Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Horváth Győző – Sárkány Henrik – Molnár Dániel: Kisemlősök közösségi szintű monitorozása két erdei élőhelyen (Bükkháti-erdő – Baranya megye, Lankóci-erdő – Somogy megye)

424 HORVÁTH GYŐZŐ — SÁRKÁNY HENRIK — MOLNÁR DÁNIEL 2. ábra: A mintavételi területeken kimutatott populációk standardizált egyedszámának és fajszámának éves változása 2000—2002-ben (2. ábra). Az egyedszám adatokból látható, hogy a leg­eredményesebb év 2001 volt, ugyanis ekkor fogtuk meg a legtöbb egyedet. Az égerligetben 2000-ben ki­mutatott 8 faj alapján a terület a másik vizsgált erdőtag azonos időben regisztrált 6 fajához viszonyítva fajgaz­dagabbnak mutatkozott, majd 2001-ben mindkét terüle­ten a fajszám kismértékű növekedését tudtuk kimutat­ni. A gyertyános-tölgyes erdőtagban ez a növekvő trend folytatódott 2002-ben is, míg az égerligetben kije­lölt mintavételi területen a ritkább fajok eltűnésének kö­vetkeztében a fajszám csökkent. 3. ábra: A mintavételi területeken csapdázott közösségek szektorokban kapott összegyedszám értékei 2000—2002-ben 4. ábra: A mintavételi területeken csapdázott közösségek szektorokban kapott standard egyedszám értékei 2000—2002-ben Az egyes mintavételi években kapott egyedszám ér­tékek statisztikai összehasonlítása során nem tudtunk szignifikáns különbséget kimutatni. Az egyedszámada­tokat a mintavételi kvadrát szektorainak megfelelően is értékeltük (3. ábra). Az éves változások trendje a szek­torok összegyedszám értékeiben is megmutatkozott. Az A- és C-szektor mintavételi pontjainak száma eltért a B-szektorétól, ezért adatainkat a szektorokra számí­tott 100 csapdaéjszakára standardizáltuk (4. ábra). A standardizált adatok alapján a Bükkháti-erdőben a nyílt zónával érintkező A-szektor felöl a C-szektor felé ha­ladva az egyedszám csökkenése volt jellemző. Ezzel szemben a Lankóci-erdő területén az A—B-szek­torokhoz viszonyítva a nyílt terület - zárt erdő gradiens mentén a C-szektorban az egyedszám növekedését fi­gyeltük meg, ami 2000-ben meg is haladta az A-szek­tor értékét. A vizsgált erőtagok kisemlős közösségeinek diver­zitás viszonyai (oc-diverzitás) A két vizsgálati területen kimutatott közösségét elő­ször az éves adatokból számított Shannon-diverzitás értékekkel jellemeztük (5. ábra). A mintavételezésünk során a Bükkháti-erdő területének éves diverzitás és

Next

/
Oldalképek
Tartalom