Somogyi Múzeumok Közleményei 17/A. - Régészet (2006)
Horváth Tünde: Állattemetkezések Balatonőszöd-Temetői dűlő Badeni lelőhelyen
108 HORVÁTH TÜNDE arányban következnek a kiskérődzők, majd jóval kevesebb arányban a sertés és szinte csak nyomokban a ló (a tanulmányban nem tárgyaljuk). Kevés a vadászott és halászott állatok száma, ám bizonyos környezetben ez az arány kissé felerősödhet. Az archaeozoológiai és a paleoökológiai vizsgálatokkal kiegészített adatok alapján ezt a fajta életmódot „wetland nomadism", azaz nedves területeken létesített nomadizáló jellegű életmódnak nevezték el. 14 A települések többsége természetesen vízfolyásokhoz kapcsolódik. 15 Hozzá kell tennünk, hogy a badeni kultúra időszaka (Kr.e. 3600-2800) az Atlantikus fázis végére (Kr.e. 5500-3000) és az Atlantikus-szubboreális átmenetre (Kr.e. 3000-2000) esik, és mint ilyet, a nagyon lassú, egyenletes lehűlés (éppen Kr.e. 3000 környékén a legszembeszökőbb), és a nedves időszak jellemzi. 16 Ezek között a „keretek" között kell tehát elképzelnünk a badeni kultúra Balatonőszödön feltárt vízparti települését, amelynek objektumai között mintegy 50 olyan került elő, amely állati vázat vagy összefüggő vázrészt őrzött. Az állattemetkezések leírása Az állatcsontok archeozoológiai vizsgálatát Vörös István végezte, önálló tanulmánya a lelőhelyről megjelenő monográfia-kötetben kap helyet. Eredményeit a leírások és az értékelő részek esetében felhasználtam, összesítő táblázatait változtatás nélkül átvéve közlöm. A leírásokban a temetkezések jellegének megfelelően csoportokat választottam szét a világosabb áttekinthetőség végett (állati és emberi vázakat is tartalmazó gödrök; állatvázakat őrző gödrök - fajtánként). A vázak leírása során nem jelöltem meg a tájolásukat, azért mert szinte lehetetlen feladatnak tűnt betájolni őket. 17 Ehelyett inkább más, valóban jelentősnek tűnő észrevételekre koncentráltam, mint pl. a gödör anyagának betöltése, az állatáldozatok gödörbe való fektetési módja, rétegek egymáshoz viszonyított helyzete, mellékletek. A leírásokat két nagy csoportra osztottam: 1. emberi és állati vázakat tartalmazó gödrök, 2. csak állatvázakat tartalmazó gödrök, azon belül: a/ többfajta állat, b/ egyfajta állat (szarvasmarha, kérődző, sertés, kutya, ló). 1. Emberi és állati közös temetkezések - 203. gödör, 33-34/4 szelvény, vörös erdőtalajban: A sötétbarna, szabályos kör alakú, erősen paticsos betöltésű foltként jelentkező 203. gödör metszetre bontásakor a nyesett felszíntől mintegy 50 cm mélységben a gödör átmérője kisebbé vált. A gödör közepén kutya bal oldalán fekvő váza került elő, fejjel É felé (1. szint). A következő szinten több egymásra helyezett állati teljes és részleges, ill. egy emberi csontváz részletei kerültek elő (2. szint, 66. számú emberi temetkezés). A teljesnek mondható szarvasmarhaváz ezen a szinten megjelenik, de csak a szint lebontása után bontakozott ki teljesen, a gödör oldalához hajtva (3. szint). Az egész 2. szint igen kemény, szürke, hamus, talán égett is. 203. gödör további leletanyaga baden II.A fázisba sorolható. 18 (2. kép) Archeozoológiai meghatározás: az 1. szinten: 1 kutya-váz (megsemmisült); a 2-3. szinteken: 3,5-4 éves szarvasmarhabika váz; juhok: 10 db különböző életkorú egyed, egy teljes váz, a többi csontváz-rész; 1-2 hónapos sertés koponya és végtagcsontjai. - 426. gödör, 56/28 szelvény: Az objektum metszetre bontásakor, mintegy 50 cm mélyen szarvasmarha csontvázára bukkantunk (1. szint). Az 1. szintet fölszedve a korábban kibontott szarvasmarha bordái közt találtuk annak koponyáját (2. szint), a bedobott 19. emberi vázzal. Ennek felszedése után jelent meg a 23. emberi temetkezés. Elbontása után töredékes és ép kiskérődző vázakat, egy ép, nagy szarvú kecskebak-vázat és egy nem teljes szarvasmarhavázat bontottunk ki (4. szint). A 4. szintből még néhány állati vázrészlet átkerült az 5. szintre. Az 5. szinten egy ro2. kép: 203. gödör. Rajz: felső szint: Diós Borbála, alsó szintek: Belényesy Károly.
