Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)
Költő László – Dobó Bernadett: Egy 15–16. századi veretes öv restaurálása és rekonstrukciója
Egy 15—16. századi veretes öv restaurálása és rekonstrukciója KÖLTŐ LÁSZLÓ — DOBÓ BERNADETT A Somogysámson közigazgatási területéhez tartozó Marótpusztán 2000 májusában téglagyártáshoz való agyag bányászása közben csontvázak kerültek elő. A község Balatonszentgyörgytől D-re, mintegy 10 km-re található, a bánya a Marót-pusztához tartozó „Vári-dűlő"-ben fekszik (1. ábra). A dűlő a SMMI Régészeti Adattárának nyilvántartásában lelőhelyként szerepel 1 , így a bányászásra kijelölt területen a tulajdonos Wienerberger Téglaipari Rt. anyagi támogatásával végeztünk 2000, 2001, és 2002. években megelőző feltárást 2 . A három ásatási-szezon alatt összesen 789 objektumot tártunk fel. Megtaláltuk a 16. századi földvár erődítésrendszerét, a földvár belsejében fekvő, téglából épült templom törmelékkel betöltött alapárkait, az azt körülvevő temetőt (2. ábra, 1. kép), valamint megkezdtük a település feltárását is. Marót puszta helyén a források szerint a középkorban két falu, Kismarót, és Nagymarót feküdt. A15. században mindkettő a szakácsi pálos kolostor tulajdonában volt 3 . „Kis-Maróth"-nak 1433-ban szt. Adorján tiszteletére szentelt egyházát, 1436-ban plébániáját említik, 1487-ből Gáspár nevű plébánosát név szerint is ismerjük 4 . 1484—1500 között „Marót" és „Kismarót" Lak tartozékai között szerepel 5 . 1535-ben Török Bálint Máté apáttól és konventjétől egy évre bérbe veszi 300 írtért Somogy megye tizedeit. A tizedfizető falvak között szerepel „Nagymarod" 6 is. Az általunk feltárás alatt lévő terület minden bizonnyal Nagymaróttal azonos. 1548-ban Marót vára úgy szerepel Szentjakab, Fájsz, Orda(csehi), Fonyód, Bajom, Mesztegnyő, Szocsény és Csákány várával együtt, mint amelyet a főkapitánynak (Nádasdy Tamásnak) kell megszemlélnie, és amennyiben a védelem szempontjából használhatatlan, le kell romboltatnia 7 . Az újabb védelmi tervezetben Marót neve már nem szerepel 8 . Birtokosa ezekben az időkben nagymaróti Komornyik János, akinek neve többek között Csányi Ákos vörsi birtokosnak Nádasdy Tamáshoz 1549—1562 között írt leveleiben fordul elő. (Csányi Ákos Komornyik János hatalmaskodását kifogásolja ezekben a levelekben 9 ). 1552-ben Magyar Bálint lovas balesetével kapcsolatban történik említés Marótról 10 . Nádasdy Tamás 1555-ben készített felmérésében castellumkent említik, melynek őrségét birtokosa, Komornyik János biztosítja 11 . 1556-ban Szigetvár ostromával kapcsolatosan szerepel a Lazius féle térképen. S az újabb adat ismét Magyar Bálinttal kapcsolatos (ugyanez év decemberéből), aki Marótról írt levelet Nádasdy Ferencnek, elmaradt zsoldjára panaszkodva 12 . Egy 1559. februárjában kelt levélből Marót megerősítéséről tudunk 13 . Egyes adatok szerint 1566 őszén Babócsa, Berzence, Vizvár, Zákány, Segesd, Szenyér, Marcali és Lak várával együtt török kézre jut 14 A II. József féle 1. katonai felmérés térképén még egy toronyszerű jelet lehet látni Marót neve mellett. A feltárás tapasztalatai alapján elképzelhető az is, hogy maga az őrség rombolja le a várat (Id. Balassi János és Dobó István — Csányi Ákossal kötött Szentgyörgy várára vonatkozó megállapodását 15 ), mivel a vár belső területe elég „sterilnek" tűnik. A templom belsejében, főként a hajó ÉNy-i sarkában előkerült érmek az 1520-as évek végétől az 1550-es évekig kelteződnek (2. kép). Eddig a legkésőbbi érem a település É-i részén szórványként előkerült 1578-as veretű pfennig. Ez az egyéb jelenségekkel együtt arra utal, hogy a vár pusztulása után maga a település fennmaradhatott. A feltárt 789 objektum nagy többsége természetesen a templom körüli temető több rétegben előkerült sírjait jelenti. A templom a kb. 30x30 m belső területű, négy sarokbástyás földvár középpontjában helyezkedik el. Tornya 5x5 m, a hajó hossza 10 m, a szentély négyszög-záródású, szintén kb. 5x5 m-es (Id. 2—3. ábra). A hajó É-i oldalának K-i 2/3-ánál csatlakozott a sekrestye, amely építéstechnikájából következően (szemben a templom tégla alapozásával, ennek az alapja kőből készült), valószínűleg egy korábbi épület lehetett. Ezt a feltételezést erősíti még, a csak ezt az épületrészt körülvevő cölöplyuk-sor, mely az építési állványzat alkalmazására, vagy későbbi megerősítésre utal. A hajó Ny-i feléből, a törmelékes betöltésből került elő több freskótöredék, amik a templom belsejének egykori szépségére utalnak. A sírok körbe veszik a templomot, az általános gyakorlatnak megfelelően természetesen a déli oldalon a legsűrűbbek. Itt 5—6 rétegben találhatunk sírokat. A sírok a templom belsejében is több rétegben helyezkednek el, és itt mindegyik koporsós temetkezés (3. kép). A szentélyben nem találtunk sírokat, kissé belenyúlik azonban a legrangosabb temetkezés, egy téglasír (532. sír), amelyet későbbi beletemetkezések bolygattak. A koponyát nem találtuk meg, a téglasír déli oldalát teljesen elpusztították a későbbi temetkezések. Mindkét lábon megtaláltuk viszont a nagyon rossz állapotban megmaradt sarkantyút, és bizonyára ehhez a sírhoz tartozhattak a fölötte lévő betöltésből származó aranyozott, füles ezüstgombok.
