Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Knézy Judit: Szemeskályhák Somogyban

„SZEMESKALYHA" - A SZOBA ÉKESSÉGE 167 11. ábra. Szemeskályha homlokzati képe. Részlet az 1796 - ban tervezett keszthelyi molnárlakásról és malomról. Lichtenvalner rajza. MOL 7-3. Téka 2.sz. (részlet) dalmakban az 1750-es évek után meginduló nagy uradalmi korszerűsítési lázzal. A csurgói és keresztúri uradalom lakásterveiben a kályhák hossz és szélességi mérete az alaprajzokon fél öl * fél öl (bécsi Klafterben mérve), ez 1m><1,2 m vagy 1x0,9 m vagy 1x1 m, a hosszabb oldal a fallal párhuzamos. A XIX. század elején inkább már négyzetes alapúak a kályharajzok. (KNÉZY J., 1986-7. 293-300. 1997. 154.) A csurgói kastély 1763. évi rajzában szembetűnő, hogy a szobák méretével szoros összefüggésben nagyobb és kisebb alapterületű szobai fűtőtesteket használtak. A konyha mellettieket a konyha falának középvonalához tették és a konyha felől fűtötték, a többi szobát a folyosó melletti sarokból kívülről. Olykor iker kályhákat terveztek két szomszédos szoba egymás melletti sarkába. (MOL T3. 1. Téka 8. sz.) A keszthelyi Georgikon építész hallgatóinak vizsgarajzaiban 1808-13 között már kerek alaprajzú kályhák is szerepelnek. Egy un. Bürgerhaus minden szobájába kerek alaprajzú kályhát tervezett a vizsgázó (9. ábra), de egy uradalmi tisztnek szánt un. Landhaus két kisebb szobájába kerek, a két nagyobb szobájába négyzetes alaprajzú kályhát (MMgMA II. 1077) szánt a diák. (10. ábra) A mernyei uradalom adminisztrátori lakásaiba csak 1828-ban terveztek kerek alaprajzú kályhát. (H. CSUKÁS GY, 1991. 147-202.) A korabeli szóhasználattal gömbölyű kályha elszámolásokban is szerepelt. 1844-ben felsőmocsoládi kastélyába rendelt ilyet a jómódú Kacskovics Mihály köznemes Pittermann Sándor híres keszthelyi német fazekastól. A vendégszobába rakatott kályha részeinek elnevezései részben követték a korábbi szemes kályhákét: alja, közepe, föle vagy válla, válla fölötti darab, gömbölűs nagy kő, kálha púpja. A többi szobában még szemes kályhákat kellett a mesternek átraknia. (KNÉZY J., 1998. 353-364.) A kályhák magasságméretei ritkán láthatók épületterveken. A Festeticsek keszthelyi malmának I796.évi rajzán feltűntették a molnárszoba szemeskályhájának egyik homlokzatát. (SABJÁNT., 1997. 130.) Azonos tagolású, arányú a XIX. század első felében készített paraszti használatú szobai fűtőtestekkel, de kissé magasabb, főképp a kályha tetejére tett bura és gomb miatt. Keskeny meszelt alapú, de szélesebb a felette lévő résznél, rajta magasabb négyzetes hasáb formájú tűztér, amely három sor szemből áll, efelett szépen kiképzett, felfelé szélesedő középpárkánnyal, a felső rész kisebb alapterületű és magasságú henger két sor szemből, legfelül felfelé szélesedő perem, amelynek belső széleire