Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Németh Péter Gergely – K. Zoffmann Zsuzsanna – Bartosiewicz László: Kelta temető és telep Ordacsehi határában

KELTA TEMETŐ ÉS TELEP ORDACSEHI HATÁRÁBAN 65 Bartosiewicz László: Ordacsehi-Kécsimező temetőjének állatmaradványai

30 Bevezetés A kelta temető és telep négy objektumából állt rendelkezésemre állatcsontanyag. A maradványok viszonylag jó állapotban kerültek elő, noha felszínük, feltehetően a homokos közeg eróziós hatása következtében egyenetlen, érdes. Anyagleírás A feltárt temetőrészlet zoológiai leletegyüttese az alábbi fajok többé-kevésbé ép vázrészeit tartalmazta: 3. sír Fiatal kifejlett kan disznó koponyájának bal fele az állkapoccsal és félbehasított első nyakcsigolyával. Az alsó zápfogsor (M1-M3) hossza: 66,5 mm, az M3 fog méretei: 32,1 x 14,5 mm. Az egyed neme viszonylag kis termete ellenére is jól megállapítható a nem túl nagyméretű bal alsó szemfog („agyar") nyitott gyökércsatornájából. A koponyavarratok részleges elcsontosodása és a harmadik zápfogsor kihasadt, de nem kopott volta, mai sertések analógiája alapján

31 kb. 2 éves életkorra utal. Figyelemre méltó, hogy csak a fej bal oldalát helyezték a sírba. A tetem lefejezése után, ami az első és második nyakcsigolya közötti ízület átvágásával történhetett, a fejet (a hozzá ízesülő első nyakcsigolyával együtt) hosszában kettéhasították. 18. sír Fiatal emse koponyájának jobb fele az állkapoccsal. Az alsó illetve felső M3 fog még ki sem hasadt. Valószínűleg ugyanazon egyed jobb hátsó lábának váza, comb- és sípcsont. A combcsont legkisebb átmérői: 13,8 x 16,9 mm, disztális vége: 39,2 x 47,2 mm. A fogazat állapotából ítélve ez a sertés legfeljebb egy éves lehetett. Amennyiben a sír sertés csontjai valóban egyazon egyedből származnak, ezt a korhatározást alátámasztják az elcsontosulatlan hosszúcsont (combes sípcsont) epifízisek is, amelyek mindegyikének teljes záródása csak 3 éves kor fölött várható.

32 Az ebben a sírban talált nőnemű egyed fejét szintén hosszirányban vágták ketté, de a levágott fejhez úgy tűnik, ekkor már nem ízesült az első nyakcsigolya. Emellett helyezhették a sírba az állat jobb „sonkáját" is Ez az analógia természetesen formai, hiszen a sonka fogalmával manapság összefüggő pácolás vagy füstölés csak kivételesen szerencsés lelőhelyi körülmények között igazolható.

33 Kétségtelen azonban, hogy a két hosszúcsont egyazon fiatal sertés jobb hátsó végtagjából való. 19. objektum Fiatal sertés jobboldali vázmaradványai: - 8 borda és kisebb bordatöredékek - keresztcsont szárnytöredéke - jobb lapocka disztális vége határozott, haránt irányú vágásnyomokkal. Nyak mélység: 20,8 mm, disztális szélesség: 20,4 mm, disztális mélység: 33,1 mm. - jobb medencecsont töredékei -jobb orsó- és könyökcsont, az orsócsont hossza: 134,1 mm, proximális vége: 27,1 x 16,9 mm, legkisebb átmérői: 13,8 x 4,9 mm, disztális vég: 30,2 x 22,2 mm -jobb combcsont, legnagyobb hossza: 182,3 mm, disztális vég: 40,0 x 48,9 mm. Noha ezek a csontok is feltehetőleg egyazon egyedből származnak, koponya és fogazat híján az állat pontos kora és neme nem állapítható meg. A sertés hoszszúcsontjai közül elsőként elcsontosodó orsócsont ebben az egyedben részben összeforrt, noha ennek ellenére az állat nemigen lehetett egyévesnél öregebb. Erre utal az ebből a csontból Teichert módszerével

34 becsült 705 mm marmagasság. A töredékes combcsontból számított marmagasság érték kisebb, mindössze 665 mm. Köztudott ugyanakkor, hogy patásállatainkban a testhez legközelebb eső, azaz proximális helyzetű hosszúcsontok viszonylag későn érik el teljes kifejlett kori hosszukat.

35 Kifejlett lúd maradványai: - homlokcsont és jobb állkapocsízület töredéke - két nyakcsigolya - öregcsont töredék a foramen obturatummal - szegycsont taréj töredéke -jobb könyökcsont disztális vége - jobb kéztő-kézközépcsont proximális vége - bal és jobb combcsont töredékei. Legnagyobb hossz: 80.6 mm, proximális vég: 22,0 x 14,3 mm, legkisebb átmérők: 9,2 x 8,1 mm, disztális vég: 21,5 x 18,1 mm -jobb lábtő-sípcsont proximális fele. Proximális vég: 18.7 x 19,9 mm, legkisebb átmérők: 8,6 x 7,0 mm. Ezek a csontok nagytermetű, feltételezhetően háziasított, libából származnak. A csontváz nem teljes, de fennmaradt csontjai igen jó állapotúak. Ebből feltételezhető, hogy a madarat aligha temették el egészben. Az objektumban lelt ürgekoponyán emberi hatás nyomai nem észlelhetők, sőt viszonylag frissnek ható felszíne is azt sugallja, hogy ez a lelet a régészeti lelőhelyen másodlagos helyzetű. A föld alatt lakó állatok járatai (krotovinák) által okozott zavarás a bioturbáció egyik legszembetűnőbb formája, amelynek hazai lelőhelyeinken valóban az ürge és a hörcsög a fő okozói. 30. sír Sertés bal csigacsontja (a DK-i részből). Legnagyobb hossz: 42,7 mm, disztális vég: 24,1 x 20,6 mm, sertés 8 baloldali borda. Szarvasmarha 2 bordatöredék és 2 szegycsont töredék (az ÉNy részből). Házityúk bal kar, könyök- és orsócsont rossz állapotú maradványai, bal lábtő-lábközépcsont jércéből. Emberi ágyékcsigolya (a kidobott földből). Noha a sertés csigacsontjáből az állat életkora nem állapítható meg nagy biztonsággal, ez a csont mintegy 765 mm marmagasságú egyedből származik.

36 A szarvasmarhacsontok puszta megjelenésük miatt is fontosak. A jércecsontok hiányos volta ellenére is sejthető, hogy egyazon madár szárnyából származnak. Az emberi csigolya viszont csakis véletlenül keveredhetett a hányóra.