Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Horváth Győző – Sárkány Henrik – Molnár Dániel: Kisemlősök közösségi szintű monitorozása két erdei élőhelyen (Bükkháti-erdő – Baranya megye, Lankóci-erdő – Somogy megye)

KISEMLŐSÖK KÖZÖSSÉGI SZINTŰ MONITOROZÁSA 425 5. ábra: A kisemlős közösség éves Shannon-diverzitás értékei a teljes kvadrát adatai alapján. egyenletesség értékei magasabbak voltak, mint a Lankóci-erdő területén mért értékek. A három vizsgálati év során a diverzitás értéke az ártéri ligeterdő területén növekedett, míg a gyertyános-tölgyes erdőben a diverzitás 2001-ben történt átmeneti csökkenését követően 2002-ben érte el a legmagasabb értéket. Az egyenletesség éves alakulását tekintve a gyertyánostölgyes erdőtagban az egyedek fajok közötti megoszlása magasabb volt, mint az égeres ligeterdő területén. A Bükkháti-erdőben 2002-ben mért legmagasabb diverzitás érték szignifikánsan nagyobbnak bizonyult a 2000ben és 2001-ben mért értékeknél. A mintavétel első két évére kapott diverzitások között a t-próba nem mutatott különbséget. A Lankóci-erdő területének éves adatait összehasonlítva hasonló eredményre jutottunk, a 2002-es év diverzebbnek bizonyult a 2000-es és 2001es éveknél (2. táblázat). A két terület azonos mintavételi éveire kapott értékeinek összevetésében a t-próba alapján a Bükkháti-erdő diverzitása mindhárom mintavételi év tekintetében szignifikánsan magasabb volt a Lankóci-erdő diverzitásánál (3. táblázat). A Rényi-féle diverzitási rendezések a két terület azonos mintavételi éveinek összehasonlítása során azt mutatták, hogy a 2000-es és 2001-es évben a két terület profilja alacsony skálaparamétereknél metszi egymást, így ezekben az években diverzitásuk alapján a két terület nem rendezhető (6. ábra). Ezzel szemben a 2002-es év adatai alapján elvégzett diverzitási rendezés megerősítette a t-próbával kapott eredményünket, amely a Bükkháti-erdő magasabb diverzitását igazolta. Mindkét módszerrel elvégeztük az egyes mintavételi szektorok diverzitás adatainak az összehasonlítását is. Azt vártuk, hogy a nyílt területtel érintkező A-szektorban magasabb diverzitás értékeket kapunk, mint a beljebb fekvő B- és különösen a C-szektorokban, ugyanis a szomszédos nyílt területen élő fajok migrációjuk következtében az A-szektor területén jelennek meg a legnagyobb valószínűséggel és ezért megnövelik az itt kimutatható közösség diverzitását. A Bükkháti-erdő szektorainak adatai azt mutatták, hogy az A-szektor diverzitása miden mintavételi évben magasabb a beljebb fekvő másik két szektor Shannon-értékénél. Ennek ellenére a t-próba alapján csak 2002-ben az A-szektor vs. Bszektor összehasonlításában kaptunk szignifikáns különbséget (t = 2.34, p < 0.02). A Lankóci-erdő területén az azonos években két esetben kaptunk értékelhető különbséget a B- és C-szektorok adatainak összevetése során. Míg 2000-ben a C-szektor közössége szignifikánsan diverzebb volt (í = 2.01, p < 0.05), addig 2002ben a B-szektor esetén regisztráltunk magasabb Shannon-értéket (í = 3.32, p < 0.001). A 2000-ben kapott meglepő eredmény oka, hogy a C-szektor területén jelentek meg azok a fajok, amelyeket elsősorban a nyílt 2. táblázat: A két terület éves Shannon-diverzitás értékeinek összehasonlítása t-próbával Bükkháti-erdő Lankóci-erdő Mintavételi évek 2000 2001 2000 2001 2000 2001 t = 0.65 t = 2.05* ¥: •

: t = 0.96 t = 2.76*** 2002 t = 0.65 t = 2.05* t = 2.58" t = 0.96 t = 2.76*** t = 1.99* p < 0.05, p < 0.02, ***: p < 0.01 3. táblázat: Az éves Shannon-diverzitás értékek összehasonlítása t-próbával Bükkháti-erdő Lankóci-erdő 2000 2001 2002 2000 t = 5.66*** 2001 t = 4 82*** 2002 _ , 4

c**:p<0.05, **:p<0.01, :p< 0.001