Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Bálint Csanád: Bizánc és a 6-7. századi kisszíjjas övek

62 BÁLINT CSANÁD 13 A már korábban is meglévő felfogás megszilárdulásához nyilván a tekintélyével is nagyban hozzájárult R. Ghirshman, akinek a veretes övek eredetével kapcsolatos felfogását másutt már kritizáltam: Bálint (1992) 314-317; uő: (1995) 19-25. Módszerét és ismereteit bírálja Dobzanskij (1990) 36 is. 14 Ilyen eddig csak az ún. martinovkai típusú veretes övek esetében készült: Bálint (1995) 153-173; tájékozódásképpen Id. még Werner (1974) 15 Mavrodinov (1943) 184-200; e „párhuzamra" Werner (1974) Tab. 11:1 is fontosnak tartotta utalni. 16 Vö. különösen László (1955) 177, 181-185, 226, 263. 17 Ugyanez a gondolat Taq-i Bostan kapcsán a szászánida övekkel kapcsolatban: Gropp (1970) 279. - A Taq-i Bostan-i reliefen ábrázolt övek viselői között szemmelláthatóan voltak rangbéli különbségek, tendenciájában a kisszíjaik kisebb vagy nagyobb száma ezt tükrözhette (a királyénak 10-12, kísérőinek és szolgáinak 3-6 db). Mint arra másutt azonban már fölhívtam a figyelmet, nyilvánvaló naivitás (lenne) a darabszámokat automatikusan, az újkorban kialakult katonai rangjelzésekkel azonos módon értelmezni, vö. Bálint (1992) 372-373; idem (1995) 123. 18 V. I. Raspopova: Pojasnyj nabor Sogda Vll-Vlll vv. SA 1965/4, 78-91 19 Ma már le lehet írni, hogy ennek megvoltak az aktuálpolitikai indítékai is, amint azt is, hogy a Szovjetunió elzárkózása következtében a kutatók nem jutottak hozzá a nyugat-európai publikációk legnagyobb részéhez. 20 Christlein (1979) 66 21 Leitz (1995) 75. - Más a helyzet a délnémet régészetben, ahol részletelemzések után kezd világossá válni: a koraavar kori tárgyakkal való formai hasonlóságok mellett a lándzsák, nyílhegyek és kengyelek tekintetében ugyanannyi eltérés is megfigyelhető, amire az Itáliából való átvétel feltételezése ad magyarázatot. Ez utóbbi kérdéskörrel - szíves szóbeli közlése szerint - U. von Freeden foglalkozik. 22 E. H. Peck: The Representation of Costumes in the Reliefs of Taq-i-Bustan. Artibus Asiae 31 (1969) 101-124; Gropp (1970); Werner (1974); Bálint (1978); Ghirshman (1979) 23 Mavrodinov (1943) 214; вола (1962) 52. 24 S. Georgieva: К voprosu о t.n. „prabolgarskoj chudozestvennoj promyslennosti" Slavia Antiqua 10 (1963) 331-365. 25 Röviden: Bálint (1992) 413; idem (1995) 14-15, 198-199. 26 A kutatás által a türk leletanyag legrégibb csoportjába sorolt szamarkandi sírban talált öv veretek és kisszíjak nélküli volt, vö. V. I. Sprisevŝkij: Pogrebenie s konem serediny I tysjaceletija n.ê. obnaruzennoe okoló observatorii Ulugbeka. Trudy Muzeja Istorii Narodov Uzbekistana 1 (1951) 33-42. A Taŝ tübe-i (Tien-san) veretes, kisszíjas öv a 7. sz. legelejénél régebbre nemigen keltezhető, vö. A. K. Kibirov: Rabota T'jan-san'skogo archeologiĉeskogo otrjada. Kratkie Soobŝĉenija Instituta Étnografii 26 (1957) 87, Fig. 4. A Kudyrge-i (Altáj), pénzzel keltezhetően legrégibb belső-ázsiai veretes, kisszíjas öv a 8. sz. 2. harmadánál nem lehet korábbi, vö. R. Kenk: Frühmittelalterliche Gräber aus West-Tuva. Materialien zur Allgemeinen und Vergleichenden Archäologie 4 (München 1982) 70, Fig. 18:39. 27 M. K. Kadyrbaev: Pamjatniki rannich koĉevnikov Central'nogo Kazachstana. Trudy Instituta Istorii, Archeologii i Étnografii 7 (Alma-ata 1959) 184; 197. Fig. 25; B; A. G. Maksimova - M. S. Merŝĉiev - B. I. Vajnberg - L. M. Levina: Drevnosti Cardary. Alma-ata 1968, 71-79; Bona (1991) 14, Fig. 3; 235; F. H. Arslanova: Kurgany „s usami" vostoĉnogo Kazachstana. in: Drevnosti Kazachstana. Hg.: A. K. Akiŝev. Alma-ata 1975; Bona (1991) 16, Fig. 4; 235. 28 Id. 22. j. 29 Bona (1991) 30 vö. Bálint (1992) további irodalommal 31 Martin (1990) 73-75. 32 Trever - Lukonin 112, No. 17; Taf. 34-35; Splendeur 196197, No. 54. 33 E kérdés egy önálló, monografikus feldolgozást igényelne. 34 Vö. С J. Simpson: Belt-Buckles and Strap-Ends of the Later Roman Empire: A Preliminary Survey of Several New Groups. Britannia 7 (1976) 201-202, H.-W. Böhme: Tombes germaniques des IV

