Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Bálint Csanád: Bizánc és a 6-7. századi kisszíjjas övek

BIZÁNC ÉS A 6-7. SZÁZADI KISSZÍJAS ÖVEK 63 elsősorban Grabar (1968) I, 265-290, 663-668; idem (1971); Р. О. Harper: Sources of Certain Female Representations in Sasanian Art. ibidem 503-515. 48 P. O. Harper: Evidence for the Existence of State Controls in the Production of Sasanian Silver Vessels, in: Ecclesiastical Silver Plate in Sixth-Century Byzantium. Hg. S. A. Boyd - M. Mundell Mango. Dumbarton Oaks Research Library and Collection (Washington, D.C. 1993.) 149. 49 Bálint (1978) 201, Fig. 14: 6-8. 50 N. Garsoïan: Byzantium and Sasanians. in: Cambridge History of Iran, 4. From the Arab Invasion to the Saljuqs. Hg. E. Yarshater. Cambridge 1983, 569-570. 51 Bálint (1992) 421-422; В. Utas: Byzantium seen from Sasanian Iran, in: Aspects 23-24; a szászánida művészetet ért nyugati hatásokról Id. még M. Bussagli: The „Frontal" Representation of the Divine Chariot. Similarities between the Figurative Arts in the East and West. East and West 6 (1955) 9-25; D. G. Shepherd: Iran between East and West, in: East and West in Art. Hg. T. Bowie. Bloomington - London 1966, 84-105. 52 M. Bussagli: Central Asian Painting. London Basingstoke 1978, 19-29. 53 M. Gautier - van Berchem: The Mosaics of the Dome of the Rock in Jerusalem and of the Great Mosque in Damascus, in: К. A. С Creswell: Early Muslim Architecture. Umayyads A.D. 622-750. I. 1. Oxford 1969, 211-372; irodalmát Id. Hellenkemper Salies (1987). 54 Ja. I. Smirnov: Vostoĉnoe serebro. Atlas drevnej serebrjanoj i zolotoj posudy vostoĉnago proischozdenija, najdennoj preimuŝĉestvenno v predelach Rossijskoj imperii. St. Petersburg 1909, Taf. XXXVII; Sasanian Silver. Late Antique and Early Mediaeval Arts of Luxury From Iran. The University of Michigan Museum of Art 1967, 102103, No. 15. 55 Részletes elemzését Id. P. О. Harper: Silver Vessels of the Sasanian Period. I. Royal Imagery. New York 1981, 117119. 56 Marschak (1986) Fig. 195; 437, No. 195 V P. Darkeviĉ: Chudozestvennyj metall Vostoka VIII-XIII. vv. Moskva 1976, 23:7-8. sz; Trever - Lukonin 111, No. 15, Abb. 29. keltezi a legkorábbra: 7. sz.; Splendeur 212-213, No. 66: 7. sz. 2. fele - 8. sz. eleje. 57 Id. 54. j. 58 J. P. C. Kent - K. S. Painter: Wealth of the Roman World AD 300-700. London 1977, 150, No. 316; Marschak (1986) No. 193. 59 J. Kroger: Sasanidischer Stuckdekor. Baghdader Forschungen 5 (Mainz 1982), 164-166. - Ez a lelet sajnos elkerülte a figyelmem a szászánida öveket elemző munkám írásakor, vö. Bálint (1992). 60 Mavrodinov (1943) 195-199. 61 Mavrodinov (1943) 195. 62 Ha N. Mavrodinov kellően tájékozott lett volna a steppe régészeti kutatásában és ha legalább azt a sorozatot ismerte volna, melyben a most említendő mű megjelenése után 7 évvel az ő könyvét adták ki, akkor éppenséggel hivatkozhatott volna arra a gondolatra, hogy a veretes öveket vagy a karavánok jutatták el Dél-Oroszországból Kínába, vagy eredetileg is Ázsiából származtak, netán pedig az avarok hozták volna el Európába. Csakhogy akkor az ugyanott olvasható figyelmeztetést is megszívlelhette volna: ma még nem rendelkezünk elég hiteles leletanyaggal Belsőázsiából (sic! B.Cs.) s amit ismerünk, annak időrendi helyzete és összefüggései sem mindig világosak. Még a belsőázsiai őshaza fekvését sem ismerjük." Id. Marosi A. - Fettich N.: Dunapentelei avar sírleletek. ArchHung 18 (1935) 91. N. Mavrodinov munkájával és szemléletével részletesen foglalkozom a nagyszentmiklósi kincsről készülő munkámban. 