Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Gömöri János: Az avarkori és X-XI. századi vaskohászat régészeti emlékei Somogy megyében

AZ AVAR KORI ÉS X-XI. SZÁZADI VASKOHÁSZAT RÉGÉSZETI EMLÉKEI SOMOGY MEGYÉBEN 179 Edény töredék, 96.223.16 Vörös fazék aljának töredéke az oldal felmenő részénél, belül sötétszürke. T.Á: 10; Á: 4; V: 0,7 cm 1988/1. árok Ny-i szakasza. A patak felé: Edény töredék, 96.223. 4 Kívül vörös, belül szürke felületű nagyobb fazék darabja. Érdes felületű csillogó szemcsék a soványítástól. Kívül két ferde (utólagos) bekarcolás. Á: 4,5; V: 0,6 cm. 1988/1. árok és 1/3 rábontás közti tömbben. 2. ásónyom, barna földben: Edénytöredék, 96.223.14 Nagyméretű, vörösesbarna fazék rücskös talppal, felületen, oldalán, lyukacsos bemélyedések, korongolt, vaskos falú, 5 fenék darab. T.Á: 13,5; Á: 8,5; V: 0,8 cm. II.T. 5 Edénytöredék, 96.223.13 Vörös, enyhén kihajló perem, nagyobb méretű, vékony falú fazékból. Csillogó felület a külső és belső részen. Korongolt. Á: 4; V: 0,5 cm I.T. 1 Edény töredék, 96.223.15 Kívül vörösesbarna, belül szürke, nagyméretű fazék oldaldarabjai (10db).Felülete egyszeres hullámvonallal díszített. Sok lyuk a felületen kaviccsal való soványítást feltételez. Csillogó szemcsék a soványításban. Kézi korongolású. Á: 8; V: 0,6 cm. 1995/1. Salakhalom feletti árokban: Edény töredék, 96.223.21 Vörös, vékonyfalú edény peremének oldaldarabja. A: 3,2; V: 0,5 cm Edény töredék. 96.223.19 Belül fekete, kívül vörös, jól iszapolt, csillogó, szemcsékkel soványított fazék két helyen árral átfúrva. Három párhuzamos vonal díszíti. Á: 6,6; V: 0,5 cm. I.T.4 Edény töredék, 96.223.20 Vörös, vastag falú, csillogó, szemcsékkel soványított, jól kiégetett, kívül hullámvonaldíszes fazék darabja. Á: 4; V: 0,8 cm. 1988/1. árok É-i rész. Salakos feltöltésű gödörben: Edény töredék, 96.223.5 7 darab oldaltöredék egy vörös színű, jól iszapolt, szürkésbarna törésfelületű fazékból. Kézi korongolású. Egy darabja belül sötétszürke.2-4 párhuzamos, vízszintes és hullámvonalas bekarcolt vonalkötegek díszítik. Felületén csillogó szemcsék. T.Á: 18; Á: 8,5; V: 0,5 cm. II.T.3-4 Edény töredék, 96.223.9 Kívül vörös, belül sötétszürke edény egy mély hullámvonallal díszített oldal­válltöredéke, öblös fazékból. Á: 5,7; V: 0,6 cm. I.T.2 Edény töredék, 96.223.10 Kis méretű oldaltöredék vörös fazékból, díszítés nélkül. Nagyobb méretű edényből. A: 3; V: 0,6 cm. Edény töredék, 96.223.7 Vörös, hullámköteg-sávval díszített kis fazéktöredék. A: 3; V: 5 cm. II.T.4 D: Kormeghatározás Relatív időrend: a műhely tipológiailag a mellfalazatot használó, korábbi kohók és az Árpád-kori imolai típus közé sorolandó. Abszolút kronológiai szempontból, a hullámvonaldí­szes fazekak töredékei alapján és a C-14 69 , valamint archeomagneses kormeghatározások 70 szerint a somogyfajszi vasolvasztó műhelyt a X. század közepe és vége közötti időszakra keltezzük. A somogyfajszi lelőhely történeti jelentősége: A korai Árpád-korban egy udvarház állhatott a közelben 71 . A szomszédos (Puszta)kovácsi 72 ugyanis korai birtokközponthoz tartozott. Mellette Kürtöspuszta talán a fejedelmi kíséret mellé rendelt kürtösök földje lehetett. Árpád-kori templomának félköríves apszisú maradványait 1980-ban találták meg. 73 Kristó Gyula nem fogadja el a Fájsz helynevek és a 948. évi Falitzi (Falics) említésű fejedelem azonosítását, mint a 940­950-es években nagyfejedelmi méltóságra emelkedett Jutás fia Fájsz 74 egykori nagyfejedelem bizonyítékát. A Száva melletti Fájsz Kraljavec neve (ami Győrffy sze­rint a „királyé" jelentésű) s mellette a Ŝitarjevo 75 (Csatár = pajzsgyártó) helynév hasonló szervezésre és telepí­tésre enged következtetni, mint Somogyfajsz (1215: Faiz) mellett Kovácsi, a vaseszközöket szolgáltató kovácsok falujának esetében. A vasolvasztó telep hirtelen elhagyására vallanak a 6. kohó környékén talált kerek vasbucák 76 (29. kép) és a megépített, de nem használt olvasztókemencék. Ezért korábban munkahipotézisként felvetettük, hogy a fajszi műhelyet a 950-es években, az augsburgi vere­ség utáni átszervezések, a fejedelmi hatalom váltása következtében szüntethették meg 77 , Történeti adat - a Pannonhalmi Alapító oklevél - bizonyítja, hogy a terü­let a X. sz. 4. negyedében Koppány herceg birtokában volt. A vasolvasztás hirtelen felhagyása ezért Koppány 997. évi kivégzésével is kapcsolatban lehet. Annyi nagy valószínűséggel megállapítható, hogy nem használhat­ták a műhelyt 4-5 évtizedig egyfolytában. Feltételezhe­tő, hogy az I. és II. műhely használata között évtizednyi idő is eltelhetett, az I. műhelyben ugyanis olyan vastag humuszos réteg halmozódott fel, amelybe a II. műhely időszakában használt 10. kohót már beleásták. A lelet­anyag további, részletekbe menő kiértékelése után kí­sérelhetjük meg a műhelyek évtizednyi pontosságú kel­tezését. 21. SOMOGYGESZTI, Kisegres • A ?, Ák ? A: A falutól 4 km-re D-re terepbejárás egy forrásnál, a Kk-i Egres falu helyén, Stamler Imre. C: Vassalakok. a délebbre fekvő magaslaton is. E: STAMLER é. n. 32.

Next

/
Oldalképek
Tartalom