Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)

Imrő Judit: Húsvéti népszokások és hímes tojások Somogyban - Easter folk customs and painted Easter eggs in Somogy

42 IMRO JUDIT takhoz, többnyire azonban erre az alkalomra felkért egy kislányt, hogy azt juttassa el üzenet kíséretében. A Dráva-menti Darányban is közvetítőre bízták az ajándék széthordását. „A mátkatálos 10-12 éves leány egész estig jár s gyakran 40-50 házat bejár, többszörösen összevissza cserélve a tálban lévő tojásokat, süteményeket stb. s ugyanannyiszor a kiivott bort feltöltve."

9 Komatál küldésére nemcsak fehérvasárnap került sor. Lévainé Gábor Judit kutatásai szerint Látrányban húsvét hétfőn kezdték, és a tál minden vasárnap továbbment. Négy-öt vasárnapig járt a tál, egészen pünkösdig. Aki utoljára kapta meg, visszaküldte az elsőnek. Mindenki kicserélt valamit belőle. „A tálat csipkés kendővel leterítve úgy vitték, mint a kisgyereket"

10 (d. ábra). A komatálat nemcsak lányok küldték lányoknak, hanem ritkább alkalommal korban hozzájuk illő fiúknak is kedveskedtek vele. Ugyancsak Lévainé Gábor Judit tanulmányából tudjuk, hogy a legényeknek szánt komatálba zsebkendőt, nyakkendőt tettek, akik azt pénzzel viszonozták. Magyaregresen ha leány küldte leánynak a komatálat, abban csak „cserép fánk vót jól megcukrozva". Ha a leány legényt is választott komának, arra a tálra a „cserépfánk" (csörgefánk) mellé egy fölszalagozott üvegbe bor is került. A fiatalember néhány nap múlva viszonozta, „süttetett az édesanyjával jó lukas kalácsot, osztán a tál közepire tött egy pénzt, amilyen tőtt tűle."

11 A Balaton mellett, Őszödön a díszes zsebkendőbe belehímezték a koma nevét is. Gönczi talált arra is példát, hogy néhány faluban Horvátkúton, Zalán - a legények is küldtek egymásnak komatálat. Az átadás mindenütt vers kíséretében történt. Az ismertek közül a Buzsákon gyűjtött a legszebbek egyike. „Komatálat hoztam, meg is aranyoztam, / Koma küldte komának, / Fogadja el magának! / Ha nem fogadja el magának, / Visszaviszem azon az úton, ahol hoztam! / Mást keresek komának/ Ki a bajban velem búsul / Örömömben velem derül. / Magát pedig meg nem látja, / Mintha nem lett volna pajtása / Komatálat hoztam, meg is aranyoztam / Koma küldte komának / Fogadja el magának / Ezt kéri Varga Julcsa."

12 A szokás ritkán előfordult még a 60-as években is. Nagyberkiben a komatál tartalma ebben az időszakban 5 hímes tojás, 3 narancs, nagy csomag tojáscukor és tábla csokoládé. 13 Somogyi hímes tojások Az egész magyar nyelvterületen a húsvéti népszokások legtöbbjénél a tojás, és főként a díszített, a hímes tojás a szokások elengedhetetlen tartozéka. A tojás jelentőségét Andrásfalvy Bertalan így foglalta össze: „A keresztényeknek a tojás jelképezi a sírba bezárt, megölt Jézus Krisztust is, aki húsvét vasárnapján feltöri a lepecsételt sír-zárat és diadalmasan feltámadva megváltja a világot a haláltól. A húsvét ünnepe tavasszal van, a természet újjászületésének, feltámadásának időszakában, amikor a földbevetett magok is elhalva kicsíráznak, szárba szöknek és kivirágoznak. Az élet és a feltámadás jelképe a tojás, az élet, a feltámadás ünnepe a húsvét. Ezért kapcsolódik nálunk és Európában az egész keresztény világban tojás a húsvéthoz. A húsvét ünneplésének ez a legfontosabb eszköze, jelképe, ajándéka. A húsvét jelenti egyben a hosszú, és a középkorban még igen szigorúan megtartott nagyböjti várakozási időnek is a végét. Az első igazán tápláló étel a böjti sovány koszt után a tavasszal bőségesen rendelkezésre álló tojás. Ezért a böjtöt feloldó húsvéti hajnalon nem hiányozhatott a megszentelésre váró ételek kosarából sem."

14 Bod Péter 1761-ben megjelent könyvében az alábbiak szerint összegezte a húsvéti tojás lényegét: 9 Gönczi 1937.259. 10 Lévainé 1963.230-258. 11 RRM NA-946. 12 RRM NA-90. 13 RRM NA-1979. 14 Andrásfalvy én. 5.