63 D. Schlumberger: Le palais ghaznévide de Lashkari bazar. Syria 29 (1952) PI. XXI: 2, 3; XXII: 1; idem: Lashkari bazar. Une résidence royale ghaznévide et ghoride. 1A. L'architecture. Mémoires de la Délégation Archéologique Française en Afghanistan 18 (Paris 1978) PI. 121: b; 122: b; 123; 124: b, balra; Ch. Wilkinson: Nishapur. Some Early Islamic Buildings and Their Decoration. New York 1986, 205-214. Az utóbbi keltezésével a közzétevő nem tudott megbirkózni, az általa áttekintett analógiák közül a Ch. Wilkinson által is kiemelten hivatkozott arany medaillonnak van jelentősége, mely a 10. sz. 2. feléből származik, vö. N. Bahrami: A Gold Medal in the Freer Gallery of Art. in: Archaeologica Orientalia in memóriám Ernst Herzfeld. Hg. G. О Miles. New York 1952, 5-20. 64 Sun (1986) 313, Fig. 2-4. Kardos Tatjánának mondok hálás köszönetet a cím átírásáért. 65 Mavrodinov {1943) 199. 66 B. Laufer: Jade. A Study in Chinese Archaeology & Religion. New York 1974

2 286-293. 67 Chou Hsi-pao: Chung-kuo ku-tai fu-shih shih. Peiping 1984. 68 ibidem 274, Fig. 1,2, 5. 69 Ld. pi. Watt (1990) 55, Fig. 66; 59, Fig. 75. 70 Sun (1986) 306; Watt (1990) 55, Fig. 67-70; J. Rawson E. Bunker: Ancient Chinese and Ordos Bronzes. Hong Kong 1990, No. 143; A. T. Kessler: Empires beyond the Great Wall. The Heritage of Genghis Khan. (Los Angeles 1993)75-79. 71 Erre a - különben irreális - lehetőségre már korábban fölhívtam a figyelmet, vö. Bálint (1992) 413-414, 477. j. 72 B. Gyllensvärd: T'ang Gold and Silver. Stockholm 1957, 50-51, Fig. 16; Sun (1986) 309. 73 Az avarok, a honfoglaló magyarok és a protobolgárok régészeti kutatásában csak az eurázsiai steppéről és Ázsiából származó leleteket, ábrázolásokat és az azokkal foglalkozó szakirodalmat követik figyelemmel s a Bizáncból, Itáliából, a meroving és karoling birodalomból származókat nem, Id. Cs. Bálint: Über die „Orientpräferenz" in der archäologischen Forschung der Awaren, Protobulgaren und landnehmenden Ungarn, in: Zwischen Ost und West. Hg.: J. Henning. Frankfurt/Main 2000 (sajtó alatt) 74 A. Häusler: Über Archäologie und Ursprung der Indogermanen. in: Whither Archaeology? Papers in Honour of Evzen Neustupny. Hg.: M. Kuna - N. Venclová. Praha 1995, 214. 75 A Kissufim-i mozaiknak a kora középkori steppei és avar régészet számára kiemelkedő jelentőségére először az akadémiai doktori értekezésem téziseiben utaltam: Kontakte zwischen Iran, Byzanz und der Steppe, (kézirat) Budapest 1991, 11-12; majd bővebben írtam róla: Bálint (1995)203-215, Fig. 61-63. 76 M. Avi-Yonah: Une école de mosaïque à Gaza au sixième siècle, in: Art in Ancient Palestine. Jerusalem 1981, 389395; az Izraelben feltárt mozaikok összefoglalását Encyclopedia of Archaeological Excavations in the К Land. Ml. Hg. M. Avi-Yonah. London 1975, 1976; Ovadiah (1984) 77 E körülménynek a zsidó művészet - nyilvánvalóan később kialakult - ábrázolási dogmái miatt van vallástörténetileg különösen nagy hordereje, hiszen már a 245-256-ban készült Dura Europos-i zsinagóga falfestményeitől (vö. J. Gutmann: Dura-Europos: Die Synagoge. Reallexikon zur byzantinischen Kunst. I. [Stuttgart 1966] 1230-1240.) kezdve emberalakok, bibliai jelenetek sorát láthatjuk a palesztinai kora középkori zsinagógák padlómozaikjain és falfestményein.