Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Honti Szilvia – Belényesy Károly – Gallina Zsolt – Kiss Viktória – Kulcsár Gabriella – Marton Tibor – Nagy Ágnes † – Németh Péter Gergely – Oross Krisztián – Sebők Katalin – Somogyi Krisztina: A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán 2000–2001-ben végzett megelőző régészeti feltárások. Előzetes jelentés II.

A TERVEZETT M7-ES AUTÓPÁLYA SOMOGY MEGYEI SZAKASZÁN 2000-2001-BEN 9 VÉGZETT MEGELŐZŐ RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK. ELŐZETES JELENTÉS II. dendrokronológiai vizsgálatokra kiemelt famintákon a középső rész sérült volt, mely valószínűleg a kút összeomlásakor keletkezhetett. A fagerendákhoz a ma megszokott vágásidőnél idősebb, 120-150 éves fákat használtak fel. Áfák kivágására legkorábban Kr. u. 237ben kerülhetett sor.

11 A kút kocsányos tölgyből készült, a kút alján megtalált fadugó vadalmából.

12 A kútból előkerült magvak között legnagyobb mennyiségben a búza különböző fajtái fordultak elő, valamint köles, zab, árpa, rozs, lencse és lóbab. A termesztett növények mellett más, az akkori környezethez tartozó növénymaradványok, gyomok is megőrződtek.

13 Egy félkörös záródású árok és két kisebb, 3x6 m-es cölöpszerkezetes építmény is a római korba keltezhető, ezek a település gazdasági célú építményei közé sorolhatók. Az 5. századi germán temetőnek további 3 sírját találtuk meg, mindháromban gazdagon eltemetett halott volt. Az egyik sírba egy kisgyermeket temettek, egy nagy, minden bizonnyal eredetileg felnőttnek készült aranyozott bronz fibulával és egy lánccal, amelyen gyöngyök, borostyángomb, félhold alakú csüngő volt. Mellette egy torzított koponyájú fiatal lány feküdt, aki a ruhájára tűzve két fibulát viselt, nyakában gyöngysoron egy átfúrt fog is lógott, derekán az övet ezüst csat fogta össze, fülében két arany fülbevaló volt. A harmadik sír is fiatal személyé, két fibulával, egyik a mellkason, a másik deréktájon fogta össze a ruháját. A sírokba a halottakat hátukra fektetve temették el, irányításuk Ny-K-i. Egy további, 5. századra keltezhető sír (II. t. 3.) a temetőtől nyugatra legalább 200 méter távolságban került elő, ebben a szegényes sírban csontfésű töredéke és egy vascsat volt a melléklet.

14 Ugyanebbe a korba tartozik egy gödörből származó, kézi korongolású fazék töredéke, mely az egyetlen ilyen korú teleplelet a lelőhelyről. A 42 000 m

2 felületet felölelő feltáráson két ásatási szakaszban jelentős eredményeket hozott a badeni kultúra település-szerkezetéről megismert új adatok, a korai bronzkor eddig alig ismert átmeneti időszakának új leletanyaga és a korai népvándorláskori temető. Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő Belényesy Károly - Marton Tibor - Oross Krisztián Balatonszárszó délkeleti határában, az Alma-hegy lábánál terül el a Kis-erdei-dűlő Balaton felé lejtő széles platója, ahol az MTA Rl az SMMI-vel együttműködve, 2000. szeptemberében kezdett hozzá az M7-es autópálya tervezett csomópontjának megelőző feltárásához. Ennek során egy középső neolit település és a középkori Szárszó falu templomának és temetőjének feltárását végeztük el. A középső neolit település a kutatásra kijelölt terület keleti, déli és délnyugati részén helyezkedett el (IV. t.). A feltárást a 2000. évi ásatás során feltárt őskori hulladékgödrök gazdag leletanyaga tette indokolttá. A leletanyag alapján megállapítottuk, hogy a települést a középső neolitikum második felében lakták. A lelőhelyet három oldalról mély, meredek völgyek határolják, a völgyeken túl mind a mai napig erdősödött domboldalak veszik körül. Északi oldalán a Balaton vízszintje 7000 évvel ezelőtt sokkal magasabb volt, így a partvonal jóval közelebb esett a lelőhelyhez, mint ma.

