Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Lelkes A. - Horváth Gy. 2000: Adatok a Kis-Balaton kisemlős faunájához, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására

362 LELKES ANDRÁS ÉS HORVÁTH GYŐZŐ ZsákmánySchmidt S (1961-1963) Lelkes S (1996-1998) G-érték taxonok П| Pi П| Pi T. europea 1 0.09 0 0.00 0.118 S. araneus 704 59.56 1051 46.76 1.547 S. minutus 94 7.98 204 9.08 0.070 Neomys spp. 73 6.20 58 2.58 4.277** С suaveolens 21 1.78 31 1.38 0.052 С leucodon 19 1.61 6 0.27 1.070 M. minutus 58 4.92 219 9.74 1.613 Apodemus spp. 17 1.44 122 5.43 2.461 A. agrárius 9 0.76 185 8.41 7.454* Mus spp. 26 2.21 7 0.31 1.608 C. glareolus 13 1.10 14 0.62 0.136 A. terrestris 3 0.26 7 0.31 0.006 M. arvalis 57 4.84 142 6.32 1.196 M. agrestis 7 0.59 61 2.71 1.471 M. oeconomus 55 4.67 71 3.16 0.294 P. subterraneus 21 1.78 10 0.45 0.861 I 1178 100 2188 100 3. táblázat: A két kis-balatoni összesített köpetminta taxononkénti homogenitás vizsgálata G-próbával (*: p < 0.01; **: p < 0.05) nyét (3. ábra). Látható, hogy az első év diverzitási profilja metszi a két következő mintánál kapott görbét, tehát ez alapján az 1961-es adatsor tekinthető diverzebbnek az 1962-63-as mintánál. Amit azonban ki lehet emelni, hogy az 1961-es diverzitási profil nagyobb skálaparaméter értékeknél egyre távolabb kerül a skálaparaméter tengelyétől, ami arra utal, hogy ebben a mintában több, közel azonos gyakoriságú faj van, ami a minta egyenletességét növeli. Az 1962-es és az 1963-as adatsor görbéi nem metszik egymást, tehát a diverzitások szignifikáns különbségét a diverzitási rendezés is igazolta. Az 1996-98-as minták diverzitási profiljai egyáltalán nem különülnek el, így megerősítve azt, hogy ezekben az években kimutatott kisemlősközösségek diverzitása között nincs szignifikáns különbség (4. ábra). A két időintervallum összesített abundancia adataiból számított diverzitások közötti szignifikáns t-értéket (2. ábra) a diverzitási rendezés nem igazolta (5. ábra). Kis skálaparaméter értékeknél a diverzitási profilok összeérnek és mivel itt a Rényi-féle diverzitási rendezés a ritka, azaz a kis gyakoriságú fajokra érzékeny, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a két mintasorozat a kis gyakoriságú fajokat tekintve nem különbözött jelentős mértékben. Az jól látszik, hogy a '90-es években a köpetekből kimutatott kisemlősközösségben több nagyobb gyakoriságú faj volt, tehát a görbe eltávolodik a skálaparaméter tengelyétől. Lelkes gyűjtéseinél ismertek a három év különböző időpontú mintáinak köpetszámai, így a 100 köpetre megadott egyedszám indexek segítségével is összehasonlítottuk a három vizsgálati évet. Az ANOVATukytesztje nem adott a taxonok indexei alapján szignifikáns különbséget a három év között (F = 0.042, A/S). Schmidt adataiból ezt a köpetszámok ismeretének hiányában nem tudtuk elvégezni. 2. ábra: Az egyes vizsgálati évek és összesítések ShannonWiener diverzitás értékei, valamint a diverzitások mintapárok közötti t-teszt eredményei 3. ábra: Schmidt (1961-1963) adatai alapján elvégzett diverzitási rendezés