Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Bálint Csanád: Bizánc és a 6-7. századi kisszíjjas övek

64 BÁLINT CSANÁD 78 A. Cutler: Uses of Luxury: on the Functions of Consumtion and Symbolic Capital in Byzantine Culture, in: Byzance et les images. Hg. A. Guillou - J. Durand. Conférences et colloques du Louvre. La documentation française. Paris 1994.295. 79 A. Jacoby: Das geographische Mosaik von Madaba. Die älteste Karte des heiligen Landes. Studien über christliche Denkmäler 3 (Leipzig 1905); M. Avi-Yonah: The Madaba Mosaic Map. Jerusalem 1954; H. Donner: The Mosaic Map of Madaba. An Introductory Guide. Palestina Antiqua 7 (Kampen 1992) 80 Cohen (1993); idem: Bnia ve recafot psifas bizantiot liad Kissufim. Qadmoniot 12 (1979) 19-24 (E cikket Tuvia Ben Jair [Haifa] baráti fordítása révén ismerem, fogadja érte köszönetem!); idem: The Marvelous Mosaics of Kissufim. Biblical Archaeology Review 6 (1980) 16-23; Treasures of the Holy Land. Ancient Arts from the Israel Museum. Hg. J. P. O'Neill. The Metropolitan Museum of Art, New York, 1986, 244-245, Fig. 109-110; Ovadiah - Mucznik (1983); M. Ben Dov - Y Rappel: Mosaics of the Holy Land. New York 1987, 113. 81 Y. E. Meimaris: Chronological Systems in Roman­Byzantine Palestine and Arabia. Athens 1992, 132-133. 82 Legjobb fényképe Id.: (szerző és szerkesztő nélkül) Highlights of Archaeology. The Israel Museum, Jerusalem. 1984, 111: alul. 83 Roussin (1989) 43, 44, 257, 258, 263, 292, 293; Ovadiah -Mucznik(1983) 277. 84 J. Douncel-Voûte: Les pavements des églises byzantines de Syrie et du Liban. Décor, archéologie et liturgie. Publications d'Histoire de l'art et d'Archéologie de l'Université Catholique de Louvain 69 (1988) 480, 31. j. 85 L. Robert: Les gladiateurs dans l'Orient grec. BibliothŐque de l'École des Hautes Études 278 (Paris 1940), különösen 331, 6. j., ahol annak szükségességéről ír, hogy érdemes lenne tanulmányozni: mi volt a gladiátorok öltözetének folytatása a kelet-római birodalomban? 86 A meghatározásért Éry Kingának tartozom köszönettel. 87 Somogyi R: Lábbeli veretek a Délorosz-sztyeppről. MFMÉ 1984/85-2, 105-123. 88 Bálint (1992); uő (1995) 92-97. A veretes lábbeli világmé­retű elterjedésének szemléltetésére íme további két, föld­rajzi és kulturális tekintetben „szélsőséges" adat: Núbiából Id. S. Jakobielski: Polish Excavations at Old Dongola in 1976 and 1978. in: Nubian Studies. Proceedings of the Symposium for Nubian Studies (Cambridge 1978). Hg. M. Plumley. Warminster 1982, 124, Fig. 8; Kelet-Turkesztán­ból Id. G. Gropp: Archäologische Funde aus Khotan Chinesisch-Ostturkestan. Die Trinker-Sammlung im Übersee-Museum, Bremen. Bremen 1974. 109, Fig. 41a­d; 106-108; s természetesen nem feledkezhetünk meg ar­ról sem, hogy a veretes lábbeli használata mily nagy mér­tékben volt elterjedt a meroving kultúrában. 89 Gai Sollii Apollinaris Sidonii Epistvlae et Carmina. Monumenta Germaniae Historica Avctorvm Antiq­vissimorvm VIII, Berlin 1887) 71. Aforrás hivatalos francia kiadásában az övet „szögekkel díszített rénszarvasbőrből" (ceinturons de peau de renne ornés de clous) készültnek fordították, Id. Sidoine Apollinaire II. Lettres (Livres l-V), par A. Loyen. Paris 1970, 156; egy másik francia fordítás szerint ugyanez az öv „kidudorodásokkal díszített prém­ből" (ceintures de fourrure ornées de bossettes) való, Id. L.-Ch. Feffer - P. Périn: Les Francs. II. A l'origine de la France. Paris 1987, 94. 90 Trilling (1989) Fig. 36, 37. 