Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)

Horváth Tünde: Állattemetkezések Balatonőszöd-Temetői dűlő Badeni lelőhelyen

Somogyi Múzeumok Közleményei A- Régészet 17: 107-152 (2006) Kaposvár, 2007 Állattemetkezések Balatonőszöd-Temetői dűlő Badeni lelőhelyen HORVÁTH TÜNDE MTA- Régészeti Intézet, Budapest 1014, Úri u. 49. E-mail: valdemar@archeo.mta.hu HORVÁTH T.: Animal-burials in the Late Copper Age Baden Site: Balatonőszöd-Temetői dűlő. Abstract: In this paper we described and discussed the animal-burials of Balatonőszöd-Temetői dűlő. Keywords: Baden Culture, Late Copper Age, ritual pit, ani mal-burials. Bevezetés Tanulmányomban a 2001-2002 év folyamán Bala­tonőszöd-Temetői dűlőben feltárásra került badeni tele­pülés állattemetkezéseit vizsgálom. 1 A témával összefoglaló jellegűen elsőként H. Behrens, 2 legutoljára pedig V. Struhár foglalkozott. 3 A magyarországi leleteket részletesen Endrődi A. és Vörös I. dolgozták fel több munkájukban, sajnálatos módon azonban ezek egyike sem jelent meg eddig. 4 A badeni kultúra időszaka során ugrásszerűen meg­nő a települések száma az előző korszakokhoz képest, és technológiai újítások jelennek meg. 5 Mindezek hát­terében további vívmányok: egy teljesen újszerű kerá­miaművesség (folyadéktárolásra alkalmas edények új kollekciója), az állattenyésztés minden korábbit meg­haladó fejlődése, annak produktumainak, mint pl. a tej, hús, gyapjú, trágya újszerű felhasználása, valamint az állati erő újfajta kihasználása: az igavonás (szántás és szállítás során is) bukkannak fel. 6 Ez az összetett folya­mat, amelyet ma már „badenizálódásnak" neveznek, Európa nagy térségét, többek között a Kárpát-meden­ce területét is érintette. Mindezek ellenére nincsenek konkrét régészeti bizo­nyítékaink a badeni kultúra lakóépületeiről. Figyelembe kell vennünk a badeni kultúra nagy elterjedési területét, amely különböző földrajzi egységeket (kistájakat) foglal magába, és ehhez mérten különböző életmódi szoká­sokat eredményezhetett. A kultúrára jellemző változa­tos településformák (magaslati, magaslati-erődített, nyíltszíni-nagy kiterjedésű, barlangi, vízparti) eltérő épülettípusokkal rendelkezhettek. Talán olyan épület­fajtáról lehet szó, amelyet nem a földbe mélyítettek, ezért megmaradásának kevesebb az esélye (földfelszí­ni talpas boronaházak, 7 esetleg föld felszíne fölé emelt faszerkezetes házak lehettek 8 )? Lehetséges, ám véle­ményem szerint az is elképzelhető, hogy a badeni kul­túrának egyáltalán nem voltak a szó szorosabb értel­mében vett lakóépületei. 9 A hétköznapi élet nagy része egészen biztos a lakóhelyeken, de a szabadban folyt. Ezt bizonyítja a badeni településeken feltárt tűzhelyfé­lék, gödrök nagy száma, sőt, a települések nagy kiter­jedése, és a rajtuk levő pusztulási kultúrréteg mind gya­koribb régészetileg regisztrált megjelenése. 10 Az állattartás fejlettségét és státus-értékét a telepü­léseken feltárt nagy mennyiségű állatcsont és a feltű­nően magas számú állattemetkezés (településen és te­metőkben is) jelzi. 11 (1. kép) Kevés az olyan tanulmány, amely egy badeni telepü­lés teljes állatcsont-leletanyagát feldolgozta, 12 ám ezek segítségével nagyjából az alábbi kép rajzolható fel: a leginkább elterjedt és tenyésztett hasznosítható állatfaj a szarvasmarha, 13 mindjárt utána, vele szinte azonos 1. kép: Segesd-Alsóbogátpuszta, agyagkulacs. Rajz: Füredi Magdolna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom