Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között III.

468 VARGA EVA Irodalom: Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928.77. p. Magyar írók élete és munkái. írta és összeáll.: Gulyás Pál. XIV. k. Bp., 1993. 670—671. p. Somogy vármegye és Kaposvár megyei város általános ismertetője és címtára az 1932. évre. Főszerk.: F. Szabó Géza. Bp., 1932. 10. p. Kájel Endre (Balatonöszöd (Somogy vm.), 1881. május 28. — ?) ref. lelkész Kájel József ref. lelkész és udvardi Cserna Eszter fia. Iskoláit Gyönkön, Kunszentmiklóson, Halason, a theológiát Budapesten végezte, majd 9 hónapig Edinburghban folytatta tanulmányait. 1902-től kezdte lelkészi pályáját. Bálványoson (Somogy), Rimaszombaton (Gömör), Losoncon (Nógrád), majd 1907 augusztusától Balatonendréden (Somogy) működött. Tárcákat, társ.-i és történelmi cikkeket írt a református egyházi lapokba (Lelkészegyesület, Prot. Egyházi és Isk. Lap, Kálvinista Szemle, Igehirdető stb.), a Vasárnapi Uj-ságba, valamint a somogyi (Uj-Somogy) és zalai (Kanizsai Közlöny) lapokba. Érdemei között sorolják fel az endrédi csipke és a háziipar propagálása terén kifejtett buzgalmát. A Protestáns Irodalmi Társaságnak és a kaposvári Berzsenyi Társaságnak rendes tagja volt. Munkái: Adjon Isten szekularizációt minél előbb Amen. Debrecen, én. A falu politikája. Tahitótfalu, 1926. (3 kiadást ért meg, több mint 40 ezer példányban fogyott el!) Irodalom: Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928. 87—88. p. Sziklay János: Dunántúli kultúrmunkások. Bp., 1941. 229. p. Kecskés Ernő Rezső (Gyulavarsánd (Arad vm.), 1867. február 13. — ?) tanító, tanári segédkönyveket írt Kecskés József r.k. kántor és Elek Jozefa fia. Tanítói oklevelét 1887-ben Csurgón szerezte. Tanítani 1888. okt. kezdett Ráckeresztúron (Fehér m.). Innen Sükösdre (Pest m.), majd Dunapatajra (Pest m.), azután Kaposvárra (Somogy m.), Ceglédre (Pest m.) és ismét Kaposvárra került. 1923-ban nyugalomba vonult, a '20-as években takarékpénztári pénztárosként dolgozott. A szépirodalommal és a zezeneszerzéssel is próbálkozott. Tárcái, versei, szakcikkei és zeneművei a „Pesti Hírlap", a „Magyar Dalár", a „Magyar Tanítóképző", az „Én Újságom" с országos lapokban jelentek meg. A „Magyarország vármegyéi és városai" Somogy megyei kötetének is munkatársa volt. 1888/89-ben rövid ideig a „Czegléd és Vidéke" c. lap szerkesztője. írói álneve: Aradi Rezső. Számos társadalmi és kulturális egyesület szervezője és vezetője, az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság rendes tagja volt. Munkái: Tíz tan- és vezérkönyvet írt, melyek a Franklin Társulat, a Singer és Wolfner cég kiadásában Budapesten, ill. saját kiadásként Kaposváron jelentek meg. Énekgyakorló könyv az elemi iskolák számára, (szerkesztette) 3 részben: a 3.—4.—5. osztály számára. Bp., 1906., 1907., 1908. (2. kiad. 1926-ban) Somogy vármegye földrajza. Segédkönyv az elemi iskola 3. osztály anyagának feldolgozásához, (a társszerző: Tarján Antal) 8. kiad. Kaposvár, 1924. A leggyorsabb folyóírás tankönyve. Kaposvár, 1921. Irodalom: Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928. 89—90. p. Kiss-Angyal Ernő (1930-ig Angyal) (Csurgó, 1899. május 22. — Budapest, 1968.) volt nagyatádi szolgabíró, nóta- és műdalszerző Szülei: Angyal Guidó reálgimnáziumi tanár és nemes Kiss Juliánná. Iskoláit Csurgón és Budapesten végezte, hol államtudományi doktori oklevelet szerzett. Ezután Somogy vármegye szolgálatába áll, Kaposváron vármegyei aljegyzővé választották, ezzel egyidejűleg a főispáni titkári tisztséget is betöltötte. 1928-tól szolgabíró volt Nagyatádon. Megalakulásakor főtitkára volt a kaposvári Berzsenyi Társaságnak. E tisztségéről a megyeszékhelyről való távoztával lemondott, a társaságnak csupán rendes tagja maradt a továbbiakban. Zenei tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. 16 éves korában színre került ugyanis egyik szerzeménye egy helybeli műkedvelő előadáson. (Diákkatonák — operett 3 felv.) Több műdalt és népdalt írt, néhány zenedarabja nyomtatásban is megjelent. Munkái: Valahol kacagva húzza a cigány — dalkeringő (Bp. 1924.) Somogyi induló (Nemzeti Szövetség kiadása, 1925.) Táncolni csudajó (Bp., 1926.) Máig ismert a „Jaj, de szép kék szeme van magának..." kezdetű dala.