Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)
Hartner Anna: A Formica rufa L. és Formica pratensis Retz. (Hym.: Formicidae) napi aktivitásának vizsgálata belső-somogyi mintaterületeken
338 HARTNERANNA A 2. sz. boly a nyiladék mellett helyezkedik el. Átmérője 85 ill. 90 cm, magassága 45 cm. A boly körül 150 cm átmérőjű földgyűrű található. Táplálkozási territóriumának kiterjedése 0,11 ha. A bolyból 5 hangyaút indul, közölük 3 a faállomány belseje felé, 1 pedig a nyiladékon áthaladva a szemközti borókás folt felé halad. Ennek meghosszabbításában újabb mfa-bolyt találtam, a kettő közt kapcsolat azonban nem volt kimutatható. Az 1999. évi alapállapot felvétel alkalmával a táplálkozási territóriumon belül 4 további bolykezdeményt találtam, közülük egyik sem maradt meg a következő év tavaszára. A A Formica pratensis Retz, vizsgálati helyet a Nagybajom községhatárhoz tartozó Különkeréki legelő területén jelöltem ki. Az erdőfoltokkal körülvett savanyú homoki gyep jellemző lágyszárúi: Bromus mollis, Carex liparicarpos, Corynephorus canescens, Cynodon dactylon, Erysium diffusum, Euprorbia cyparissias, Festuca vaginata, Jasione montana, Rumex acetosella, Thymus serphyllum, Tunica saxifraga, Verbascum phlomoides. A galagonybokor tövében található bolyt a lágyszárú növényzet teljesen körbenőtte. Átmérője 90 ill. 95 cm, magassága 45 cm. A bolyból négy, alagútszerűen a homoktalajba mélyedő hangyaút indul, 3 a legelő, 1 a közeli kökényes-galagonyás bokorcsoport irányába. Az aktivitásmérést 12 órás mérőperiodusokkal, félóránként ill. óránként, 5 ismétléssel végeztem, egy adott mérővonalon 2 perc alatt a bolyt elhagyó ill. annak irányába haladó dolgozók számlálásával. A mérési hely megválasztásának szempontjai az alábbiak voltak: — a boly legalább közepes méretű legyen — a hangyaút szélessége a 25-30 cm-t ne haladja meg — a mintavételi hely ne legyen a bolytól 3 m-nél távolabb — a növényzet ne akadályozza a számlálást. Az elvégzett felvételek eredményeképpen 840 értékelhető aktivitás adatot kaptam. A hangyaszámlálás mellett a hőmérséklet, napsütés ill. felhőzet, szél, légnyomás, páratartalom, csapadék adatokat is mértem. A kapott eredményeket összevetettem a harmadik gyakori hazai Form/ca-fajunk, a Formica polyctena Foerst. kolóniáinál Sopronban, valamint a Formica pratensis Retz, esetében Nagybajomban, 1992-ben végzett táplálkozási aktivitás vizsgálatok eredményeivel (HARTN ER 1994) is. Eredmények A kutatómunka eredményeképpen az alábbiakat tapasztaltam: Mindegyik vizsgált Formica-Щ napi aktivitásmenete egy jellegzetes kétcsúcsú görbével írható le, melynek minimumértéke a déli órákban jelentkezik, maximumait a kora délelőtti ill. a délutáni órákban éri el (1 .a— с ábra.). A napi aktivitás az év során a kora nyári időszakban 7. a. ábra: Formica ruf a L. 1. boly napi aktivitása Darány, 2003. 08. 02. 1. b. ábra: A Formica rufa L. - II. boly napi aktivitása Darány, 2003. 08. 02. 1. c. ábra: Formica pratensis Retz, boly napi aktivitása Nagybajom 2002. 06. lényegesen magasabb értékeket mutat, mint a tenyészidőszak végéhez közeledve. Ekkorra az aktivitási görbe futása „ellaposodik" (2. ábra).
