Somogyi Múzeumok Közleményei 17/B. - Természettudományi tanulmányok (2006)

Balázs Ildikó: Nagygombák vizsgálata a Kaposvár melletti Tókaji-parkerdőben - Macrofungi examination in Tókaji Park forest near Kaposvár, Southwest Hungary

24 BALÁZS ILDIKÓ maculata erősen veszélyeztetett, 26 faj veszélyeztetett és 5 faj potenciálisan veszélyeztetett. A gyakori fajok közül általánosan elterjedt az Armillaria mellea, Hypholoma fasciculare, Russula risigallina és Xerula radicata. A jellemző fajok közül a Mecsek kezelt gyertyánostölgyesében is előfordulnak: Pholiota lenta, Amanita phalloïdes, Clavulina eristata, Hygrophorus eburneus, Lactarius biennius, Russula fellea, Tricholoma lascivum és Tricholoma sulphureum. Az erdészeti kezelés szüneteltetését, kevésbé intenzív voltát indikálja a Daedalea quercina megjelenése. A kevés holt faanyag miatt a falebontásnak csupán az iniciális szakasza történik itt, ezt indikálja a Trametes gibbosa. A másik két fázis indikátorai hiányoznak. Több zavarást indikáló fajt is regisztráltam: Inocybe geophylla, Macrolepiota rachodes, Mycena púra, M. rosea. A mecseki gyertyános-tölgyes élőhellyel összehasonlítva (1. ábra, GYT, GYTm) kiderül, hogy mindkét helyen a mikorrhizás fajok vannak a legnagyobb arányban (40% fölötti), emellett xilofág- és a talajlakó szaprotrófok találhatók nagyobb arányban. A nekrotróf paraziták aránya szintén megegyezik. Különbség, hogy a Mecsekben biotróf paraziták és egyéb életmódú fajok (mohához kötött és koprotrófok) is előfordulnak. Ennek magyarázata a terület részletesebb felmérése (10 éves vizsgálat). A két élőhely nagyfokú funkcionális hasonlósága a hasonló kezeléssel is magyarázható. A lucos bizonyult a gyertyános-tölgyes után a második leggazdagabbnak 69 faj 115 előfordulási adatával. Ebből a Microcollybia cookei erősen veszélyeztetett, 16 faj veszélyeztetett és 2 potenciálisan veszélyeztetett. Gyakori fajok a Mycena galericulata és talaj nitrogénben való feldúsulását indikáló Mycena púra. Jellemző fajok a Spongiporus stypticus, Heterobasidion annosum és Lactarius deterrimus, melyek az összehasonlításra kiválasztott mecseki lucosban is termettek. Fenyvesekre általánosan jellemző fajokat is regisztráltam: Tricholomopsis rutilans és Russula intégra. A mecseki lucos gombaállományával összehasonlítva (1. ábra, LUC, LUCm) megállapítható, hogy a funkcionális spektrumok nagymértékben hasonlóak, két eltéréssel: a tokaji terület talajlakó szaprotróf aránya valamivel nagyobb, míg a mikorrhizásoké valamivel kisebb. Mindkettő a mecseki lucos - a tokaji területhez képest - kezeletlen jellegére enged következtetni. A többi élőhely, a rét, a vöröstölgy ültetvény, és a fenyő-lombelegyes állomány nem mutat közösségi szerkezetet a nagygombák szempontjából, itt nem alakult ki jellemző fajösszetétel. Ezt mutatja egyrészt a kis fajszám, másrészt a veszélyeztetett fajok csekély száma is. Ezek az élőhelyek csupán a Parkerdő fajösszetételének teljesebbé tétele miatt érdemelnek említést. Funkcionális jellemzés (1. ábra) Az összesített funkcionális csoportosítás szerint a xilofág szaprotróf, mikorrhizás és talajlakó szaprotrófok aránya majdnem egyforma. Legkisebb mennyiségben nekrotróf parazita, illetve „más növényi maradványokon élő szaprotróf életmódú fajokat találtam. A három nagyarányú csoport kialakításában a három termőhely különböző funkcionális spektruma viszont különbözőképpen vesz részt (lásd alább). A funkcionális csoportok megoszlását nagymértékben befolyásolja nemcsak maga az élőhely, hanem az ott található hidrológiai viszonyok, az antropogén hatások, az élőhely természetessége és ezek mellett még sok más tényező is. A xilofág szaprotrófok legnagyobb arányban (döntő többségben) az égeresben voltak fellelhetők az élőhelyek közül. Ennek a magyarázata egyrészt a kezelés minimális voltára vezethető vissza. A holt faanyag eltávolítása részleges, így ennek a csoportnak megfelelő mennyiségű és minőségű szubsztrátum áll a rendelkezésére. A másik ok az élőhely időszakos vízborítottsága, amely nem kedvez a talajlakó csoportoknak. A xilofág szaprotrófok a másik két állományban majdnem egyenlő, relatív magas arányban fordultak elő.