Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között (1919-1939)

482 VARGA ÉVA íme a vers: Hortobágyi Ágost: Magyar lantosokhoz Somogyország lantosai, Énekeljetek!... E kötetben csengjen-bongjon Nótarímetek! Lantoljatok ezeréves Ősi nyomokon Hogy viduljon dalotoktól Ez a csonka hon, Faji egység áldást hozó Angyala legyen Ujjaitok vezetője Minden hangszeren Sziveteknek Hőhulláma Melegítse át Lelketeket, hogy ne vonzza Nemzetközi vágy! Gyűlöljetek mindent-mindent, Ami nem magyar, Mert a jött-ment sok újító Elnyomni akar! Tiszteljétek őseitek Minden örökét, Mert a jelen irányzata Önző és sötét! Ha magyar vagy, maradj magyar S ne utánozz mást, Magyar mezben is ápolhatsz „Modern" haladást! Ne rombold le azt a lírát, Melyet ősapád Jellegzetes örökségül Kincsként hagyott Rád! Somogyország Lantosai Énekeljetek S igaz, magyar szívből csengjen Minden rímetek! Ahogy a jó magyar mondja: No comment! A társaság kezdetektől dédelgetett folyóiratterve 1930-31-ben valósult meg. Eredetileg egy kéthetente megjelenő szépirodalmi, tudományos és művészeti folyóiratot terveztek, mely az országban szétszórtan élő tagok „szellemi találkozóhelye" lett volna. Sokáig még a lapengedélyig sem jutottak el. Alacsony színvonalú lapocskák ajánlkoztak szócsőnek, hogy némi pénz ellenében leközölnék a társaság híreit, a tagok szépirodalmi cikkeit. Persze e lapok célja is az volt, hogy előfizetőkhöz jussanak. E kezdeményezéseket (Magyar Család, Magyar Nép) az elnök „megfelelő költségvetési fedezet hiányában" s a tagok véleményének ismeretében visszautasította. Végül egy rövid ideig létező, rendszertelenül megjelenő hivatalos értesítő jött létre. A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság Hivatalos Értesítője című „periodika" 1931 március 16-án jelent meg utoljára. A társaság a népművelés területén figyelemre méltó tevékenységet végzett. A képzőművészeti kiállítások rendezése mellett jelentősek voltak az évről évre megrendezett ismeretterjesztő, ún. liceális előadások, melyeket a Somogyvármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottsággal közösen rendeztek. Az előadó tagok elsősorban a kaposvári középiskolai tanárok sorából és a helyi orvosok közül kerültek ki. Mint minden megmozdulás, úgy ez is anyagi vállalkozás volt. Évente körülbelül húsz előadást terveztek. Az előadók honoráriuma alkalmanként 10 pengő volt.

151 A kezdeti érdeklődést hamarosan a helyi társadalom közönye váltotta fel. A késő ősztől kora tavaszig tartó tudományos ismeretterjesztő és szépirodalmi előadásokat minden pénteken este hatkor a Városháza dísztermében tartották. 20 fillér belépővel bárki meghallgathatta, a diákok és a tagok csak tízfilléres belépőt fizettek. Hogy minél nagyobb legyen az érdeklődés, meghívókat küldtek szét mindazon kaposvári társadalmi szervezetekhez, hivatalokhoz, intézményekhez, amelyek érdeklődésére számíthattak. így többek között a Kaposváron állomásozó véderők parancsnokságához, a levente- és cserkészcsapatok vezetőségéhez, a Vitézi Székhez, az alispáni hivatalhoz, a társadalmi és a sportegyesületekhez, valamint a helyi újságokhoz. A program összeállítása a tagoktól előzetesen beérkezett témák alapján történt. Igyekeztek közérdeklődésre alkalmas, de nem mindennapi témákat találni. Ennek ellenére 1929 januárjában Hortobágyi jelzi a Népművelési Bizottságnak, hogy a sorozatot kilenc előadás után beszünteti, mivel a társaság vagyona az állandó deficitet nem bírja el. Hiszen az előadásonként befolyó két pengő oly csekély, hogy még az adminisztratív kiadások fedezésére is alig elég.

152 A népművelési bizottság természetesen folyósította az előadói tiszteletdíjakat. Az előadók nagy része honoráriumát a Berzsenyi Társaság kulturális céljaira ajánlta fel.

153 1929 tavaszán az érdeklődés lanyhulásának okát a rádiózás terjedésének tulajdonították. Levonva a következtetést, szélesebb rétegek közönségül való megnyerését tűzték célul. A liceális előadások témáiból íme néhány: Irodalmi témák: Vajthó Jenő tanítóképző-intézeti tanár Szabó Dezsőről dr. Biczó Ferenc leánygimnáziumi tanár Gárdonyi Gézáról dr. Merényi Oszkár felsőkereskedelmi iskolai tanár Az újabb magyar irodalom ideáljai Egészségügy: dr. Csurgó Jenő kórházi főorvos: Fertőző betegségekről dr. Vély György A lakások hygiéniájáról dr. Vély Györgyné A gyermekbetegségekről és fertőzésekről Egyéb ismeretterjesztő: Kollárovits Jenő polgári fiúiskolái tanár A régi magyar tudósokról és feltalálókról Czanyó László: A villamosságról és a villamos áramok okozta balesetekről Gyertyánffy László: A rádióról