Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Gömöri János: Az avarkori és X-XI. századi vaskohászat régészeti emlékei Somogy megyében

AZ AVAR KORI ÉS X-XI. SZÁZADI VASKOHÁSZAT RÉGÉSZETI EMLÉKEI SOMOGY MEGYÉBEN 181 rel mélyebb a mellnyílás aljánál. A szélén pirosra égett munkagödörben folyósalakot nem találtunk. A kohó leomlott falazatának több darabja került elő a medencében és az É felé nyitott, mellnyílás előtti munkagödörben. Ezek a belül szürkére égett kohópalást-darabok kívül átmenetes piros égésűek, nem elsimított felülettel, vagyis a kohónak a még beépített részéből származnak. Tehát a kohó kürtője csak részben emelkedett a felszín fölé, nem volt teljesen szabadon álló. A 1/86. kohó mögött kerek faszenes foltokat figyeltünk meg (12/87. sz. folt). Hasonló folt látszott a kohótól K-re. Ny felől a faszenes szint (13/87. folt) 5-6 cm vastag tapasztás töredékkel a felszínén csatlakozik a kohóhoz . Az OMBKE újabb anyagi támogatásával 1987. július 25-től folytathattuk a feltárást

79 az 1986. évi 1. zamárdi avar vaskohó közelében kitűzött kutatóárkokban. A lelőhelyen geomágneses mérést végeztünk. Ezzel munkabizottságunk Somogy megyében is megkezdte a -Sopron környékén már rendszeresen alkalmazott - komplex kohókutatási módszerek bevezetését. A Verő József geofizikus által magnetométerrel felmért II. sz. területen, a Kútvölgyi patak partján nyitottuk az I. régészeti szelvényt. Itt a 11. anomáliahely közelében már az első ásónyomban kézzel formált és hullámvonal-kötegdíszes, avar kori fazékdarabok, valamint egy mellfalazat részletbe foglalt fúvóka fele és vasérctöredékek jöttek elő. A 11. ponton az anomáliát (mágneses értékei +50, +40, +30 nT, mellette -20, -40 nT) egy római gödör okozhatta, amely a mai felszíntől számítva csak 65 cm mély. Kevés imbrex és tegula töredék is volt a gödörben, a római rétegben azonban vassalakot nem találtunk. A gödör felett, a kohóműhely részben égett járószintjén (-30 cm) szivacsos és tömörebb vassalakok, kézzel formált cserepek, faszéndarabkák nagy mennyiségben kerültek elő. A szelvény Ny-i részén már 15-20 cm mélységben megtaláltuk az égett agyagtöredékekkel borított műhelyszintet. 1/87. gödör: Követve ezt a műhelyszintet a 4. kutatóárok Ny-i végén laza beásást észleltünk, amelyet kb. 1 m mélységig lemélyítettünk. Benne kemenceszerű tapasztásréteget figyelhettünk meg, amely azonban a nedvességtől igen omló állapotban volt, feltöltése hamuval kevert barna föld és faszén, kézzel formált, díszítetlen cserepekkel, melyek kora-középkoriak, avar koriakso. 2/87. tűzhely: Kerek körvonalú, lapos gömbszelet formájú gödör, Á: 120 és150 cm. Az előzőhöz hasonlóan ezt is a homokos altalajba mélyítették, de gyengébben, csak egyrétegűén, sötétvörös színben volt átégve, tehát más célra szolgált, mint az 1. tűzhely. (Az ásatási feljegyzésekben ércpörkölő gödörként szerepel, de ezt a felhasználást kétségbe vonhatnánk annak alapján, hogy feltöltésében vasérc egyáltalán nem, salak pedig csak közepes mennyiségben fordult elő. 3/87. tűzhely: Mélyebb és jobban kiégetett tűzhely a 3., amely 20 cm mélyen jelentkezett, szélessége 120, hossza 280 cm, mélysége a műhelyszinttől 36 cm volt. (É-i oldalán végig szürkére égetett agyagtapasztást figyelhettünk meg. Ny-i vége, amelyet kissé szögletes formára képeztek ki, belül szürkére, kívül pirosra égett, egyéb oldalai belül szürkék, kívül pirosak voltak. DNy-i részét markológéppel megbolygatták, de látni, hogy a tüzelőtér főleg itt lehetett. Belső átmérő 45 cm, ami megfelel egy kohónak, alja viszont nem szürkére égett, mint a tipikus kohóké. Feltöltése sok faszénnel kevert laza föld, sok vassalakkal és égett kohótöredékkel. Mivel mindenhol, még a munkagödörnek felfogható részén is ki van égve, nem igen lehet kohó, feltehető, hogy újraizzító kemence. Az objektum érdekessége, hogy a mellette talált négy cölöplyuk szerint fölötte fedél is volt. 4/87. tűzhely: Az első ásónyom után, a műhelyszinttől mérve 25 cm mélységben jelentkezett egy 100120 cm széles, 270 cm hosszú, 15 cm mély gödör. Viszonylag erős kiégése miatt okozhatott nagyobb pozitív anomáliát ez az ovális alakú pörkölőhely, amely formájában és méretében is az 1. tűzhelyre emlékeztet. Kiégése is hasonló, azzal a különbséggel, hogy bár oldalai belső felükön szürkére égtek, alja mindenhol piros, több rétegű tapasztás nem figyelhető meg rajta. A 4. tűzhely feltöltésében is 15 cm vastag faszenes réteget találtunk. (E tűzhely fölött is sok újkori vasdarab került elő, melyeknek összsúlya eléri a 3 kg-ot, ez megzavarhatta geomágneses mérést). Az ásatási terület K-i oldalán (II. geofizikai szelvény) további 3 kutatóárkot nyitottunk, összesen 230 cm szélességben és 11 méter hosszúságban, ezek azonban üresek voltak. A terület Ny-i szélén ásott 110 cm széles árokban, az 1986 -ban feltárt kohó közelében viszont előkerült az 2/86. ércpörkölő gödör, valamint az 5/87. és 6/87. égett szélű tűzhely-foltok, faszenes rétegekkel feltöltve. 5/87. gödör-tűzhely: Égett szélű, faszenes foltként jelentkezett, átmérője 150 cm. 6/87. tűzhely: A gödör széle pirosra égett, feltöltésében már 10-15 cm mélyen is sok faszén és vassalak volt, valamint égett kohótöredéket is tartalmazott. Fölötte volt a 10. geomágneses mérőpont, ahol Verő József +50 nT feletti anomáliát mért. A gödör feltöltésének felső részén tipikus avar, benyomott peremű cserép is előkerült. 7/87. gödör: Nagyméretű, 300x200 cm-es ovális gödör, amely 45 cm mélyen jelentkezett a mai felszín alatt. Feltöltése laza agyagos, helyenként égett törmelékes réteg. Az agyagos rétegben igen sok vassalak, kohótöredék, avar kori cserepek, sok állatcsont és egy egész „medve" (a kohó aljáról származó vastag, nagy vastartalmú salak, amely a kemence formáját őrzi, négy részre törve) került elő. A gödör szélei felé több római cserepet is találtunk. Az avar kori gödröt, amelyet kézzel formált díszítetlen cserepek kelteznek, tehát beleásták egy római gödörbe. A gödör alja a mai felszíntől 120 cm-re volt, itt már a talajvíz is megjelent. 2. kohó: A 8. gödör déli végében, a gödör oldalába vágva vasolvasztó kemence hátsó része került elő, kívül vörösre, belül szürkésre égve. Belső átmérője 30 cm. A kohó 27 cm mélyen jelentkezett. Mélysége a megmaradt felső résztől a medence aljáig 20 cm. Hátsó fala nem állt szabadon, félig földbe mélyeszteti kemence lehet, amelynek munkagödrét későb hulladék-