Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Knézy Judit: Szemeskályhák Somogyban

174 KNÉZY JUDIT módúcával készített sor (14. ábra) bástyafokszerű szélt adhatott, igényes kialakítású, mértanias formájú, csúcsán szívben végződő fa mintájával. Bencsik István fazekas első világháború előtti emlékei szerint készítettek még szegényeknek mázatlan kályhát, módosabbaknak mázasat. A kisebb méretűhöz 76, a nagyobbhoz 112, 120 szem részben csempe kellett, a mázatlan darab 6, a mázas 10 krajcárba került. A mázas szemekből és részben csempékből álló kályháknak szélesebb választéka őrződött meg századunkra, részben műemlékekben, részben múzeumokban. A meglévő tárgyi emlékek és fényképek alapján a jellegzetesebb típusok, formaváltozatok körvonalazása is lehetséges. A megye déli - délnyugati felében más kályhaváltozatok mellett az e területre és a szomszédos Zala megyei falvakra is jellemző típus néhány példánya megőrződött. (KERECSÉNYI E., 1991. 250271.) Legszembetűnőbb vonása, hogy meszelt, vagy sározott alapra rakták, amely szélesebb a derékrésznél, de hengeres felső része csak két sor szemből áll, a vállkiképzés és a párta nagyon egyszerű, sokszor meszelt, vagy sározott. Ügyeltek arra, hogy a sározás színe hasonuljon a kályhaszemekéhez, ezért barnás, vöröses, de zöldes színű földfestéket is kevertek bele. A legkorábbra datálható az 1839-ben épült somogyszobi háznak a hátsó szobájában máig meglévő zöld mázas kályha (15. ábra), amelyhez hasonlóan zöld mázas egyidejűleg az első szobához is tartozott, csak azt már lebontották. Ez a rangosnak számító kályha 6 téglasoros alapra került, amely szélesebb a derékrésznél. Utóbbi egy kályhaszem magasságú sározott alapról indul, amely felett a tűztér három sor kályhaszemből áll. Minden oldalon 4-4 szemhez egyharmad szélességű vályú alakú sarokcsempe rész csatlakozott szépen kidolgozott, szegletes peremmel. A vállrész kissé profilált, felfelé alig szélesedő, de keskeny és erősen sározott. A hengeres felső rész két sor kályhaszeme felett keskeny sima perem húzódik. A szemek közepén lévő hármas domború gyűrűsoron apró vésett bevágások egyszerűen nemes díszt adnak. Fentivel azonos tagolódású egy szilvásszentmártoni kályha az 1931. évi felvételen, de a tűzterének legalsó sora nem szemekből való, hanem csempés, amelyen csillaghálózatos domború minta van. (EF 64 957) Ugyanennek a mesternek a műve ebben a községben egy fűtőtest, amelyen felül a hengeres részre nem két, hanem három sor szem jutott. Ez azt mutatja, hogy egymás mellett egy időben élt a két eltérő arányú kályhafajta. Ugyanennek a tagolódású kályhának aránylag késői, de igen parádés képviselője az a Csurgónagymartonból a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménybe áttelepített darab, amelyet az 1900-as évek elején csurgói kályhás készített. (16. ábra) Ez már sötétbarna mázas. A szoba, ahova rakták alacsony volt, talán ez is magyarázza, hogy ezt a formát választották, bár egy fióksor még elfért volna rajta. A talpa csak 32 centiméteres három téglasoros, meszelt, mintegy 6-7 cm-es, de a derékrésznél alig szélesebb mázas párkányzat képez átmenetet a derekához. A derekán három kályhaszem sor van, a sarkok díszesen bevagdaltak. A felső parie, ábra. Csurgói mester által 1910 körül emelt kályha Csurgónagymartonból. Barnamázas csempéin, sarokcsempéin, vallanak oldalán és címerén domború rozettás mintával.Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény. RRM 80.58.1-79. kányzata a lentihez hasonló elosztású, de felfelé hullámosan szélesedik. A hengeres rész két sora felett cakkozott szélű címerdísz van. Mind a lenti párkányzaton, mind a váll oldalán, mint a sarokcsempéken és a címeren is domború sokszirmú rozetta van. Az egész 159 cm magas. Hedrehelyi kályhás készítette 1910 körül Csökölyben (Rákóczi u. 93.) azt a szintén barna mázas és ugyancsak két kályhaszem sorból való felső részű, egészében 123 elemből álló darabot, amelynek alsó, szélesebb lábazata másfél csempesoros, tűzterének alsó sora is ugyanilyen domború mintás, csillaghálózatos csempékből áll. A szokásos négy és fél szem szélességű minden oldala. Sütőt helyeztek bele. Alul befelé tartó, felül kifelé szélesedő enyhén profilált párkánya egybefüggővé teszi a mázas részeket. Ezenfelül még a hengeres alakú rész alján és tetején is domború leveles mintájú párkányzat van. Jelenleg A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény rinyakovácsi házában látható. A részleteiben igényesen elkészített darab formája mégsem szerencsés, mert zömökre sikerült. Ugyanennek a mesternek Szenna, Árpád u. 6I. számú házba szállított teljesen hasonló alkatrészekből álló, de hengeres részén három soros kályhája sokkal arányosabb képet mutat. (RRM F 10579) A Somogyszobon 1967ben már bontott állapotban gyűjtött és 1982-ben a