Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)
Horváth Tünde: Állattemetkezések Balatonőszöd-Temetői dűlő Badeni lelőhelyen
Somogyi Múzeumok Közleményei A- Régészet 17: 107-152 (2006) Kaposvár, 2007 Állattemetkezések Balatonőszöd-Temetői dűlő Badeni lelőhelyen HORVÁTH TÜNDE MTA- Régészeti Intézet, Budapest 1014, Úri u. 49. E-mail: valdemar@archeo.mta.hu HORVÁTH T.: Animal-burials in the Late Copper Age Baden Site: Balatonőszöd-Temetői dűlő. Abstract: In this paper we described and discussed the animal-burials of Balatonőszöd-Temetői dűlő. Keywords: Baden Culture, Late Copper Age, ritual pit, ani mal-burials. Bevezetés Tanulmányomban a 2001-2002 év folyamán Balatonőszöd-Temetői dűlőben feltárásra került badeni település állattemetkezéseit vizsgálom. 1 A témával összefoglaló jellegűen elsőként H. Behrens, 2 legutoljára pedig V. Struhár foglalkozott. 3 A magyarországi leleteket részletesen Endrődi A. és Vörös I. dolgozták fel több munkájukban, sajnálatos módon azonban ezek egyike sem jelent meg eddig. 4 A badeni kultúra időszaka során ugrásszerűen megnő a települések száma az előző korszakokhoz képest, és technológiai újítások jelennek meg. 5 Mindezek hátterében további vívmányok: egy teljesen újszerű kerámiaművesség (folyadéktárolásra alkalmas edények új kollekciója), az állattenyésztés minden korábbit meghaladó fejlődése, annak produktumainak, mint pl. a tej, hús, gyapjú, trágya újszerű felhasználása, valamint az állati erő újfajta kihasználása: az igavonás (szántás és szállítás során is) bukkannak fel. 6 Ez az összetett folyamat, amelyet ma már „badenizálódásnak" neveznek, Európa nagy térségét, többek között a Kárpát-medence területét is érintette. Mindezek ellenére nincsenek konkrét régészeti bizonyítékaink a badeni kultúra lakóépületeiről. Figyelembe kell vennünk a badeni kultúra nagy elterjedési területét, amely különböző földrajzi egységeket (kistájakat) foglal magába, és ehhez mérten különböző életmódi szokásokat eredményezhetett. A kultúrára jellemző változatos településformák (magaslati, magaslati-erődített, nyíltszíni-nagy kiterjedésű, barlangi, vízparti) eltérő épülettípusokkal rendelkezhettek. Talán olyan épületfajtáról lehet szó, amelyet nem a földbe mélyítettek, ezért megmaradásának kevesebb az esélye (földfelszíni talpas boronaházak, 7 esetleg föld felszíne fölé emelt faszerkezetes házak lehettek 8 )? Lehetséges, ám véleményem szerint az is elképzelhető, hogy a badeni kultúrának egyáltalán nem voltak a szó szorosabb értelmében vett lakóépületei. 9 A hétköznapi élet nagy része egészen biztos a lakóhelyeken, de a szabadban folyt. Ezt bizonyítja a badeni településeken feltárt tűzhelyfélék, gödrök nagy száma, sőt, a települések nagy kiterjedése, és a rajtuk levő pusztulási kultúrréteg mind gyakoribb régészetileg regisztrált megjelenése. 10 Az állattartás fejlettségét és státus-értékét a településeken feltárt nagy mennyiségű állatcsont és a feltűnően magas számú állattemetkezés (településen és temetőkben is) jelzi. 11 (1. kép) Kevés az olyan tanulmány, amely egy badeni település teljes állatcsont-leletanyagát feldolgozta, 12 ám ezek segítségével nagyjából az alábbi kép rajzolható fel: a leginkább elterjedt és tenyésztett hasznosítható állatfaj a szarvasmarha, 13 mindjárt utána, vele szinte azonos 1. kép: Segesd-Alsóbogátpuszta, agyagkulacs. Rajz: Füredi Magdolna.