e et V

e siècles en Gaule du Nord. Chronologie - distribution - interprétation, in: Problèmes de chronologie relative et absolue concernant les cimetières mérovingiens d'entre Loire et Rhin. Hg.: M. Fleury - P. Périn. Bibliothèque de l'École des Hautes Études. IV

e Section. 326 (Paris 1978) 28, Fig. 6: 25-35; M. Sommer: Die Gürtel und Gürtelbeschläge des 4. und 5. Jahrhunderts im römischen Reich. Bonner Hefte zur Vorgeschichte 22 (1984) Taf. 19: 1-4; 34:2; 37:9; L. Barkóczi: Beiträge zur Geschichte der Provinz Valeria im IV-VI. Jh. Specimina Nova Universitatis Quinqueecclesiensis 1994, 57-104; Uenze (1996) Abb. 14:3,6. 35 pl. Uenze (1996) 167, Abb. 14: 3, 6, 7 36 A Dailaman-i és az észak-szíriai leletekről Id. Bélint (1992) 317-321, 324-325, további irodalommal 37 Kutatástörténetét Id. Taq-i Bostan IV 11-18. 38 U. K. Kőhalmi: La périodisation de l'histoire des armements des Nomades des steppes. Études Mongoles 5 (1974), 150; Bálint (1978) 189, n. 47. 39 Lehetségesnek tartom, ennek az lenne az oka, hogy Taqi Bustan annak idején valamilyen okból nem épült bele az avar és a steppei régészeti kutatás több évtizeden át meghatározó alakjának, László Gyulának munkásságába. Közvetve megerősíti ezt, hogy a magyar kutatástól független N. Mavrodinov használta ill. használni akarta a szóban forgó reliefet, csak éppen az általa ismert publikációk alapján nem tudta eldönteni, hogy viseltek-e övet a Taq-i Bostan-ban ábrázolt férfiak vö. Mavrodinov (1943) 194. Az pedig a tudománynak végzetes széttagoltságát mutatja, hogy Taq-i Bostan öveinek első elemzése megmaradt a szászánida Irán kutatási keretein belül, s nem figyeltek föl rá a steppei régészet művelői (vö. E. Herzfeld: Geschichte der Stadt Samarra. Ausgrabungen von Samarra. VI. in: Forschungen zur islamischen Kunst II, Hamburg 1948, 233.). E hiányosság csak G. Gropp cikke (vö. Gropp 1970) után szűnt meg, mely munkát végre Bizánc és a steppe kutatói is jól ismerik. 40 vö. Werner (1974); Bálint (1978) 189, 47. j. 41 Sh. Fukai: Conclusion, in: Taq-i Bustan IV 161-162. 42 ibidem 43 Sá//'nf(1991); idem (1995) 44 Lavin 201-202; M. С. Mackintosh: Taq-i Bustan and Byzantine Art. A Case for Early Byzantine Influence on the Reliefs of Taq-i Bustan. Iranica Antiqua 13 (1978) 166177. 45 Taq-i Bustan IV 48-49; M. Aoyagi: Flying Victory - its Prototype and Diffusion, uott, Appendix II, 167-177. 46 P. P. Soucek: Farhad and Taq-i Bustan: The Growth of a Legend, in: Studies in Art and Literature of the Near East. Hg. P. J. Chelkowski. New York 1974, 40. 47 E munka a kezdeteknél tart, Id. R. Ettinghausen: From Byzantium to Sasanian Iran and the Islamic World. Three Modes of Artistic Influence. The L. A. Mayer Memorial Studies in Islamic Art and Archeology 3 (Leiden 1972). Ennél sokkal többet írtak a Bizáncot ért iráni hatásokról, Id.