15 E természetes védettség különösen alkalmassá tette a lelőhelyet az emberi megtelepedésre. Az előző évi feltárás területéhez kapcsolódva a 2001. évben összesen 24 oszlopszerkezetes neolit ház maradványait tártuk fel (IV t., V t. 2.), melyek mind méretük, mind szerkezetük alapján jó párhuzamai a Közép-európai Vonaldíszes Kultúrkör ismert lelőhelyein előkerült háztípusoknak.

16 A balatonszárszói házak hossza 10 és 25 méter, szélessége 8 és 12 méter között váltakozik, kiemelkedő méretű a 25 m hosszú 1., és a 17 m hosszú 17. ház. Az épületek tetőszerkezetét három, egymással párhuzamosan futó oszlopsor tartotta, a házak feltárásakor számos esetben sikerült megfigyelnünk két további cölöpsor nyomait is (V t. 1.). E cölöplyukak mélysége és átmérője kisebb, mint a belső sorokban feltárt oszlophelyeké, viszont sűrűbben követték egymást. Ez utóbbi cölöpsorok a házak két hosszanti oldalán végigfutó sövényfonatos falszerkezet nyomai lehetnek (a gödrökből előkerült sövénylenyomatos paticstöredékek is erre utalnak). Az épületek többségénél azok két oldalán egy-egy hosszanti árok figyelhető meg. Balatonszárszón bizonyosan nem „anyagnyerő" céllal ásták ki ezeket, hiszen a szűzföld, melybe mélyednek, löszös illetve homokos, így a házfalakhoz felhasznált agyagot máshol kellett kibányásznia az egykori lakosságnak. E házak melletti árkok megléte az építkezési hagyományokkal is magyarázható, másrészt kiválóan alkalmasak voltak a nyeregtetőkről lecsorgó esővíz elvezetésére. A házak közvetlen környezetében, így az árkokban is számos hulladékgödör található. Az épületek kivétel nélkül ÉÉNy-DDK-i tájolásúak, ez elsősorban az uralkodó széliránnyal van összefüggésben, tapasztalataink szerint az esőt hozó szelek szinte mindig ÉNy-i irányból érik a települést. Az ásatási terület legdélebbi részén egy nagy kiterjedésű neolit erődítés nyomaira bukkantunk. A megfigyelt árok átlagosan 2 méter széles, mélysége 60 és 120 cm között váltakozik. Megtaláltuk az erődítés három bejáratát, és feltártuk a bejáratoknál található sajátos, öt oszlophelyből álló szerkezeti konstrukciókat. A bejáratok között, kb. két méteres távolságokban, rendre 3-3 oszlophelyet találtunk, az árok középvonalában egy függőleges helyzetűt, melyet az árok szélei felől egy-egy további ferde helyzetű oszlop támasztott meg. Az oszlophelyek az árok aljába mélyedtek, de az árok betöltésében is ki lehetett bontani ezeket, vagyis a kiásott árokba az oszlopszerkezetes védőfal felállítása után, annak építése idején visszadöngölték a földet. A feltárt árokszakaszok talán egy nagyméretű körárok legészakibb részét képezik, melynek jó analógiája ismert Becsehelyről,

17 és Magyarország határain túl előfordul a zselizi kultúra településein is.

18 A neolit település házai között elszórtan, általában a hulladékgödrök legfelső rétegében 16 neolit temetkezést tártunk fel. A gödrök betöltését ledöngölték és az így kialakított szintre fektették a halottat, ritkábban körte formájú vagy ovális sekély sírgödröt ástak, de ezeket