Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Siklósi Zsuzsanna: A Kostolac-kultúra újabb temetkezései Balatonbogláron

140 SIKLÓSI ZSUZSANNA korban bolygatták meg, így került az objektumba. A feltárás során a sír maradványát a gödörben nem lehetett megfigyelni, de a gödör leletanyagából elkülöníthető két edény töredékei (egy fazék és egy mély tál) a többi sír edénytípusainak ismeretében alátámasztják e feltevést. Valószínű, hogy a fazék urnaként szolgált, melyet az inkrusztált díszű mély tál fedett. A gödörben más rézkori lelet nem volt. A feltárás során emberi hamvakat nem figyeltünk meg, ezért ebben az esetben bizonytalan maradt, hogy egy elpusztult sír maradványát találtuk-e meg. 1. Rendkívül rossz minőségű, sötétszürke-barna foltos, durva, kavicsos-agyagszemcsés soványítású fazék alsó részének töredékei. Fenékátm.: 11,3 cm; M.: 12,7 cm; V.: 0,7 cm. (V. tábla 1., IX. tábla 1.) 2. Sötétszürke, polírozott, agyagszemcsés soványítású, enyhén ívelten kihajló nyakú, lekerekített vállú mély tál töredéke. A váll törésvonalát vékony, beszurkált vízszintes vonal hangsúlyozza. Alatta egy sorban lelógó, beszurkált és inkrusztált háromszögekből álló díszítés található, melyet egy üresen hagyott sáv után ugyanilyen vízszintes vonal és háromszögekből álló díszítés követ. A töredék M.: 8,5 cm; Peremátm.: 20 cm; V.: 0,7 cm. (V. tábla 2., IX. tábla 2.) 754. sír: A 734. objektum — Hallstatt gödör — alsó, barna betöltési rétegében kalcinált csontok és kerámiatöredékek kerültek elő. A hamvak és köztük az edénytöredékek nagyjából észak-déli irányban elnyúltan feküdtek. Ezek helyzetéből valószínű, hogy egy kostolaci, urnás hamvasztásos sír maradványai kerültek itt feltárásra, melyet a kora vaskorban megtaláltak, majd a gödörbe dobtak bele. (II. tábla 1., IV. tábla 1-2.) A Hallstatt gödörben egyéb rézkori lelet nem volt. Eredetileg minden bizonnyal az amforában helyezték el a hamvakat, melyet a mély tállal borítottak. 1. Sötétbarna, kavicsos soványítású, enyhén tölcséres nyakú, a besimított válltörés alatt erősen kihasasodó, a lekerekített hason két-két függőleges állású, hosszúkás bütyökkel díszített, erősen összeszűkülő aljú amfora. M.: 22,5 cm; Peremátm.: 23 cm; Fenékátm.: 9 cm; V.: 0,5 cm. (V. tábla 3., VIII. tábla 7.) 2. Világosbarna, polírozott, foltosra égett, apró kavicsos-homokos soványítású, tölcséres nyakú, besimítással hangsúlyozott válltörésű, lekerekített hasú, egyenes aljú mély tál töredékei. Becsült M.: 13 cm; Peremátm.: 26 cm; V: 0,6 cm. (V. tábla 4., VIII. tábla 5.) 957. sír: Urnás hamvasztásos sír. A sírfolt és a sírgödör nem volt megfigyelhető. A nagyméretű, urnaként szolgáló fazékon szájával lefelé fordítva volt a fedőtál, mely a gépi földmunkák során megsérült. (II. tábla 2., III. tábla 3., 8.) 1. Vörösesbarna-sötétszürke foltos, agyagszemcsés soványítású, tojásdad alakú fazék, mely urnaként szolgált. Vállán egymással szemben két kerek, lapos bütyök található, fölöttük, a nyakon durván beszurkált sor fut körbe. Pereme enyhén, ívelten kihajló. Az edény oldalán égésnyomok láthatók. M.: 28,5 cm; Fenékátm.: 11 cm; Peremátm.: 20 cm; V: 0,5 cm. (V tábla 5., IX. tábla 7.) 2. Sötétszürke, agyagszemcsés soványítású, mély fedőtál töredékei. Nyomott, lekerekített hasvonalú, tölcséres nyakú tál, melynek hasán beszurkált, mészbetéttel kitöltött díszítés látható. A díszítések álló téglalapokba rendeződnek, melyek között a hasvonalon kicsi, kerek bütykök találhatók. A nyaktörésen beszurkált, mészbetétes sor fut végig, alatta felváltva, szabálytalanul beböködött kisebb sávokból és vízszintesen beszurkált sorokból álló mezők illetve bepecsételt téglalapok váltakoznak. M.: 8,2 cm; Peremátm.: 23 cm; V: 0,5 cm. (V. tábla 6., IX. tábla 4.) 958. sír: Nagyrészt elpusztult urnás hamvasztásos sír. A sírfolt és a sírgödör nem volt megfigyelhető. A sír olyan magasan feküdt, hogy a gépi földmunkák során szinte teljesen elpusztult, csupán az urna alja és a benne lévő hamvak egy része maradt meg. (II. tábla 3., III. tábla 12.) 1. Sötétbarna-sötétszürke, kavicsos soványítású, urnaként szolgáló fazék kónikus aljtöredéke és több apró töredék, melyből az edény eredeti formája és mérete nem állapítható meg. V: 0,5 cm. (IX. tábla 5-6.) 959. sír: Urnás hamvasztásos sír. A sírfolt és a sírgödör nem volt megfigyelhető. Az urna majdnem ép állapotban került elő, míg a fedőtálnak csak peremtöredékei és valószínűleg a beszakadt alj néhány töredéke maradt meg. A többi a gépi földmunkák során megsemmisült. A fedőtál meglévő töredékeiből valószínűsíthető, hogy ebben az esetben is szájával lefelé fordítva tették az urnára. Közvetlenül mellette, tőle nyugatra volt a 960. sír. (II. tábla 4., III. tábla 4-5.) 1. Sárgásbarna, sötétszürke foltos, apró kavicsoshomokos soványítású, eredetileg polírozott, de kopott felszínű, díszítetlen, mély tál. Alja omphalosos, hasa gömbölyded, a testhez törésvonal nélkül kapcsolódó nyaka egyenes. Peremátm.: 12,7 cm; M.: 10 cm; V: 0,3 cm; Fenékátm. az omphalosnál: 3 cm. (VI. tábla 1., VIII. tábla 3.) 2. Sárgásbarna, sötétszürke foltos, agyagszemcsés-homokos soványítású, eredetileg polírozott, de kopott felületű, díszítetlen, mély tál töredéke. A lekerekített has után válla alig szűkül össze, nyaka enyhén kihajlik. Peremátm.: 16 cm; V: 0,3 cm. (VI. tábla 2., VIII. tábla 1.) 960. sír: Urnás hamvasztásos sír. A sírfolt és a sírgödör nem volt megfigyelhető. Az edények alig sérültek meg, a hamvakat tartalmazó urnát szájával lefelé fordított fedőtál borította. (II. tábla 4., III. tábla 1-2.) 1. Mély, urnaként szolgáló tál. Sötétbarna, apró kavicsos soványítású, foltos, díszítetlen mély tál. Alja enyhén omphalosos, gömbölyded testű, tölcséres nyaka éles törésvonal után enyhén kihajlik. M.: 10 cm;