Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Király István Szabolcs: Autsztria szerepe a magyar mezőgazdaság gépesítésében (1848-1914)

528 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS Gépek, eszközök megnevezése, birtok nagyság 2,9 ha-ig 2,9-57,6 ha-ig 57,6 ha-ig 57,6 ha felett Megjegyzés (összes) összes gazdaság száma/db 1279718 1085129 19867 3768 2388482 % 53,57 45,44 0,83 0,16 100 összes gazdaság területe/ha 1241456 9871512 3262551 6855633 21231152 % 5,85 46,50 15,36 32,29 100 Tisztító és osztályozógép 25136 239304 23645 14474 302559 Cséplőgép (járgányos+gőz) 3054 43594 5117 3969 55734 Vetőgép 544 18769 12480 12375 44168 Kaszálógép (aratógép is) 197 784 1357 2626 4964 Lokomobil 513 2315 2910 3627 9365 Gőzeke 4 21 18 116 159 Belsőégésű motor 12 60 14 14 100 Vízmotor 32 105 37 47 221 Villamosmotor 8 20 10 5 43 Szélmotor 43 275 31 29 378 Járgány 2512 36671 4176 3193 46552 Forrás: Magyar Statisztikai Közlemények XXIV. kötet, Bp., 1900. 5. számú táblázat: Különböző nagyságú gazdaságok száma és területe, gépek és eszközök nagysága a szántóföldhöz viszonyítva (db; ha) Magyarország, 1895 A gazdaságok és a gépek számából megközelítő ezek az összefüggések a cséplőgép esetében pontossággal példákat adhatunk a két ország gépesí- (járgányos+gőz) 8,7, illetve 42,8; vetőgépnél: 31, illetve tettségének helyzetéről a századfordulón. Tisztító és 54; kaszálógépeknél pedig 217 üzemenként található osztályozó gépet Ausztriában 7,6 gazdaságonként, Ausztriában és 481 üzemenként Magyarországon. Magyarországon 7,8 gazdaságonként találunk. UgyanMűvelet 1871 1895 1935 Szántás: fogatos 100 99,2 69,8 gőzgép 0,8 7,22 motorikus 23,7 Vetés: kézi 91,75 51,46 fogatos 8,25 48,54 100 motorikus Aratás: kézi 97,0 94,0 84,0 fogatos 3,0 6,0 16,0 motorikus Cséplés: kézi (nyomtatás) 64,0 24,33 7,14 fogatos (járgány) 18,0 47,12 1,86 motorikus (gőz, motoros) 18,0 28,55 91,0 Forrás: KSH és Sporzon adatai alapján saját összeállítás 6. számú táblázat: Kézi, fogatos és gépi munkák aránya 1871-1935 között a kalászosgabona-termesztésben Magyarországon (%)