Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között III.

ÍRÁSTUDÓK SOMOGYBAN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 465 III. Irodalom: Magyar írók élete és munkái. írta és összeáll.: Gulyás Pál. XII. k. Bp., 1993.241. p. Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928.64—65. p. Hetyey József dr. (makkoshetyei) (Bakóca (Baranya vm.), 1896. március 19. — ?) magyar — német szakos gimnáziumi tanár, irodalomtörténész, műfordító Apja Hetyey József, anyja Szita Julianna voltak. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1922/23-ban doktorált. 1930 szeptemberében a kaposvári áll. Somssich Pál gimnázium helyettes tanára lett. Mint magyar-német szakos rendes tanár 1944-ben is itt tanított. 1930/31-ben öt hónapot töltött svéd ösztöndíjjal Upsalában (Svédország). Cikkei a somogyi lapokban és a kaposvári Somssich Pál gimnázium 1939-es értesítőjében jelentek meg. Az 1930-as évektől a kaposvári székhelyű Berzsenyi Társaság tagja, majd 1936-tól titkára volt. A Magyar Nemzetpolitikai Társaság, a Pátria Klub, a kaposvári Nagyboldogasszony Egyházközség Kultúrbizottsága rendes tagja, a kaposvári Bulcsú Bajtársi Szövetség tiszteletbeli dominusa volt. Svéd és norvég szerzők elbeszéléseinek, regényeinek műfordításaival kivívta a helyi értelmiség nagyrabecsülését. Kötetei Gyomán 1929 és 1931 között jelentek meg a Kner nyomda kiadásában. Hetyey nevet szerzett magának Mécs Lászlóról, korának ünnepelt költőjéről és Gyóni Gézáról szóló előadásaival. Mint a Berzsenyi Társaság főtitkára 1937-től szerkesztette a Berzsenyi Társaság Könyvtára с sorozatot. Munkái: Hallgatag, halálos szerelem. 3 elb. írta: Per Hallström. Gyoma, 1929. A dal költészete. Elbeszélések. írta: Pelle Molin. Gyoma, 1929. A vejlbyni pap. Elbeszélések. írta: Steen Steensen Blicher. Gyoma, 1930. Két lövés. írta: Holger Drachraam. Gyoma, 1930. A királyfi. Elbeszélések. írta: Gunnar Gunnarsen. Gyoma, 1930. Délibáb. írta: Knud Hjortő. Gyoma, 1930. Jörgine. Elbeszélések. írta: Johannes V. Jensen. Gyoma, 1930. Téli éjszaka. Elbeszélések. írta: Hans Aannend. Gyoma, 1931. Hazatérés. Elbeszélések. írta: Johann Bojer. Gyoma, 1931. Kegyelemkenyér. Elbeszélések. írta: Peter Egge. Gyoma, 1931. Kötelező irodalmi olvasmányok: Ludas Matyi. Kaposvár, 1936. Magyar irodalomtörténeti tanulmányok: Fazekas Mihály. Kaposvár, 1936. A Berzsenyi Társaság Évkönyve. (Szerkesztette). Kaposvár, 1937. Kaposvár mint kultúrközpont. Kaposvár, 1937. Kultúra, erkölcs, irodalom. Kaposvár, 1938. Sajtó alá rendezte Lakos Eta: Középen (Kaposvár, 1937.), gamási Lázár István: Ha a rőzselángok kialszanak. (Kaposvár, 1937.) с köteteket. Kéziratban: Gyulai Pál mint dramaturg. (1922.) с doktori értekezése Irodalom: A kaposvári Magy. Kir. Somssich Pál Reálgimnázium értesítői. 1930-tól 1944-ig. Magyar írók élete és munkái. írta és összeáll.: Gulyás Pál. XIII. k. Bp., 1993. 562—563. p. Herczog Manó dr. (Budapest, 1862. június 10. — Kaposvár (Somogy vm.), 1941. július 24.) főrabbi, (egyházi, egyház-filozófiai írások) 1877-ben a budapesti orsz. rabbiképző intézet növendéke, 1885-ben bölcsész oklevelet szerzett. 1887ben rabbivizsgát tett, május 22-én Kaposváron főrabbivá avatták. Cikkei a „Magyar Zsidó Szemlé"-ben, az „Egyenlőségében, a „Somogyi Ellenőr"-ben, a „Múlt és Jövő"-ben és az „Uj-Somogy"-ban jelentek meg. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak és az Országos Rabbiegyesületnek választmányi tagja volt. Munkái: A biblia befolyása a magyar irodalomra. Bp., 1885. Izrael eszmevilága. Bp., 1940. Irodalom: Magyar írók élete és munkái. írta és összeáll.: Gulyás Pál. XIII. k. Bp., 1993. 422. p. (Itt pontatlan születési és halálozási dátum szerepel. A helyes évszámokat a kaposvári izr. temetőben található síremlékről vettem. A sírkövön feltűntetve, hogy felesége Fischer Irma és leányuk Herczog Vilma a Holocaust áldozata lett.) Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928. 67. p.