Somogyi Múzeumok Közleményei 17/C. - Társadalomtudományi tanulmányok (2006)

Winkler Ferenc: Az európai szabadtéri néprajzi gyűjtemények megvalósításának módszere - Realizing Methods Of European Open Air Museums

12 WINKLER FERENC jegyében alapított gyűjtemény egyre megújuló elképzelések mentén fejlődik tovább, s az év­tizedek folyamán teljesen átalakulnak belső arányai, ezzel együtt arculata (Turku/Abo). 12 A szinte maradéktalanul eredeti helyén megőrzött együttesre szolgáltat példát számunk­ra a Man-szigeti Cregneash. A voltaképpeni szabadtéri néprajzi gyűjteményt a hajdani falu­ban eredeti helyén megőrzött tíz építmény alkotja, amelyhez a földek és az utak is hozzá tartoznak - gondoljunk csak egy pillanatra G. H. Rivière okomuzeumára, persze kicsiben...! A berendezett épületek, a lakott település együttesként a tipikus XIX. századi kelta telepü­lésképet, építkezést és lakáskultúrát, valamint a gazdálkodás szerkezetének teljes kereszt­metszetét mutatja be, a kézművesek, a halászok és egyéb munkások működő társadalmá­nak segítségével. 13 Ám az ilyen típusú szabadtéri múzeummal kapcsolatban óhatatlanul föl­merül a kérdés: vajon mi lesz a sorsa egy fél évszázad múltán, amikorra ez a manapság még oly hagyományosnak mutatkozó falusi közösség és életforma - az „abnormális" mér­tékű idegenforgalom következtében - teljesen átalakul? Ugyanebbe a szabadtéri gyűjte­mény típusba sorolható a lundi Östarp és pl. a finnországi Hankasalmi gyűjtemény. A két alaptípus - az eredeti helyén őrzött és a teljes egészében áttelepített gyűjtemény összekapcsolására hozzuk példának a västernorrlandi Härnösandot. Itt a szabadtéri népraj­zi gyűjteményt - a Västemorrlands Löns Museum Murbergetet - úgy hozták létre a század első harmadában, hogy egy távolabb fekvő, összesen 27 építményből álló, komplett és ere­deti helyéről ide áttelepített hatalmas északi svéd parasztporta-együttessel egészítették ki az eredeti helyén megmaradt építményegyüttest. Ettől a gyűjtemény típustól már csak egyetlen lépés azokig, amelyek nem áttelepítéssel hoztak létre központi szabadtéri népraj­zi gyűjteményeket, hanem olyan jellegű - „in situ" megőrzött, sporadikus - múzeumi háló­zatot alkotnak építményeik, amilyent éppen a mi Heves megyénkkel összefüggésben emle­gettünk. E gyűjteménytípus legpregnánsabb példáit Norvégiában találjuk Stavanger illetve Stord központtal. 14 A stavangeri módszert, amely szerint mintegy 130 km sugarú körzeten belül kilenc, eredeti helyén megőrzött építményegyüttes csatlakozik a központi múzeumhoz, gyakorlatilag a puszta véletlen szülte. Stavangerben 1936-ban P. Heskstad alapította a Rogaland Folkemuseumot, méghozzá szabadtéri néprajzi gyűjteményként. Az építménye­ket áttelepítéses módszerrel kívánták gyűjteménybe rendezni a jól bevált metódusok sze­rint. Egy középkori eredetű magtár lebontásával és újraépítésével meg is kezdték az épít­kezést. Hanem Stavanger éghajlatát az épület képtelen volt elviselni, ezért aztán megint le­bontották és eredeti helyére vitték vissza. Ma is ott látható. Mivel a szabadtéri néprajzi mú­zeum gondolatát nem akarták föladni, a magtár példájából okulva úgy döntöttek, hogy nem telepítik össze egyetlen bekerített központi területre a kiválasztott építményeket, hanem a szervezetet úgy hozzák létre, hogy a kiválasztott hajlékokat eredeti helyükön őrzik meg. Gyakorlatilag ugyanezt a módszert követte a stordi múzeum is azzal a szépséghibával, hogy itt a városban egy kisebb, áttelepítéssel létrehozott magja is van a szabadtéri gyűjte­ménynek. Lényegileg a stordival teljesen azonos szervezetű a toruni múzeum (Lengyelor­szág) köré fölépített szabadtéri gyűjtemény, amelynek központja a kicsiny „Skansen Wislany", s melynek eredeti helyén megőrzött, vagy újjáépített település-tartozékai: Mietlica, Mogilno, Godzimierz, Silnow, Kaszczorek, Pilkovo Vielke, ahol is épületek, együttesek és porták állnak. Zippelius még úgy vélekedett, hogy éppen az ilyen múzeumi hálózat típusok a dokumentatív értelemben leghitelesebb formák a hagyományőrzés számára. 15 Magunk azt az álláspontot képviseljük, hogy e szórványból álló szabadtéri múzeumokban (gyűjtemé­nyekben) legalább a megőrzés esetlegessége, mint bármely egy helyre telepített együttes­ben. Nagy „előnye" az észak-európai település- és gazdaságszerkezetnek, hogy kiterjedt ­olykor több száz holdnyi - birtokon fennmaradt, tanyára emlékeztető szórványtelepülés 12 SAHLBERG, I. 1966. ' 13 A GUIDE TO... 1964. 14 ENGELSTAD, E. S. 1959. 15 ZIPPELIUS, A.. 1971. 54-55, 117, 138.

Next

/
Oldalképek
Tartalom