Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)
Magyar Kálmán: Balatonszabadi-Pusztatorony régészeti kutatása Középkori templom temetőjének leletei I.
Somogyi Múzeumok Közleményei A-Régészet 17:169-192(2006) Kaposvár, 2007 Balatonszabadi-Pusztatorony régészeti kutatása Középkori templom temetőjének leletei I. MAGYAR KÁLMÁN Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum, E-mail: magyarok@dravanet.hu MAGYAR K.: The excavation of the area of the Middle Age in Balatonszabadi-Pusztatorony in late spring of 1983. I. Abstract. The church can be dated back to the 11—14 th century. This is based on the other archeological finding such as tombs and other objects discovered around the church. (Figure 3-5.) The findings in the church and around in Balatonszabadi-Pusztatorony are one of the most significant and remarkable findings of Hungarian cultural history of the 14 th and 15 th century, not only because of the unique pieces (Figure 6-9.) amongst the findings but in their quantity, too. Keywords: bronz belt-plates, pressed and decorated, the Gothic text „majusculas", the noblemen from Szabadi, the cemeteries in Pusztatorony, scientists identified them as Cuman. 1. Bevezetés Balatonszabadi községtől É-ra és a Balatontól 2,4 km-re D-re fekvő Pusztatoronyi-dűlő (1-2. ábra, 1. kép) kiemelkedő magas dombjáról és a környékéről már 1895-ben is különböző római és középkori leletek kerültek a Magyar Nemzeti Múzeum Érem-és Régiségtárába. 1 1965-ben Lovag Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze még megfigyelhette a templom 5,4 méter hosszú és a hozzácsatlakozó 2,3 méteres sarokrészének 1,3 méter magas tégla- és kőfalmaradványát. 2 (2. ábra 2. lelőhely, I. kép 1,4.). 1972ben a Dunántúli Vízügyi Igazgatóság siófoki építésvezetősége víztározót épített fel közvetlenül a templom mellé, tőle K-re. A munka során nagytömegű csontvázat találtak és több falat el is bontottak. 3 Az ott helyszínelő régészek már akkor megállapíthatták, hogy ez a megrongált templom és a temető a középkori Szabadi egyháza volt. Azt is kideríthették, hogy a templomtól ÉK-felé 500 méterre lévő középkori falu helyén a November 7 Mgtsz már az 1960-as években két sóderbányát is üzemeltetett, (2. ábra 3. lelőhely) s ezekben rendszeresen találtak a régi településre utaló kerámiákat, fémeket és különböző épületek maradványait. 4 1982 áprilisában a több éven keresztül folytatott szőlőültetés közben a Pusztatoronyi-dűlő területén - a siófoki November 7 Mgtsz munkásai egy késő középkori kincsleletre akadtak a templomtól D-re 100-150 méterre.(2. ábra 1. lelőhely) 5 Az előkerült leletet a bejelentést követően - M. Hrotkó Zsuzsannával - a szerző tárta fel. 6 Ekkor állapíthattuk meg azt is, hogy az 1800-as évek végétől kezdődően 1982-ig Balatonszabadi pusztatoronyi részén (1. kép) már három lelőhelyet: a kincslelet (2. ábra 1.), a templom (2. ábra 2.) és a falu (2. ábra 3.) területét és régészeti tárgyait találták meg. A régészeti anyag alapján is jelentősnek tartható középkori települést a történeti források szerint 7 már elég korán, 1092-ben egy határjárás során említették, mint Zabady villa-t, azaz Szabadi falut. A falu közelében létezett egy kikötő is (versus Zabady, ubi pervertissent ad portum...). 1299-ben a Szabadiból való Fornas fia Jakab szőlleje is szerepelt (vinea Jakobi filii Fornas de Sobody-ként). 1370-ből van adatunk a nobiles de Zabady-ra, vagyis az itt lakó szabadi nemesekre. Egy másik oklevélben a Boldogságos Szűznek szentelt székesfehérvári egyház Szabadiba való „jobbágyainak" említése történt. Az 1982-ben az elpusztult középkori falu helyén folytatott helyszínelésünk során a középkori településre újabb adatokat nyertünk. Megállapítottuk, hogy a Pusztatoronyi-dűlő É-i részén 50-100 méterig, míg a Ny-i oldalán a domb lábáig szórványosan még megtalálhatóak a falu nyomai. K-re, így inkább a két domb közötti völgyben maradtak meg a falu házaira, a lakóterületre utaló nyomok, elsősorban a kerámiák. A talált különböző, a hullám- és vonalkázással ellátott perem, oldal, aljtöredékek többnyire Árpád-koriak voltak. A jellegzetes 14-15. századi bevagdalással, pecsételéssel díszített töredékek, valamint a vonalkázott díszű fazék, bögre oldaltöredékek és ugyancsak nagyobb számban serleg, pohár aljdarabok is felszínre kerültek. A jellegzetes vasanyag: sarló, kés, lakat, kapa stb. mellett állatcsontok, paticsmaradványok vesszőfonattal, őrlőkövek, valamint a templomhoz tartozó szenteltvíztartó, kapu perselykő és különböző vörös márvány töredékek is felszínre jutottak. 8 Tehát a templom közelében, attól ÉK-re lévő nagy és gazdagabb település erősen elpusztult maradványait rögzíthettük. Magára a falu egyházára vonatkozó első adat 13331334-ből való, amikor Péter nevű papja egy jelentősebb összeget, 70-70 kisdénárt fizetett pápai tized fejében. (Többet, mint Fok vagy Töreki Szent Péter egyháza, mivel az csak 56 kisdénárt adott!) 9 1982-ben a templomtól D-re lévő nemesi udvarház helyét is azonosíthattuk. Az udvarház padlója alól korsóba rejtve 5038 érem került elő, főképpen az 15061591 közötti időből. Egy arany és ezüst ékszereket, díszes pecsét és köves gyűrűket is tartalmazó, I. Mátyás korától (1458-1490) 1591-ig gyűjtött „kincslelet" volt itt elrejtve. Ez a leletegyüttes a tizenötéves háború itteni harcaihoz, illetőleg Fok (Siófok) környékének török megszállásához kapcsolódik. 10 Ez a három pusztatoronyi lelőhelyegyüttes (1-2. ábra) számunkra nagyon fontos. Ezért először az 1982 tavaszán előkerült kincslelet lelőhelyét és a közvetlen