91 Alföldi (1935) 67; Kaniŝka 2. századi szobrán: D. Nicolle: Early Medieval Islamic Arms and Armour. Gladius (Tomo Especial) 1976, 10, Fig. 1: balra (ugyanott veretes lábbeli is!); 233-260 között elrejtett római kincsben egy fejvédőlemezen ábrázolt Mars oldalán: J. Keim - H. Klumbach: Der römische Schatzfund von Straubing. Mün­chen 1959, Taf. 27; J. Werner. Spätrömische Schwertortbänder vom Typ Gundremmingen. BVbl 31 (1966) 137, 13. j.; a velencei Szt. Márk székesegyház tetracha-szoborcsoportján ill. ugyanezen szobornak Istanbulban maradt darabján, mely Diocletianus loviust és Galeriust, valamint Maximinianus Herculiust és Constantius Chlorust ábrázolja és amely 293-295 körül Alexandriában készült: Effenberger- Severin (1992) 22, Fig. 13a-b; N. Firatli: La sculpture byzantine figurée au Musée Archéologique d'Istanbul. Bibliothèque de l'Institut Français d'Études Anatoliennes d'Istanbul 30 (1990) 4-5, Pl. 1:2; egy tetrarchia kori szobortöredéken Moesia Inerior­ból: M. Tomoviĉ: О jednoj gornjomezijskoj skulpturskoj predstavi tetrajhiskog cara (?). in: Izdarje Dragoslav Srejovic. red.: M. Lazió. Univerzitet u Beogradu - Centar za Arheoloŝko Istrazivanja 17 (Beograd 1997) 425, Fig. 3: egy, szintén a tetrarchia korából való stele-töredéken: M. V. Brugnoli: Doni ai musei dello stato (1945-1954). Museo Nazionale Romano. Bolletino d'Arte 39, 1954, 278-279, Fig. 3; a Darabgird-i reliefen, ahol az I. Shapur által legyő­zött Valerianus visel ilyet: ß. J. Overlaet: Swords of the Sasanians, Notes on Scabbard Tips, in: Archaeologica Iranica et Orientalis. Miscellanea in honorem Louis Vanden Berghe. II. ed.: L. de Meyer- E. Haerinck. Gent 1989, 751, Fig. 1: c; egy 4. sz. végi 5. sz-i ezüst tálon, mely Achillest és Briseist ábrázolja: Byzance 105; Weitzmann (1979) 221, No. 197; Probus Amicius consul 406-ban készült, Honorius-t ábrázoló diptichonján: ibidem 5, No. 4. Összefoglalóan: M. Kazanski: A propos des armes et des éléments de harnachement „orienteaux" en Occident à l'époque des Grandes Migrations (IV e - V e s.). Journal of Roman Archaeology 4 (1991) 123-139. -Érde­kesség kedvéért érdemes itt megemlíteni, hogy az un. langobárd királyi kincs hamisítói is korban és kulturálisan egyaránt odaillőnek érezték a sasfejes kardmarkolatokat: D. Kidd: The 'Lombard Treasure' 1930-1990. Jewellery Studies 4, 1990,67, Fig. 16, 17. 92 A. Ovadiah: Mosaic Pavements Discovered in the Las Decade in Israel (1970-1980). in: III. Colloquio Internazionale sul Mosaico Antico. Ravenna 1980. ed.: R. Fariola Campanati. Ravenna 1983, 314: „The artist of Kissufim - Alexander... held a free, even daring compositional view and had a tendency to go beyond the bounds of th artistic conventions of the period and region in which he worked." 93 M. Mundell Mango - С Mango - A. Care - E. and M. Hughes: A 6th-century Mediterranean Bucket from Bromeswell Parish, Suffolk. Antiquity 63 (1989) 300-301, Fig. 4a-b; M. Piccirillo: I mosaici di Giordania. Roma 1986, 95, Tav. V és 187, Cat. 21; Fitzgerald (1939) Tab. XVI, bal felső. 94 A Güttingen-i temető 38. sírjában talált bronz füles tálka 600 körül készült, vö. G. Fingeriin: Die alemannischen Gräberfelder von Güttingen und Merdingen in Südbaden. GDV Serie A XII (Berlin 1971) Taf. 22; J. Hubert - J. Porcher - W. F. Volbach: Europe of the Invasions, New York 1969, 212, Fig. 219; 359, No. 219. A hasonló Karthago-Byrsa-i ábrázolást Id. jelen cikk 5. kép 3. 95 Burg (Svájc), 4. századi: Gallien in der Spätantike. Von Kaiser Constantin zu Frankenkönig Childerich. (kiállítási katalógus) Mainz 1980, 221-223, No. 361; egyiptomi 4/5. sz-i textiltöredéken: Effenberger- Severin (1992) 162, No. 78; Carthago, 5. század végi - 6. század eleji: Parrish (1984) 128-130, No. 16; Tab. 25; Jordánia, 6. századi: M. Piccirillo: Archaeological Excavations at "Ayoun Mousa -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom