Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)
Gömöri János: Az avarkori és X-XI. századi vaskohászat régészeti emlékei Somogy megyében
180 GÖMÖRI JÁNOS 22. SOMOGYJÁD, Gyökereskút /kertészet/ • A: Két forrás, patak közötti szántón (régen mocsaras terület volt), Kk-i falu helyén szétszórt leletek. Terepbejárás, 1988, Stamler I., Farkas I. C: Vassalakot (Á: 2-6 cm), fúvódarabokat (Á: 3-4 cm ), téglatörmeléket, csontokat, paticsot, cserepeket találtak. D: Árpád-kor ? E: IRMB adattára, Stamler I. jelentése. 23. SOMOGYSÁRD • A: A 6. sz. halastótól K-re lévő domboldalon, római kori leletek mentése, 1987. C: Vassalakot, kora R kerámiát és Antoninus Pius pénzérméket találtak. D: R ? E: NÉMETH P. G. RégFüz. 41 (1988) 56. 24. SOMOGYVÁMOS, Tepenye - Gyümölcsény О X. A: Stamler Imre terepbejárása a Deseda patak mellett a Gillai ároknál, 1988. Költő László leletmentése 1988ban egy 5X5 méteres szondával. 300 m-re ÉNy-ra Kki Tepej falu felszíni nyomai találhatók. Geomágneses felmérést a feltárt terület körül Verő József (MTA Geofizikai K. I. Sopron), archeomágneses kormeghatározást Márton Péter (ELTE), C14 kormeghatározást Hertelendi Ede végzett. B: Patak melletti domboldalon 23 imolai-, vagy fajszi típusú É-D tájolású kohót tártak fel egy nagyméretű műhelygödörben. C: A szántás felszínén és a szelvényben szétszórva 10-12 cm hoszszú, elsalakosodott végű fúvócsövek, vassalakok, kerámiatöredékek. D: X. század. Kohótípus alapján: Kerámia alapján: X. sz. AM: 900-1050 AD. között, újabban X. sz. eleje. C14: 886-996 AD. E: KÖLTŐ K., RégFüz 42. (1991) 5.; STAMLER 1993, 120; KÖLTŐ 1999, 199-203.; STAMLER é. n. 27-30.; GÖMÖRI János, Somogy megyei vassalaklelőhelyek terepbejárása és szondázása. Kéziratos napló a feltárt kohók részletes leírásával. IRMB adattára, Sopron, 1988. ápr. 30.; HAGYOMÁNYOK 1999, 144. 25. VÁRDA • A: Stamler Imre (régész szakkör) terepbejárása a temető közelében, régen mocsaras, ma erdős/szántott területen (források, rét); 1988. Árpád-kori Várda falu helye. B: Kemencék darabjai. C: Vassalak: változó nagyságú 2-8 cm. Szétaprított, rozsdásodó vassalakok. Paticsok, cserepek, faszén. D: Árpád-kor, középkor. 1284: Csánki 2:655, 1238 Varada /AUO 7:63. E: IRMB adattár, STAMLER Imre iparrégészeti adatlapja, 1988. 26. VITYA • A: A falu Ny-i határában a Vergamás felé vezető út mellett terepbejárás, Stamler Imre. B: A hetvenes években gyümölcsös telepítésekor állítólag kohótelepet bolygattak meg. C: Vassalakok, fúvókatöredékek. a felszínen. D: Ák ? E: STAMLER é. n. 30-31. 27. VÖRS, Battyáni disznó legelő • LT A: Honti Szilvia ásatása kelta telepen (4 ház), 1987. B: Késő-bronzkori temető és 4 kelta sír. C: Vassalak: KRM. 4,4X 3,8 m földbe ásott építményből. D: Késő kelta kerámia. E: HONTI, RégFüz 41. (1988) 25-26. 28. ZAMARDI. Kútvölgy • A: A lelőhely kutatástörténete 70 : A zamárdi vassalak-lelőhelyet először 1962-ben szemlélte meg Sági Károly, akkori keszthelyi régész és múzeumigazgató, Schleicher Aladár akadémikus, a Kohászati Történeti Bizottság elnöke és Piller Rezső, a leletbejelentő általános iskolai tanár. 1982-ben Magyar Kálmán hívta fel újólag a figyelmet Zamárdira, amikor Veszprémben, a II. Iparrégészeti konferencián beszámolt a Somogy megyei kohászat-régészeti lelőhelyekről. 1984-ben az iparrégészeti lelőhelykataszter adatait kiegészítendő, bejártam a falu végén, az Endrédi úttól keletre, a Kútvölgyi patak mellett elterülő salakmezőt. A Vlll-X. századi jellegű hullámvonalas cserepeket, amelyeket a felszínen gyűjtöttem, rövidesen eljuttattam a kaposvári múzeumba. 1986. szeptemberében a zamárdi avar temetőt ásató Bárdos Edith, majd Költő László régészeti osztályvezető értesített, hogy homokbányászással bolygatják a vassalaklelőhely környékét. Még szeptemberben megtekintettük a lelőhelyet Költő Lászlóval és Németh Péterrel. Miután megállapítottuk, hogy néhány őskori, római kori és feltehetően avar kori objektumot, már széttúrtak a földmunkagépekkel, a megyei múzeum leállítatta a földmunkákat. A kohászati leletek mentését az Iparrégészeti Munkabizottság vállalta, ehhez anyagi segítséget az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Vaskohászati Szakosztálya nyújtott, Kiszely Gyulának, az OMBKE Öntészeti és Múzeumi Szakcsoportja elnökének közbenjárására.* 1986. október 28-30. között végeztük a leletmentést a Sopronból érkezett 3 munkással. Az első árkot a gépállomás mögötti domb oldalán ástuk a legsalakosabb helyen 15-20 méternyire a földmunkákkal megbolygatott területtől. B: Objektumok (30. kép), tipológia: 1/86. és 2/86. ércpörkölő: Az első kutatóárkot a gépállomás mögötti domb patak felé eső lejtőjén, a legsalakosabb helyen ástuk, 15-20 méternyire a földmunkákkal megbolygatott területtől. Az 1. kutatóárokra merőlegesen húztuk a második árkot, amelyben egymástól 130 cm-re két tipikus, kissé „piskóta alakú", 260 cm hosszú, 100 cm széles, pirosra égett oldalú ércpörkölő gödör került elő. A szántás felszínétől 25 cm mélyen talált gödrök feltöltésében sok faszén volt. 1. kohó: Az ércpörkölő gödröktől 5-6 méterre előkerült a 40 cm belső átmérőjű bucakemence (31. kép), amely típusában teljesen az avar kori tarjánpusztai (Győr m.) vaskohókkal egyezik meg. A kohó agyagfalának külső átmérője 80-85 cm. A falazat belső felülete körben 9-12 cm vastagon szürkére égett, ehhez kívül körben csatlakozik a 10-12 cm széles piros átégés. A kohó kerekded formájú medencéje is szürkére volt égve (32. kép). Az oldalfal legnagyobb megmaradt magassága 25 cm. A kemence mellnyílásának alsó, küszöbszerűen tapasztott része 3-6 cm-rel magasabb a medence aljánál. így a salakcsapolás némileg eltérhetett az ismert nemeskéri típusú kohókétól. A kohó előtti 90 cm hosszú, 140 cm széles munkagödör alja 22 cm-
