Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)
Király István Szabolcs: Autsztria szerepe a magyar mezőgazdaság gépesítésében (1848-1914)
532 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS 3. ábra: Önjáró gőzgép (1865) A jelentősebb hazai gőzgépgyártás (lokomobil) az 1880-as évek közepétől indult meg /Első Prágai Gépgyári Rt(Ruston és Co)/, legnagyobb sikerrel a bécsi Hofherr és Schrantz szerepelt. 1894-ig már az 1000. gőzlokomobilt gyártotta, a század végén évi 2000 dbot, amelyékből a 3-12 névleges Le-ős teljesítményűek kerültek a mezőgazdaságba. Később még Umrath és Co. Prágában, E. Kokora Prerauban, F. Wichterle Prossnitzben és az utóbbi időben Epple és Buxbaum Welsben, K. Drossier Neutitscheinben és F. Kovarík Prossnitzban gyártott lokomobilokat. Közülük Kokora, Wichterle és Kovarík álló elrendezésű kazánokkal készítették a lokomobilokat, amelynek előnye a kisebb helyszükséglet volt. (Ennek ellenére a fekvő elrendezés lett az általános.) Az osztrák belügyminisztérium 1896. évi hivatalos jelentésében Ausztriában ekkor 3620 db különböző teljesítményű gőzgép szerepelt. (Magyarországon 1895ben 9365 db gőzgépet számoltak össze.) A mai gőzgépek (1898) előnye a korábbi évtizedekben gyártottakhoz képest számottevő. Ez a vas- és acélgyártás, a gépgyártás technológia korszerűsítésének köszönhető és jelentős szerkezeti, működési, takarékossági változtatások történtek. A járókereket és a nyomtávot célszerűen méretezték, a tengelytávot a szükséges mértékben állítani lehetett, a kerékféket növelték, a szállíthatóságot biztosabbá tették. A kazánt magasabb gőznyomásra méretezték, a tüzelőteret a leggyakoribb tüzelőanyagra állították. Umrath és Co. (Prága), R. Wolf (Magdeburg) példáján megkönnyítette a kazánbelső tisztítását azáltal, hogy a gőzcsövek kihúzhatók. Clayton és Shuttleworth a kazán hatásfokát úgy javította, hogy előmelegítve juttatta a kazánba a vizet, ezzel a kazánkőképződést is csökkentette. Megbízhatóbb szikrafogót konstruáltak, a tűzszekrény köpenyén biztonsági dugót szereltek a megbízhatatlan karbantartások miatti eseteleges balesetek megelőzésére. Számos módosítás született a hatásfok javításáért, a fajlagos tüzelőanyag fogyasztás csökkentésére. M. Eyth szerint a fogyasztás 1847-től a századfordulóig 1 /51 /7-ére csökkent. (14 kg-ról 2-3 kg-ra Leó-ként!) Az 1870-es években felmerült az igény önjáró gőzgépek mezőgazdaságbeli alkalmazására, amely később a tescheni gyárban meg is valósult. Ez a gép úgy közúti szállításra, mint cséplőgépek meghajtására megfelelő volt. A bécsi Hofherr és Schrantz is megkezdte közúti gőzgépeinek gyártását. Ugyanakkor a takarmány előkészítés gépeinek meghajtására stabil gőzgépeket is gyártottak. Az eredetileg iparból jött gőzgépet a mezőgazdasági alkalmazás során korszerűsítették amelyben a legszembetűnőbb a kazán és a gőzgép szerkezeti egyesítése volt -, s így ezt az iparban is alkalmazták. Egyéb hőmotorok Annak ellenére, hogy a gőzgép az emberi munka minden területén gazdasági sikereket mutatott fel, már régóta törekedtek azt gazdaságosabb motorral pótolni. Különösen a kisipar és a mezőgazdaság igényelte a
