Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Siklósi Zsuzsanna: A Kostolac-kultúra újabb temetkezései Balatonbogláron

A Kostolac-kultúra újabb temetkezései Balatonbogláron SIKLÓSI ZSUZSANNA A tervezett M7 autópálya Somogy megyei szaka­szán az utóbbi években folytatott régészeti megelőző feltárások számos korszak kutatásában kiemelkedő eredményeket hoztak. Ebből a késő rézkori Kostolac­kultúra sem jelent kivételt. Ordacsehi—Major lelőhelyen a kultúra és a késő Baden-kultúra kevert települése ke­rült elő 1 , míg Balatonboglár—Berekre-dűlőn a korszak­ba sorolható három temetkezés 2 és a település egy ré­sze is napvilágot látott 1994 és 1995-ben. Balaton­bogláron a feltárások 2001-ben folytatódtak, amikor a késő Baden- és Kostolac-kultúra településének további objektumai, valamint ez utóbbi további tíz temetkezése is feltárásra került. 3 A továbbiakban ezeket fogom is­mertetni. 2001-ben a tervezett autópálya nyomvonalát módo­sították, ami nagymértékben érintette a lelőhelyet. En­nek következtében az 1994—1995-ös ásatási terület a nyomvonalon kívülre került, az újabb nyomvonal a ko­rábbi tervezettől északra húzódik. A 2001-ben feltárt sí­rok már a módosított nyomvonal területén, a feltárt te­rület északnyugati részén helyezkedtek el, tehát a ko­rábban ismertetett három sírtól jelentős, mintegy 100 m-es távolságra, azoktól északra, északkeletre láttak napvilágot. (I. tábla) A balatonbogiári sírok különösen jelentősek a késő rézkor kutatói számára, mivel ebből a korszakból rend­kívül kevés temetkezés ismert, melyek közül még ke­vesebb a hiteles körülmények között feltárt és publikált lelet. A sanyarú képet jól illusztrálja az a tény, hogy a le­lőhelyen feltárt összesen 13 sírral nagyjából megduplá­zódott az eddig ismert Kostolac temetkezések száma. A lelőhely leírása A több korszakot felölelő lelőhely a mai várostól dél­re, a Jamai-patak mentén húzódó észak-déli irányú nagy dombvonulaton helyezkedik el. A lelőhely észak­déli irányban több, mint 2 km hosszú, északon a város alá nyúlik. A módosított nyomvonal kelet-nyugati irány­ban nagyjából 600 m széles szakaszon metszi. A lelő­hely teljes feltárt területén igen nagy objektumsűrűsé­get figyeltünk meg. 4 A különböző korszakú objektumok sűrűn voltak egymásba ásva, így nem kizárt, hogy a megfigyelt eseteken kívül több rézkori sírt is elpusztítot­tak a későbbi korok települései. A lelőhely és környéke többé-kevésbé folyamatosan lakott volt a rézkor idején, hiszen a lelőhelyen és kör­nyékén folytatott feltárások során előkerült a Balaton­Lasinja-kultúra települése, a Furchenstich-kultúra két temetkezése, a Boleráz-csoport temetkezése és a ké­ső Baden-kultúra települése is a Kostolac-kultúra lele­tei mellett. 5 A sírok leírása A kedvezőtlen talajviszonyok következtében a feltárt sírok egyikénél sem lehetett a sírfoltot illetve a sír göd­rét megfigyelni. A sírok igen magasan feküdtek, egy nagyjából 10x20 m-es területen szétszórva. Sajnálatos módon az eredeti helyükön feltárt sírok ezen adottsá­gok miatt a gépi földmunkák során kerültek elő, ami majd minden sírban jelentős károkat okozott. Az eredeti helyükön előkerült sírok a 2001-es feltá­rási terület északi részén csoportosultak. (I. tábla) Ezek három kisebb sírcsoportra oszthatók. A 960. és 959. sír közvetlenül egymás mellett volt. A 960. sírtól kissé északnyugatra, 1,5 m távolságra volt a 958. sír, míg a 962. sír a 960. sírtól kissé délnyugatra, 3,3 m messze. E sírcsoporttól keletre került elő egy újabb, három sír­ból álló kis csoport. Az előző csoport legkeletibb tagjá­tól — a 959. sírtól — 6,7 m-re keletre került elő a 961. sír. Ettől kissé északnyugatra, 4,7 m távolságban volt az 1215. sír és kissé északkeletre, 3,3 m távolságban az 1022. sír. Jóval messzebb, már a feltárás északi széle mellett került elő a 957. sír, az 1215. sírtól 9,7 m-re északra. Valószínűleg ez a sír egy újabb, kisebb sírcso­port tagja lehetett, mely már a feltárási területen kívül­re esett. Ezektől a síroktól jelentős távolságra került elő az a két sír, melyeket nem eredeti helyzetükben, hanem a Hallstatt-kultúra gödreiben találtunk meg. A 652. sír, mely a 701. objektumból került elő, a fent ismertetett sírcsoport legdélebbi tagjától, a 962. sírtól is 17,4 m-re délnyugatra került elő. Ennél még délebbre, már a fel­tárt terület déli szélénél került elő a 754. sír a 734. ob­jektumban, a 962. sírtól mintegy 28 m távol. A 2001-ben feltárt tíz sír és az 1995-ben feltárt há­rom sír helyzetéből kitűnik, hogy legalább három, eset­leg négy kisebb sírcsoporttal számolhatunk. A sírok egymástól való távolságának következtében biztosan önálló csoportot képvisel az 1995-ben feltárt három sír. Egy csoportot alkothatott a 958—960. és 962. sír, egy másik csoport pedig a 961., 1022. és 1215. sírokból állt. Elképzelhető, hogy ez a hét sír egy nagyobb, laza sírcsoportot alkotott. A 957. sír azonban biztosan egy újabb sírcsoport egyetlen ismert tagja. Természetesen semmiféle információ nem áll rendelkezésre arra vo­natkozóan, hogy a Hallstatt gödrökben talált sírok vala­melyik feltárt sírcsoporthoz vagy egy eddig ismeretlen csoporthoz tartoztak-e. 652. sír (?): A 701. objektum északi részéből, mely egy méhkas alakú Hallstatt gödör volt, előkerült kostolaci, talán hamvasztásos rítusú sír. A sírt valószínűleg a kora vas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom