Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Stamler Imre: Hatalom és vas. Miért kutatjuk a fejedelmi vaskohászati telepeket Somogyban?

HATALOM ÉS VAS Miért kutatjuk a fejedelmi vaskohászati telepeket Somogyban? STAMLER IMRE Miért kezdeményeztem X. századi kutatást Somogyban? Amikor a hetvenes években történelmet kellett tanítanom az iskolámban, még nem tudtam szinte semmit mondani a honfoglaló magyarok somogyi jelenlétéről, a szereplőkről, az eseményekről, a helynevekről, mert alig kaptam információt a szakkönyvekből, még inkább a tankönyvből. Ekkor jelent meg Kanyar József nagyszerű könyve Harminc nemzedék vallomása Somogyról címmel, de ebből is hiányzott a X. századi négy nemzedék üzenete, mivel ők nem hagytak maguk után írásos feljegyzéseket, és a tárgyi örökségük sem vallott helyettük. Ebben az időben a megyei levéltárban és a múzeumban kitűnő évkönyveket szerkesztettek és küldtek az iskoláknak is. Az első levéltári évkönyv első tanulmányát Győrffy György közölte Koppány lázadása címmel. Somogyváron Bakay Kornél vezetésével régészeti ásatások kezdődtek. Magyar Kálmán nemzetségi központokat kutató régészeti programról írt a levéltári évkönyvben. Azt vártam, hogy a történész Győrffy György állításait a régészek vagy megerősítik, vagy cáfolják régészeti feltárások bizonyítékaival. Volt-e dukáttus, valamiféle trőnörökösi, fejedelmi, uralmi régió itt a X. században? Vajon megvizsgálják-e a régészek azokat a helyneveket és környéküket régészeti bizonyítékok után, amelyeket a történész felvetett? Várakozásom hiábavaló volt, nem kezdődött el egy olyan történeti, régészeti kutatás, amit én fontosnak láttam volna. Bakaynak el kellett hagynia Somogyot, Magyar Kálmán pedig nem azt kutatta, amit én fontosnak tartottam volna. Nem kezdett kutatásba a somogyi fejedelmi helynevek környékén, nem a X. századot, a fejedelmi hagyatékot kutatta. Ezért elemezni kezdtem a hazai és külföldi forrásokat, összehasonlítottam a szakirodalom állításaival, a somogyi helynevekkel és úgy véltem, hogy Somogyban találni lehet olyan történelmi örökséget a föld alatt, amikkel megszólaltathatók azok a személyek, akik a X. században nevet adtak szállásaiknak, az itteni településeknek. Ha igaz az, hogy Jutás, Bogát, Fájsz, Léi, Taksony, Sur, Bulcsú, Kál, Ketel, Bő, Ders, Koppány, Orczi, Rád trónörökösök, fejedelmek, hadvezérek, duxok, hercegek voltak, akkor maradt utánuk hagyaték a számunkra, csak meg kell keresni. A nevek mind pogány nevek, a keresztény időkben ezek nem voltak használatosak, tehát ezek környékén kellene terepjáró kutatásokat, ásatásokat végezni. Rájöttem, hogy ezek az ősi személynevek körbe vannak véve törzsi és ősi mesterségeket igazoló helynevekkel. Vajon ezek régészeti hagyatékai mit bizonyítanak? Miért van a Balaton környékén minden törzsrő! és sok népről falunév? A fejedelmek, trónörökösök harcosai laktak a törzsnevű településeken, vagy Szent István várjobbágyai, katonái? Vajon kik adták ezeket a neveket: Taímács, Berény, Lád, Berencse, Berecska, Oszlár, Varsány, Landor, Tarhány, Bézseny, Kálóz, Székely, Varég? Mikor került ide a hétmagyarok törzsnevének mindegyike? Miért van egyesekből 5-6 is? Legalább ennyire izgattak azok a szolgáltatásra utaló nevek, melyek X. századiak is lehetnek: Nyestadó, Zselic, Vasad, Tömörd, Tömörke, Tömörkény, Szántó, Szőlős, Gyümöicsény, Vergamás, Ötvös, Kovácsi, Kónyi, Szvinyér, Szamárdi, Teszér, Fonó, Halászi, Szakácsi, stb. Mi van azoknak a helyneveknek a környékén, amelyek a XI. századi helynevekben már faluként, sőt városként szerepelnek? Somogyvár, Kortó, Segesd, Tepej, stb. Számomra a különböző összefüggések alapján már a nyolcvanas évek elejére bizonyos volt, hogy Somogyország a X-XI. században fontos hatalmi régió volt, ahol fejedelmek, trónörökösök éltek és feltehetően Somogyország nevünk erre utal. Nem kacagányos ősök után akartam kutatni romantikus hevülettel, hanem meg akartam tudni, hogy mi maradt a hajdani fejedelmek, trónörökösök után, amivel hatalmukat igazolni lehet, jelenlétüket pedig valószínűsíteni tudjuk. A pórnép leszármazottjaként izgatott a harcosok élete és a szolgálatra kényszerítetteké is. Kíváncsi voltam a magyarul beszélő őseinkre, de a más nyelvet beszélőkre is. Kíváncsi voltam, hogy olyanok voltak-e a honfoglaló őseink, ahogy az iskolában tanulunk róluk? Miért tudták Európa közepén Magyarországot létrehozni? Miért váltak a XX. századra számkivetetté, akiknek az érdemeit tagadni kell? Szégyenletes pogányok voltak?... Kérdéseimre a régészek segítségével akartam választ kapni. Kezdeményezhet-e régészeti kutatást helytörténész? Az első magyar ősi vaskohászati kutatás közleményei tanúsítják, hogy közös szakmai együttműködéssel fedezték fel történészek és régészek, egyéb szakemberek a Vas és Sopron környéki és a gömöri vasművességi rendszereket. Nováki Gyula, Heckenast Gusztáv, Vastagh Gábor, Zoltai Endre, Remport Zoltán, Kiszely Gyula példát mutattak arra, hogy csapatmunkával lehet nagy eredményeket elérni. 1996-ban felkerestek bennünket Somogyfajszon, mert kíváncsiak voltak felfedezésemre, közös munkánk eredményére. Megtisztelő volt az érdeklődésük, együttműködési készségük. Látszott ezeken a tudós szakembereken, hogy