Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Szabó István, Kercsmár Vilmos, H. Szőnyi Éva, L. Nyéki Erika: Florisztikai és vegetáció tanulmány a Jaba völgyében (Külső-Somogy) - Floristic and vegetation studies in Jaba valley (Hungary, Somogy county)

FLORISZTIKAI ÉS VEGETÁCIÓ TANULMÁNY A JABA VÖLGYÉBEN 77 - Száraz cserjések (Prunetalia spinosae Tx. 1952) Másodlagos, önálló formációként jelenik meg, amely eredetileg nyilvánvalóan erdők kivágása után, majd legelőterületek gondozatlansága következtében alakult ki. A melegkedvelő szubmediterrán cserjésekre (Berberidion Br.-BI. 1950) utal: Berberis vulgaris, Hippocrepis emerus, Cornus sanguinea, Allium scorodoprasum, Rosa rubiginosa; a galagonya-kökény cserjésekre (Pruno spinosae-Crataegetum Soó 1927, 1931): a névadó fajok mellett pl. Rosa canina, Rubus sp., stb. - Szubmediterrán molyhostölgyes erdő (Orno-Quercetum Soó 1960 = Vicio sparsiflorae-Quercetum pubescentis Zóly. ex Borh. et Kevey 1996) A Dunántúli-Középhegység és Külső-Somogy klímazonális erdeje, amely az Alföld felé tekintő ÉK-i meleg, száraz mikroklímájú, karbonátos talajú peremeken maradt meg. Korona- és cserjeszintjei fejlettek, 60-70 %-os borításúak, aljnövényzetében a domináló tölgyes fajok mellett délies elemek vannak. Reliktum jellegű, jó megtartású erdőfoltok. - Pannóniai és ezüsthársas cseres-tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris Soó 1963, Tilio argenteae-Quercetum petraeae-cerris Soó 1957) Ezüsthársas foltok a Jaba jobbparti gyertyános-tölgyesek magasabb fekvéseiben is előfordulnak, de tipikusan az egykor Balatonendréd-Kereki-Pusztaszemes-Lulla közötti potenciális vegetáció maradványai. Közelebbről nem tanulmányoztuk. Természetvédelmi és gazdasági érték A védett és vörös könyves fajok állományának becsült nagyságrendje: Adonis vernalis 10000-es, Allium sphaerocephalon 100-as, Cephalanthera damasonium 100-as, Cirsium Boujartii (hazánkból kihaltnak tekintve) 100-as, Epipactis atrorubens 10-es, Epipactis helleboríne 10-es, Epipactis microphylla 100-as, Epipactis tallosii 10-es, Hippocrepis emerus 10es, Inula helenium 10-es, Neottia nidus-avis 10-es, Ophrys sphegodes 100-as, Orchis x hybrida 10-es, Orchis purpurea 100-as, Orchis militaris 10-es, Orchis morio 100-as, Orchis tridentata 10-es, Orchis ustulata 100-as, Scabiosa canescens 10-es, Sonchus palustris 10es, Spiranthes spiralis 10-es, Stipa pennata 100-as, Taraxacum serotinum 10000-es, Thalictrum aquilegiifolium 10-es. A Simon-féle értékelés (1988) szerint a löszpusztagyepek természetes állapotokra utaló taxonjainak számaránya 64,9%, a degradációt jelző fajoké 35,1%. A löszlegelőn ez az arány 16,7% és 83,3%, tehát erősen a degradáció irányába mutat. A löszpusztagyepben a fokozottan védett fajok aránya 0,6% (1 faj), a védett fajoké 8,4% (13 faj), a társulásalkotó 5,6%, a természetes kísérő faj 49,4%, a természetes pionír 1,9%, a zavarástűrő fajok degradációt jeleznek (25,3%), a kivadult gazdasági faj 1,3%, a gyomfaj 8,4%. A legnagyobb veszélyt két invázív faj jelenti (Ailanthus altissima, Elaeagnus angustifolia). A lösziegelőn egy ritka gyomfaj (Cirsium boujartii), társulásalkotó faj 1,9%, természetes kísérő 14,8%, a zavarástűrő faj 35,1 %, adventiv és kivadult gazdasági növény 1,9% - 1,9%, a gyomfajok 44,4%. A Borhidi-féle értékelési rendszer (1993) szerint a löszpusztagyep természetes állapotot jelző fajszámaránya 60,5%, a löszlegelőn csak 7,5%. A löszpusztagyepben a természetes gyepek generalista fajai 44,7%, a zavarástűrő fajok 30,9%, ritka 1,6% (a specialista faj Hippocrepis emerus, Spiranthes spiralis). A fajok természetességi pontszáma alapján +3,3 érték jön ki gyepre vetítve. A löszlegelők állományaiban zavarástűrő faj 50%, a honos gyom 35,2%. A természetességi pontszámok átlaga +1,5 pont. A löszpusztagyep fű átlagos magassága 51 cm, termésének minősége: К = 0,41. Minőségét tekintve V. osztályú, rossz minőségű gyep. Becsült termőképessége 7,71 t/ha (III. osztály, közel a II. osztályhoz). A löszlegelő fű átlagos magassága 12,5 cm, termésének minősége: К = 2,57. Minőségét tekintve III. osztályú, közepes minőségű gyep. Becsült termőképessége 1,52 t/ha (V. osztály).