Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Hartner Anna: A Formica rufa L. és Formica pratensis Retz. (Hym.: Formicidae) napi aktivitásának vizsgálata belső-somogyi mintaterületeken

A Formica ruf a L és Formica pratensis Retz. (Нут.: Formicidae) napi aktivitásának vizsgálata belső-somogyi mintaterületeken HARTNER ANNA Dráva Völgye Secondary School, H-7570 Barcs, Petőfi S. u. 10., HUNGARY HARTNER, A.: The examination of the daily activity of the Formica ruf a L. and Formica pratensis Retz. (Нут.; Formicidae) in sample areas in Inner-Somogy Abstract: The auctor examined the daily feeding activity of two caracteristic ant species of the Formica ш/a-Group: of the Formica rufa L. and Formica pratensis Retz. During the research she came to the following conclusions: The frame of the (daily and seasonal) activity is provided by the extreme values of the temperature. Within this frame the activity has a daily rhythm, which is regulated by the parts of day, it can be depicted with a curver with two maximums and one minimum value. This rhythm is mostly influenced by direct sunshine and precipitation. Keywords: daily activity, influenced factors, temperature, sunshine, precipitation Bevezető A Formica rufa L. és a Formica pratensis Retz, hazánkban általánosan elterjedt hangyafajok (HARTNER 1992), a Formica ri/fa-fajcsoport tagjai. A Formica rufa L. inkább erdei előfordulású, a Formica pratensis Retz, megjelenésére elsősorban nyílt, napos területeken számíthatunk. A Formica rufa-csoport fajainak aktivitásával, a napi aktivitás menetét leginkább meghatározó tényezők vizsgálatával kapcsolatos legfontosabb eredményeket az 1. táblázat foglalja össze. A Formica pratensis Retz, napi aktivitásának menetét, illetőleg a napi aktivitás alakulásában leginkább meghatározó abiotikus környezeti tényezők szerepét vizsgálva DLUSSKY (1967) a hőmérséklet, GALLÉ (1977) a hőmérséklet és légnedvesség hatását találta a Formica pratensis Retz, aktivitását alakító legfontosabb tényezőnek. STEBAEV és REZNIKOVA (1972) nem endogén faktorok, hanem a fenti környezeti tényezők összhatását ítélik döntőnek. Öt Form/ca-fajjal végzett vizsgálataik eredményeképpen ROSENGREN és FORTELIUS (1986) a fény és sötétség váltakozásának hatását találta meghatározónak az aktivitásmenet napi alakulásában. A fajcsoport egészére vonatkozó öszszegző megállapításokat GÖSSWALD (1989) tesz Bruns mérési adatainak elemzésével. Anyag és módszer A napi aktivitás menetének vizsgálatát terepi felvételekkel, a 2002—2003. évek nyarán, a Formica rufa L. esetében Darány, a Formica pratensis Retz, esetében Nagybajom községhatárok területén, június-szeptember hónapokban végeztem. A Formica rufa L. mintavételi helyeit a Barcsi Borókás területén, spontán beeredősült fenyő-lomb elegyes állományban jelöltem ki. Állományalkotó fafajok a Quercus robur L. és a Pinus sylvestris L. Legfontosabb kísérő, ill. elegyfajok a Betula pendula, Alnus glutinosa. A cserjeszintjében az előbbi fafajok fiatal egyedei mellett a Frangula alnus, Padus serotina, Juniperus communis fordulnak elő. Gyepszintje igen gyér. Az 1. sz. boly az állomány belsejében helyezkedik el. Átmérője 105 ill. 110 cm, magassága 50 cm. A boly körül 140 cm átmérőjű földgyűrű található. A bolyból 4 hangyaút indul, ebből 3 az állomány belseje felé, 1 pedig a nyiladék irányba halad. A táplálkozási territórium kiterjedése 1999. évi felvétel alapján 0,18 ha. 1. táblázat: A Formicák napi aktivitását meghatározó tényezők az egyes szerzők szerint Szerző(k) Vizsgált Formica-fa^ Meghatározónak ítélt paraméterek GALLÉ L. (1977) FPR Hőmérséklet, légnedvesség SCHMIDT G.H. és SÖRENSES U. (1983) FPO Hőmérséklet, napszaki változások (sötétség-világosság) ROSENGREN R. és FORTELIUS W. (1984) FPR, FPR, FTR,FUR,FEX Sötétség-világosság STEBAEV és REZNIKOVA (1972) Hőmérséklet, légnedvesség KNEITZ(1964) FPO Hőmérséklet 1 Rövidítések: FPO; F. polyctena, FPR: F. pratensis, FTR:F. truncorum, FAQ: F. aquilonia, FUR F. uralensis, FEX: Fexecta