Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Németh Péter Gergely – K. Zoffmann Zsuzsanna – Bartosiewicz László: Kelta temető és telep Ordacsehi határában

KELTA TEMETŐ ÉS TELEP ORDACSEHI HATÁRÁBAN 65 Bartosiewicz László: Ordacsehi-Kécsimező temetőjének állatmaradványai 30 Bevezetés A kelta temető és telep négy objektumából állt ren­delkezésemre állatcsontanyag. A maradványok vi­szonylag jó állapotban kerültek elő, noha felszínük, fel­tehetően a homokos közeg eróziós hatása következté­ben egyenetlen, érdes. Anyagleírás A feltárt temetőrészlet zoológiai leletegyüttese az alábbi fajok többé-kevésbé ép vázrészeit tartalmazta: 3. sír Fiatal kifejlett kan disznó koponyájának bal fe­le az állkapoccsal és félbehasított első nyakcsigolyá­val. Az alsó zápfogsor (M1-M3) hossza: 66,5 mm, az M3 fog méretei: 32,1 x 14,5 mm. Az egyed neme viszonylag kis termete ellenére is jól megállapítható a nem túl nagyméretű bal alsó szemfog („agyar") nyitott gyökércsatornájából. A koponyavarra­tok részleges elcsontosodása és a harmadik zápfogsor kihasadt, de nem kopott volta, mai sertések analógiája alapján 31 kb. 2 éves életkorra utal. Figyelemre méltó, hogy csak a fej bal oldalát helyezték a sírba. A tetem le­fejezése után, ami az első és második nyakcsigolya kö­zötti ízület átvágásával történhetett, a fejet (a hozzá ízesülő első nyakcsigolyával együtt) hosszában ketté­hasították. 18. sír Fiatal emse koponyájának jobb fele az állka­poccsal. Az alsó illetve felső M3 fog még ki sem hasadt. Valószínűleg ugyanazon egyed jobb hátsó lábának vá­za, comb- és sípcsont. A combcsont legkisebb átmérői: 13,8 x 16,9 mm, disztális vége: 39,2 x 47,2 mm. A fogazat állapotából ítélve ez a sertés legfeljebb egy éves lehetett. Amennyiben a sír sertés csontjai valóban egyazon egyedből származnak, ezt a korhatározást alátámasztják az elcsontosulatlan hosszúcsont (comb­es sípcsont) epifízisek is, amelyek mindegyikének teljes záródása csak 3 éves kor fölött várható. 32 Az ebben a sírban talált nőnemű egyed fejét szintén hosszirányban vágták ketté, de a levágott fejhez úgy tűnik, ekkor már nem ízesült az első nyakcsigolya. Emellett helyezhették a sírba az állat jobb „sonkáját" is Ez az analógia termé­szetesen formai, hiszen a sonka fogalmával manapság összefüggő pácolás vagy füstölés csak kivételesen sze­rencsés lelőhelyi körülmények között igazolható. 33 Két­ségtelen azonban, hogy a két hosszúcsont egyazon fi­atal sertés jobb hátsó végtagjából való. 19. objektum Fiatal sertés jobboldali vázmaradvá­nyai: - 8 borda és kisebb bordatöredékek - keresztcsont szárnytöredéke - jobb lapocka disztális vége határozott, haránt irányú vágásnyomokkal. Nyak mélység: 20,8 mm, disztális szélesség: 20,4 mm, disztális mélység: 33,1 mm. - jobb medencecsont töredékei -jobb orsó- és könyökcsont, az orsócsont hossza: 134,1 mm, proximális vége: 27,1 x 16,9 mm, legki­sebb átmérői: 13,8 x 4,9 mm, disztális vég: 30,2 x 22,2 mm -jobb combcsont, legnagyobb hossza: 182,3 mm, disztális vég: 40,0 x 48,9 mm. Noha ezek a csontok is feltehetőleg egyazon egyed­ből származnak, koponya és fogazat híján az állat pon­tos kora és neme nem állapítható meg. A sertés hosz­szúcsontjai közül elsőként elcsontosodó orsócsont eb­ben az egyedben részben összeforrt, noha ennek elle­nére az állat nemigen lehetett egyévesnél öregebb. Er­re utal az ebből a csontból Teichert módszerével 34 be­csült 705 mm marmagasság. A töredékes combcsont­ból számított marmagasság érték kisebb, mindössze 665 mm. Köztudott ugyanakkor, hogy patásállataink­ban a testhez legközelebb eső, azaz proximális helyze­tű hosszúcsontok viszonylag későn érik el teljes kifejlett kori hosszukat. 35 Kifejlett lúd maradványai: - homlokcsont és jobb állkapocsízület töredéke - két nyakcsigolya - öregcsont töredék a foramen obturatummal - szegycsont taréj töredéke -jobb könyökcsont disztális vége - jobb kéztő-kézközépcsont proximális vége - bal és jobb combcsont töredékei. Legnagyobb hossz: 80.6 mm, proximális vég: 22,0 x 14,3 mm, legkisebb átmérők: 9,2 x 8,1 mm, disztális vég: 21,5 x 18,1 mm -jobb lábtő-sípcsont proximális fele. Proximális vég: 18.7 x 19,9 mm, legkisebb átmérők: 8,6 x 7,0 mm. Ezek a csontok nagytermetű, feltételezhetően házi­asított, libából származnak. A csontváz nem teljes, de fennmaradt csontjai igen jó állapotúak. Ebből feltételez­hető, hogy a madarat aligha temették el egészben. Az objektumban lelt ürgekoponyán emberi hatás nyomai nem észlelhetők, sőt viszonylag frissnek ható felszíne is azt sugallja, hogy ez a lelet a régészeti lelő­helyen másodlagos helyzetű. A föld alatt lakó állatok já­ratai (krotovinák) által okozott zavarás a bioturbáció egyik legszembetűnőbb formája, amelynek hazai lelő­helyeinken valóban az ürge és a hörcsög a fő okozói. 30. sír Sertés bal csigacsontja (a DK-i részből). Leg­nagyobb hossz: 42,7 mm, disztális vég: 24,1 x 20,6 mm, sertés 8 baloldali borda. Szarvasmarha 2 bordatöredék és 2 szegycsont töredék (az ÉNy részből). Házityúk bal kar, könyök- és orsócsont rossz állapotú maradványai, bal lábtő-lábközépcsont jércéből. Emberi ágyékcsigolya (a kidobott földből). Noha a sertés csigacsontjáből az állat életkora nem állapítható meg nagy biztonsággal, ez a csont mintegy 765 mm marmagasságú egyedből származik. 36 A szar­vasmarhacsontok puszta megjelenésük miatt is fonto­sak. A jércecsontok hiányos volta ellenére is sejthető, hogy egyazon madár szárnyából származnak. Az em­beri csigolya viszont csakis véletlenül keveredhetett a hányóra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom