Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Knézy Judit: Németek és magyarok a Dráva mentén

412 KNÉZY JUDIT pénz, jövedelem nem egy kézbe került, mint a környező magyarság nagycsaládjainál, hanem megvalósították a résztvevő családtagok, kiscsaládok részesedését is a jövedelemből. Erről 1846-ban írt a Magyar Gazda hasábjain a szerkesztő.

32 Arra a kérdésre válaszol, hogy miért tudtak a szulókiak dohányt termelni és miért nem törekedtek erre a környező magyar falvak lakói. Elmondja, hogy a dohány munkaigényessége nem engedi meg a robot végzését. Kedvező jogi helyzetben voltak a szulókiak - írta -, akik szerződéses jobbágyokként megválthatták robotjukat, ezért maradt idejük a dohánymunkára. Dézsmamentes földeken dolgozhattak. A környezetükben élő magyarok örökös jobbágyok, nekik nem adatot meg a robot megváltásának lehetősége. Kilenced, tized fizetése mellett nem volt számukra kifizetődő a dohánytermelés. Tehát nem a németek szorgalma, s a magyarok lustasága itt a magyarázat. Viszont kiemelte, hogy milyen fontos a munkaszervezés és a résztvevők anyagi érdekeltségének megvalósulása Szülőkön. Szó szerint ezt állapította meg: "A német ifjú és lány hasznot húz apjától. Ha a férfiak megnősülnek, akkor is apjuknál maradnak és ők, feleségük is fizetést kapnak, hogy bér fejében dohányföldet tudjanak szerezni". így a főbb munkákat együtt végzik és mégis megvalósul a családtagok anyagi önállósága. Ezzel szemben a környék magyar nagycsaládjainál fél telek esetében is közösre keresnek, a napszám, fuvar, bérletek után járó pénz is közös kasszába megy. A csa6. ábra: Szobarészlet, szulóki, előtérben festett bölcsővel a barcsi Drávamúzeumban. Knézy Judit felv. MMgMA VILA. 206 975. 7. ábra: Szulóki kék alapúra festett, barokkos szélű, reneszánsz diszű ágyvég a Dráva múzeumból. Felv.: Knézy Judit MMgMA VILA. 206 974