Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)
Gömöri János: Az avarkori és X-XI. századi vaskohászat régészeti emlékei Somogy megyében
182 GÖMÖRI JÁNOS gödörnek használták. A kohó égett foltja 80 cm széles, kívül barnásvörös, majd vörös homok, belül 3 cm vastagon szürkére égett. A természetes homokos talajba vágták eredetileg a 30 cm átmérőjű kohót, de a már széttört medencerész 30 cm-t ugrik előre a gödör oldalától, így eredeti íve nehezen rekonstruálható. Úgy látszik, hogy a medence kifelé lejtett. Tehát a bemélyítés ellenére szó sem lehet Imolái tipusú kohóról, annál inkább nem, mert a töredékek alapján a fúvók is mellfalazattal működtek. A kohó alján agyagtapasztás is megfigyelhető, tehát valamiféle tűzálló bélése lehetett, bár oldalában bélésfal nyomai nem voltak felfedezhetők.. Az alsó agyagtapasztás szélessége is 30 cm. A kohó medencéjének színtjétől a gödör még 50 cm-t mélyed lefelé. Feltehetően ez nem az eredeti mühelygödör formája. A eredetileg félig földbemélyített kohót valószínűleg elásták egy hulladékgödörrel. Ez kohó az 1. kohóra hasonlíthatott. A 8/87. gödör keleti végében 90 cm mélyen találtunk egy 50x50 cm-es sík felületű, tapasztott kemence szintet, amely mintha nem egykorú lenne a kohóval. A sütőkemenceszerű tapasztása alatt vassalak és kohótöredék is előkerült az elektromágneses mintavételnél, így feltételezhető, hogy ennek a kemencének a munkagödrével ásták el a kohó salakcsapoló-gödrét és ahogy az Árpád-korban gyakori volt, a sütőfelületbe cserepet, vagy salakot helyeztek. Árpád-kori cserepet nem találtunk a gödörben. 10/87. objetum: Az I. szelvényben a paticsréteg felszedése után, 30 cm mélyen ovális agyagos, pirosra égett folt jelentkezett. A mintegy 5 méter hosszú, 170 cm széles, törmelékkel fedett foltban vassalak nem került elő. A felső rétegében római dörzstál töredékét találtuk meg, ami utólag keveredett ide. A gödör ÉK-i része kissé mélyebb (70 cm), máshol csak 50-60 cm-es. 11/87. gödör: Az I. szelvényben ovális, teknőalakú gödör került elő, amelynek a K-i vége felül szürkés színre van kiégve. Oldalai inkább pirosak, alja is gyengén pirosra égett, feltöltésében felül sok faszén, salakkupacok bedobálva a széle és közepe felé, mélyebben laza hamus föld, majd az alján 3-4 cm vastag faszénréteg található, e felett kézzel formált cserepek bukkantak elő. A11. gödör metszi a 7. paticsos szintet, viszont még a paticsos szint is vassalakos rétegen fekszik, tehát ez is a kohóüzemmel kapcsolatos. 14/87. gödör: A13. árokban előkerült 14. gödör felső, faszenes rétegében sok kézzel formált cserép, állatcsont és egy fél orsógomb volt. 15/87. gödör: A rét színtje alatt 20 cm mélyen jelentkezett a 120 és 70 cm átmérűjű, ovális gödör, amely 20 cm-t mélyed a sárga, homokos talajba. Alja és oldala nincs kitapasztva, de pirosra égett, egyik szélén 30 cm átm. szürke égésnyom figyelhető meg. Feltöltése tiszta faszén. Az 1. kohó K-i oldalán, attól mindössze fél méternyire található ez az objektum, amely a kohónak szemben álló kohásznak (vasasnak) bal kéz felé esett. Feltehetően újraizzító tűzhely volt. Az I. szelvényben, a mai felszín alatt 25 centiméternyire 350 cm hosszú, 170 cm széles paticsréteget találtunk, egy szintben, 4-5 cm-es vastagságban. Közte vassalak is volt, de magára a sárgás, narancssárgás, vöröses színű paticsrétegre vassalak nem volt utólag rádobva, tehát a telep utolsó lakott periódusából származik. Egyik felületükön simára tapasztottak, másikon vesszőlenyomatos, égett agyagdarabok voltak ezek, helyenként morzsalékosra málott felülettel. A patics alatt az egész felületen 1 cm vastag, égett, faszenes réteg figyelhető meg. Ez a réteg a vassalakos földrétegen fekszik, amelyből az avar jellegű cserepek kerültek elő. Nem kohóomladék, hanem paticsház maradványa volt volt ez a réteg, bár cölöplyukat a közelében nem találtunk. A kohászok ideiglenes szállása lehetett ez az építmény, amely talán a műhelyek felhagyása után dőlt össze. A paticsos felülettől Ny felé 2-3 méternyire, a 15. árokban szép, X. századinak kinéző cserépdarab került elő, bekarcolt vonalköteg díszítéssel, de ez akár a későavar korra is keltezhető. A vassalakos objektumokban csak avar kori cserepek voltak. A római cserepek utólag keveredtek ide. 1989-ben Bárdos Edit - csatornázási munkáknál végzett leletmentésével - hasonló, részben eltérő típusú és részben általa Árpád-korra keltezett kohómaradványokat tárt fel Zamárdiban, az itt ismertetett ásatás helyszínének közelében, ugyanennek a nagykiterjedésű salakmezőnek a területén. C: Leietek: A kohóformának megfelelően a durván kiképzett agyagfúvók is a tarjánpusztai fúvókra hasonlítanak. Az előkerült - részben kézzel formált fazékdarabok és hullámkötegsávos edénydíszítés is erre a korszakra enged következtetni (34.-35. kép). D: Kormeghatározás: Az 1986-87 évi szondázó ásatások alapján megállapíthatjuk, hogy volt a kohászati centrumnak egy fontos avar kori periódusa, abból az időszakból, mikor az első avar kori vasolvasztó telepek megjelentek Pannónia területén. Két olvasztókemence maradványait 81 és 11 ércpörkölő gödröt, illetve boksaalapot kutatunk fel a Kútvölgyi patak partján., aminek alapján megállapíthattuk, hogy Zamárdiban az avar korból - a Pannonhalma melletti Tarjánpusztáról - már ismert típusú 82 vasolvasztó kemencét használtak a VII.-VIII. században. A durva kiképzésű vaskos agyagfúvók és az újjal benyomkodott, vagy sima peremű, kézzelformált fazekak darabjai, illetve a jobban korongolt, szürke, vagy barna színű, (körbefutó vonalakkal, vagy hullámvonal dísszel ellátott) kerámiák töredékei is nagy hasonlóságot mutatnak a tarjánpusztaiakkal. így kohó-tipológiai és régészeti alapon a Zamárdi lelőhelyet is közép- és késő avar korinak kell tartanunk. Rétegtani magfigyeléseink is erre a korszakra engedtek következtetni, mert a kohászati objektumokat néhány esetben olyan római kori gödrökbe vágták, amelyek egyikében sem került elő vassalak. Az ipartelep feltételezhetően egy nagyobb avar központ faépületeitől, jurtáitól és földbeásott viskóitól tisztes távolságra, de attól nem túl messze működött. Ennek a Szántódi -rév közelében feltételezhető ordu-nak a közelségét a Bárdos Edit által, a Réti-földek