertés került az élre, a sertésfeldolgozásban szá­mos változás indult meg részben a tanult hentesek hatására, részben a módosabb német csoportok közvetítésével. A leves- és főzelékfélék tekintetében a habart és savanyított éte­lek túlsúlya, a savanyú ízlésirány az ország peremvidékein megmaradt, míg az ország köz­ponti részein az édes, tehát nem savanyított, rántott levesfélék gyakoribbá váltak. Egyre ke­vésbé készítettek erjesztett korpából, savóból, Íróból leveseket. 12 Bár több tejet termeltek a tej- és tejtermékfogyasztás a tejeladási lehetőségek miatt a kisebb gazdáknál csökkent. Tehénsajtot csak mezővárosokban és kisebb körzetekben készítettek parasztgazdák saját használatra vagy vettek tejboltban, pl. Csurgó környékén, de a juhsajt aránylag nagy terü­leten kedvelt. A konyhakertészeti termékek közül több addig ismeretlen került a paraszti 5 Wiegelmann 1967. 6 Kisbán 1984. 384-397. 1997 417-584. 7 Knézy 1988-89. 555-585. a Keleti 1887.3-243. 9 Für 1981-83. 145-157. 1 °Für 1969-70. 267-284. 11 Kisbán 1997. 437. 12 Varga 1991. 57. 75.

Next

/
Oldalképek
Tartalom