Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)
Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között (1919-1939)
ÍRÁSTUDÓK SOMOGYBAN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 481 (1919-1939) kortársaknak kérdőívet küldött - egyebek közt származásukat, iskolázottságukat, irodalmi, művészeti tevékenységüket, közéleti szereplésüket tudakolván -, hogy aztán ezekből elkészíthesse a szócikkeket. Munkáját megkönnyítette, hogy természetszerűleg rendelkezésére állott a Berzsenyi Társaság taglistája. Magukat a tagtársakat is arra buzdította, hogy további, arra érdemes személyeket ajánljanak. Nagyszabású vállalkozását a sajtó nyilvánossága segítette. 143 Az életrajzgyűjtemény létrehozásában elnökként a társaság erkölcsi súlyát is felhasználta Hortobágyi. Nyomot hagyni magunk után - ez minden ember vágya. Átélni a „halhatatlanság" mámorát - ha nem is a horatiusi „non omnis rnoriar" magaslataiban, hanem csupán egy szócikk erejéig - afféle morális elégtételnek tetszett ez a meredek csúcsra ugyan nem jutott, ám nagyreményű és korántsem tehetségtelen vidéki írástudók számára. Hogyan írjunk életrajzot? avagy „Majd mi kiszínezzük" A kérdőívek címzettjei soha vissza nem térő alkalmat véltek felfedezni arra, hogy életrajzukat mintegy az örökkévalóságnak szólóan megírják. Közülük sokan a kérdőlapok megválaszolásához ihletettségtőí fűtött curriculum vitaet mellékeltek. Volt, aki szerénységből, vagy értetlenül rá is kérdezett: milyen önéletrajzot küldjön be, mit várnak tőle. 144 Az elnök megnyugtatta: életrajza legyen a részletekre is kiterjedő, majd mi kiszínezzük és a szükséghez képest vagy megnyújtjuk, vagy megrövidítjük. 145 Az egymástól függetlenül született autobiográfiákól az alábbi kiküldött kérdőív egységes szempontjai figyelembevételével készültek a lexikon szócikkei: 1. Teljes neve (előnévvel) 2. Születési hely, év, nap 3. Vallása, foglalkozása 4. Szüleinek neve és foglalkozása 5. Neje és gyermekei 6. Hol és milyen tanulmányokat (iskolákat) végzett ? 7. Járt-e külföldön, ha igen, milyen célból? 8. Hol, mikortól-meddig működött? 9. Irodalommal és művészettel mikor kezdett kísérletezni? 10. Mely lapokba és milyen irányú cikkeket írt? 11. Mely lapoknak, évkönyveknek, értesítőknek volt a szerkesztője? 12. Mely lapoknak, évkönyveknek, értesítőknek volt szerkesztője? 13. írt-e tankönyveket, milyeneket, hol és mikor jelentek meg? 14. Művészi alkotásaival mely tárlatokon vett részt? 15. Önálló könyvei (füzetei) mikor és hol jelentek meg? 16. Melyek írói álnevei 17. Szónoklatokat hol és milyen alkalmakkor tartott, egyéb kulturális tevékenység 18. A világháborúban való részvétele 19. Mely irodalmi társaság tagja? Kétéves anyaggyűjtés után, ezer személyről állította össze Hortobágyi Ágost a 244 oidalas életrajzi lexikont. Az adatokat elsősorban kaposvári kiadványokból gyűjtötte. Az életrajzgyûjtemény értéke az, hogy a kisebb jelentőségű írókról, művészekről is közöl adatokat. A kötet, mint szellemi vállalkozás, elismerést aratott. Nem így üzletileg a tizenkét pengőért árusított lexikon. A szerkesztő és kiadó Hortobágyi Ágostnak a vártnál ugyanis kisebb hasznot hozott. Dr. Kemenes Antal sümegi tanárhoz intézett levelében arról panaszkodott, hogy nyeresége „édes kevés volt rajta, mert még azoknak az élő művészeknek legnagyobb része sem vette meg azt, akik benne szerepelnek." 146 Hogy miért nem? Talán morális oka lehetett? Vagy Hortobágyi nem mondott igazat? Ma már nem tudjuk. A Somogyi Helikont napjainkban már csak a kutatók ismerik. Ennek szócikkei azonban még az ő számukra is csak lajstromszerűségek. A tömör mondatok, a lexikális adatok száraz tényei társadalomtörténeti, helytörténeti munkák hasznos forrása. A száraz adatok mögött gazdag életutak rejlenek. Ezek feltárása - különösen az 1928-ban még le nem zárult pályáké - javarészt már lehetetlen. A Somogyi Helikon sikerén (a megjelenés tényét értjük ez alatt) felbuzdulva több tagtárs is felvetette az ötletet, hogy a somogyi költők verseiből antológiát jelentessen meg a társaság. 147 Ez persze már az elnöknek is megfordult a fejében. Hiszen az előállítási költségeket az előfizetés és megrendelés útján biztosítani lehetne. A könyvben szereplők is megvennék néhány példányban, a város és a vármegye is elhelyezhetne néhány példányt, s ha a somogyi arisztokraták, földesurak, pénzemberek nagyobb összeggel segítenék az irodalmi vállalkozást, mely végeredményben Somogyország díszére válna, mindenki csak jól járna. - spekulálhatott. Nemess Ernő, a társaság titkára lett megbízva az antológia szerkesztésével. Megjelentetését még 1929 nyarára tervezték, sorozatként képzelték el. 148 Az első kötetben a Berzsenyi Társaság nevesebb költői, novellistái, regény- és drámaírói mutatkoztak volna be. Egy-egy íróra arcképével, rövid, színes életrajzával együtt öt oldalt szántak. 149 Az írók - irományaikkal sokat vesződve - küldték a költeményt, a drámaszemelvényt, a novellaszerű vázlatot. Sőt, volt aki szónoki beszédet, politikai értekezést is mellékelt. 150 Az antológia megjelentetéséhez kibocsátott gyűjtőívek zöme azonban üresen jött vissza, a megrendelők, előfizetők toborzása csekély eredménnyel járt. Az antológia kiadása kellő megértés és pártolás hiányában elodázódott s végül Hortobágyi Ágost összeállításában Somogyország lantosai címen, mintegy a Somogyi Helikon folyományaként 1931-ben jelent meg, mint a somogyi költők antológiája. Az olyan irredenta verseknél mint pl. Szózat a Népszövetséghez Nyers István tollából, avagy Kiss István Hiszem rendületlen!, avagy a magyarnótás verseknél (muskátlis falusi ablakok, csillagos ég, zöld zsalus ablakok), még csak alantasabb az antológiát záró két költemény, melyet Hortobágyi Ágost programadónak szánt.
