Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)
Magyar Kálmán: Balatonszabadi-Pusztatorony régészeti kutatása Középkori templom temetőjének leletei I.
174 MAGYAR KÁLMÁN torok, mint falusi és mezővárosi templomok temetőiben, de a középkori várásatásokon is előfordulnak..." Több kutató 39 ugyancsak a kunok viseletének tartja elsősorban. K. Németh András 40 nem etnikai, hanem inkább gazdasági szempontú viseletnek tartja. Balatonszabadi-Pusztatorony esetében is a feliratos öv (31. sír) viselője a templomtól É-ra lévő helyiségbe, vagyis az épületen belül temetkezett. A két csontosöv tulajdonosa közül az egyik (IV. szelvény) magában a templomban, annak közepén kapott sírhelyet. A másik csontosöv viselője (1. kutatóárok) ugyancsak „jó helyen", a templom mellett, a déli oldalon került eltemetésre. Ezeknek a síroknak a tulajdonosai a helyi közösségen belül a megbecsültebb és a gazdagabb egyének lehetettek. A gótikus, áttört és virágos öviemezek (6. ábra 1-3.) vagy az ugyancsak díszes övek (6. tábla 48.) viselői pedig a diadalív körzetében (1. kutatóárok), többnyire azért kiemelt helyen a templomban temetkezhettek. (3^k ábra 1. kép) Megállapíthattuk tehát tehát, hogy Szabadi templomában a rangosabb helyeken 14-15. században eltemetett több megbecsült személy viselte a gótikus, áttört, virágos övet. Egy közülük a feliratos övvel és ketten a csontos övvel rendelkeztek. (A pártát viselő nők egyike, a 33. sír tulajdonosa az egyház toronyépülete mellett, az ÉNy-i sarkánál kívül kapott helyet!). A sírok helyzetéből is következik az eltemetett személyek rangja, amely öltözetük (így az övek!) milyenségét, minőségét is meghatározhatta. Szabadi nemes származású közösségére 1370-ben utalt egy oklevél, amely a nobiles de Zabady-t is említette. Valószínűleg ők és a településnek mára korai időkben nevet adó „szabadok" leszármazői temetkezhettek ide. A templomon kívül, a körülötte lévő 35-40 méteres átmérőjű körben lévő temetőben találtuk meg általában az egyszerűbb, a köznép sírjait. Ők többnyire vas és ritkábban bronz díszekkel is ellátott koporsókban temetkeztek. Tudjuk azt is, hogy a gazdagabbak, így a nemesek pontosan meghatározták a templomban elfoglalt különböző helyeiket. Valter Ilona közléséből ismerjük a felsődörögdi Szent András templom nemesek által 1347-ben történt „felosztását is." Ezek szerint a főoltárnál, illetve a Boldogságos Szűz Mária oltárnál a felsődörögdi, míg a templom D-i szegletébe temetkező alsódörögdi nemesek a Szent Domonkos oltárnál kaptak helyet. 41 Tehát ilyen alapon képzelhetjük el a középkori templomoknál (közte a szabadi egyháznál is!) a temetkezési helyek elosztását is. 7. Összefoglalás 1983 késő tavaszán végeztem a pusztatoronyi dombon meglévő rom, a középkori egyház és közvetlen környékének a feltárását. (1. kép) A benne és a körülötte előkerült sírok (53.), leleteik és a források alapján a templom már 11-14. században létezhetett. A 14-15. században közvetlenül a templom mellé É-ra egy, a téglaépítésű templomtól eltérő falazású, különálló vaskos, 11x8 méter alapterületű torony épült. A templom Ny-i bejáratától kb. 35 m-re egy 6 m széles, 3 m mély, V alakú árok bontakozott ki, amely körülvette az említett tornyot, a templomot. 42 (3-4. ábra) A nagyfokú bolygatások ellenére a templom többnyire Ny-K-i tájolású, koporsós sírjaiból jelentős számú leletanyag került a felszínre. Ilyen fontos leletek a préselt, pontsoros (6. ábra 7-8.) és az indadíszes (6. ábra 56.), valamint az ugyancsak gótizáló, mérműves, áttört, virágmotívumos, préselt bronz öviemezek. (6. ábra 14.) 43 Teljesen egyedinek számítanak Somogyban a 31. sírban talált öv veretei. (6. ábra 9-22.). A 31. sír négy szalagszerűen meghajlított, minusculas feliratú szíjvégei, valamint a kilenc kisebb, áttört, rozettás díszű övveretei mellett feltártunk egy kör alakú, a hátterében vésett hálódísszel kiemelt, gótikus majusculas köriratú bronzcsatot is. Ez a bronzcsat - Lővei Pál szerint 44 a STVNZ AN MIER német szöveggel német nyelvterületen készült. Az ónémet szöveg a CSORBULJ KI RAJTAM! feliratot, vagyis egy fegyver ellen védő felszólítástjelenti. Ugyancsak különleges leletünknek számít a két csontosöv tartozéka. (7. ábra 1-4.) Ezek korát a pénzleletek alapján ugyancsak a 14. század második felétől és a 15. század első feléig terjedő időre tehetjük. 45 Megállapíthattuk azt is, hogy ezeket a darabokat a megbecsültebb és gazdagabbak egyének viselték. Szabadi templomába temetkező közösségre utalhat az 1370-ből való oklevél azon említése, amelyben a nobiles de Zabady, vagyis a Szabadiból való nemesek szerepeltek. Valószínűleg ők és a településnek már a korai időben a nevét adó „szabadok", a szabad jogállásúak leszármazői temetkezhettek ide. Számunkra fontos lehet, hogy a pusztatoronyi temetőnkben is megtalálható úgynevezett csontos övek és a kör alakú, feliratos övcsatos övek viselőit a kun etnikumhoz tartozónak is tartják a kutatók. Balatonszabadi - Pusztatorony 31. sírjában talált kör alakú övcsat CSORBULJ KI RAJTAM! szövege alapján valóban az is felmerülhet, hogy viselője egy, a hadakozásban sokat forgolódó személy, egy a 14. század végén vagy 15. század elején élt (talán kun?) harcos is lehetett. Kiderült tehát az is, hogy az általunk megtalált középkori templom körüli sírleletekből néhány darab (kör alakú, német feliratos övcsat, csont szíjvégek stb.) Somogy megye hasonló korú eddig feltárt temetőinek anyagából - még hiányzik. Végső soron megállapíthattuk azt is, hogy Balatonszabadi-Pusztatorony templom körüli temetője - az egyedi tárgyai és a más lelőhelyekről is ismert rangosabb leletei miatt - a 14-15. századi magyar művelődéstörténet egyik rendkívüli lelőhelye. 46
